Aggódás a szeretteinkért, egy olyan állapot, amely sokunk számára megszokott. Természetesnek, sőt szinte kötelességünknek tartjuk! A köztudatban valamiért az él, hogy akkor szeretem igazán a szeretteimet, ha aggódok értük. Ennek ellentéte: Nem is szeretem igazán, ha nem aggódok érte! Miért alakult ez így? Mit jelent tulajdonképpen az aggodalom? Milyen hatásai vannak? Segít ez minket? Tudjuk irányítani?

Az aggodalom negatív gondolatokat és érzelmeket kelt. Kismértékben segít, hogy megtegyünk  bizonyos óvintézkedéseket. A túlzásba vitt (hosszú ideig tartó) aggódás, szorongást okoz, amely a lelki egészségre nézve, ártalmas lehet. Az egészséges szintű félsz segítség, hogy megoldást keressünk! A túlzott izgulást nem szabad hagyni elhatalmasodni!

A túlzásba vitt aggodalmaskodás

Az elszabadult aggódás nem csak a saját egészségünkre, de a velünk kapcsolatban álló emberekre sincs jó hatással! Elszívja az energiát, gátolhatja a gondolkodást, rossz mentális állapotot okoz. Ezzel magunkat is gyengítjük és másokat is. A félelmeinket észrevétlenül másokba is átültethetjük, akik azonosulnak velünk. A szülői félelmek, hatással vannak gyermekeinkre!

Kisgyermek esetében, ez kifejezetten rossz. A gyerekek védtelenek ezzel szemben, teljes mértékben kiszolgáltatottak az érzéseknek. Érzékenyek és nagyon átveszik a szülőktől érkező impulzusokat!

A felnőtt gyermekek pedig, úgy tudnak védekezni ellene, hogy elhatárolódnak és megpróbálnak távolságot tartani. Ritkulhatnak a beszélgetések és találkozások!

• Nekik nem segítünk az aggódásunkkal és magunknak sem. Számukra egy feladathelyzet megoldása éppen elég igénybevételt jelent, nincs szükségük plusz olyan teherre, hogy a mi félelmeink miatt még értünk is aggódjanak! Nem segíti őket a feladatuk elvégzésében, viszont elszívja az energiájukat, amire nagy szükségük van!
• Ha nem kérik a segítségünket, hagynunk kell, hogy maguk oldják meg, amit csak tudnak. Így fejlődnek és gyűjtenek tapasztalatokat. Egyre magabiztosabbak és önállóbbak lesznek. Bízzunk bennük és ezt mondjuk is el! Ezzel nagyon sokat tudunk segíteni nekik is és magunknak is! Higgyük el, hogy meg fogják találni a legjobb megoldást!

Attól, hogy aggódás van bennünk, tőlünk függetlenül alakulnak a dolgok, rettegéssel nem tudjuk irányítani!

Muszáj ezeket letisztázni és észrevétetni magunkkal! Az egészségtelen aggódás nem segít, csak ront egy helyzeten! Annyira természetessé vált számunkra ez a folyamat, hogy észre sem vesszük vagy  elfogadjuk, hogy ez így van rendjén. Ez tényleg természetes volna? Ezt így kell elfogadni?

Vegyük át az irányítást az aggódásunk tekintetében!

Már az elejétől kezdve, ne engedjük, hogy az aggódás uralkodjon! Gondolataink folyton a múltban és a jövőben ugrálnak és folyamatosan képzelgünk! Könnyen bele kerülhetünk egy szorongást keltő, félelmekkel teli aggodalomspirálba.

Figyeljük meg magunkat! Egy nap folyamán többször rajta kaphatjuk magunkat, ahogyan gyártjuk a negatív érzést keltő gondolatokat és az aggodalmaskodást! Abban a pillanatban, amikor ezt felfedezzük, megáll a folyamat. Minél többször vesszük észre, annál inkább bebizonyosodik számunkra, hogy tényleg ezt csináljuk! Folyamatosan forog bennünk a film, de nem mi vagyunk a rendezők!

Jogunk van hozzá, hogy mi rendezzük életünk filmjét!

A magunkban történő filmszerű eseményeknek a múlthoz van közük és a jövőhöz!

• A jelenben levéssel tudjuk megállítani az aggódást!
• A megfigyelés segít észrevenni a képzelgést, hogy megállíthassuk. Így visszakerülünk a jelenbe.
• Tereljük pozitív irányba a gondolatainkat és mi irányítsunk!

Fenti lépések gyakorlásával a tudatosságot tanulhatjuk.

A tudatosságunk megfigyelőként “nyakon csípi” a képzelgést.

Ilyen módon megállítható az aggódás fékezhetetlen szárnyalása és elkerülhető az életünkre gyakorolt negatív hatása. Segíthet még a folyamat megállításában, ha kibeszéljük magunkból  az érzéseinket egy jó barátnak! Szokjunk le a felesleges aggódásról!

Ezzel nagymértékben hozzájárulhatunk családunk lelki egészségének megtartásához.

The post Aggódás szeretteinkért – Ne vigyük túlzásba! appeared first on Csillagtündér.

Óvodapedagógusként két fő szempontot emelnék ki, amellyel külön érdemes foglalkozni, mielőtt ovis lesz a gyermek. A legfontosabb, hogy készítsük fel magunkat és a gyermeket lelkileg, valamint próbáljuk az otthoni napirendet az óvodáéhoz közelíteni, igazítani. Különös tekintettel az étkezések és a pihenés idejét. Ezekkel az előkészületekkel már nagyban hozzájárulhatunk a zökkenőmentes ovis beszoktatáshoz.

Az érzelmi ráhangolódás a szülőknek és a gyermeknek is fontos! Az a tény, hogy ovis lesz a gyermek, a család tagjai számára egy új korszak kezdetét jelenti. Egy új izgalmas időszámítás kezdődik, amelynek végén a gyermek iskolaéretté válik.

Ez egy csodás időszak a gyermek életében, amikor a főszerep a játéké, gyermektársakkal fűszerezve. Egy ovis gyerkőc, sok-sok játékos tevékenység és tapasztalatszerzés útján, örömteli élményekkel gazdagodik és így sajátít el rengeteg új ismeretet.

Lelki ráhangolódás a gyerkőc ovikezdése előtt.

A fent említett csodás időszak képe lebegjen a szülők lelki szemei előtt, amikor arra gondolnak, hogy mi lesz vajon és hogyan fogják a családtagok megélni, amikor ovis lesz a gyermek! Arra gondolva, hogy rengeteg izgalmas élményben lesz részük, segít leküzdeni a félelmeket és szorongást! Amikor ovis lesz a gyermek, három éven keresztül folyamatosan megtapasztaljuk majd, mennyi örömteli élményben lesz részünk. A gyerkőc a sok játék során szerzett élményeit mesélve adja majd át (egyéntől függően), a szülők pedig a gyermek örömét és fejlődését látva élik meg közösen a sikerélményeket!

Első naptól kezdve – amint ovis lesz a gyermek – nagyon fontos jelzés a csemetének, mit érez a szülőn. Mit lát a szemében és mit hall a hangjában? Nem mindegy, hogy aggódást, bizonytalanságot és szorongást vagy ragyogó tekintetet lát, vidám és bátorító szavakat hall és nyugodtságot érez. Akkor lesz bizalomteljes és nyitott az új dolgokra, ha a szülőn érzi, hogy az ovi jó hely, minden rendben lesz és bíznak benne, hogy ő is ügyesen elboldogul majd.

Csemeténket nem lehet becsapni! Olyan antennái vannak, amellyel pontosan érzékeli milyen érzelmek vannak a szülőben, bármi mást is akarjon elhitetni. Ezért elsősorban a szülőnek magát kell felvérteznie és elég sok információhoz jutni azért, hogy mielőtt ovis lesz a gyermek, ő legyen “jó állapotban” érzelmileg. Olyan pozitív lelki állapotban legyen, amellyel segíteni tudja gyerkőcét és nem hátráltatni!

Sajnos tapasztaltam már olyat helyzetet, amikor a gyermek a szülőért aggódott jobban. Emiatt nem engedte meg magának, hogy belemerüljön a játékba, csak rövidke időszakokra. A gyermek úgy fogja jól érezni magát, ha érzi a szülőn, hogy ő is rendben van!

Hogyan hangolódjunk lelkileg, a gyerkőccel együtt az ovis életre?

Mielőtt ovis lesz a gyermek a szülő informálódjon és keresse meg a módjait annak, hogy tájékozott és nyugodt lehessen! Ismerve önmagát, az általa érzett frusztráló dolgokra keressen válaszokat, benyomásokat. Az óvodai nyílt napok, bemutatkozások és személyes találkozások az oviban, lehetőséget teremtenek a tájékozódásra, ismerkedésre. A már oviba járó gyermekek szüleitől is érdeklődhetünk, sok megnyugtató információhoz juthatunk.

Bízzunk magunkban, a gyermekben és a gyermekeket szerető óvodai dolgozókban! Őszinte és bizalomteljes kapcsolatra törekedjünk, mert mindenre van megoldás és ez szolgálja a gyermek és mindannyiunk érdekét!

Mielőtt ovis lesz a gyerkőc, őt is hangoljuk érzelmileg az óvodai életre. Segít a sok beszélgetés a gyermekkel arról, hogy milyen jó dolgok várnak ott rá! Keltsük fel a kíváncsiságát és érdeklődését! Az önbizalom megerősítése érdekében, emeljük ki, milyen nagy és okos már, hogy oviba mehet. Sétáljunk többször az intézményhez és nyílt napokon ismerkedjünk az ott dolgozókkal, fedezzük fel az izgalmas lehetőségeket!

A beszoktatásnál fogadjuk el a pedagógus tanácsait! Éljünk a szülős beszoktatás lehetőségével, a gyermek fokozatosan legyen egyre többet az oviban. Viszont ne nyújtsuk nagyon hosszúra ezt az időt! 1-2  hét elegendő, de lehetnek kivételek.

A reggeli búcsúzkodásnál, ha túl sokáig tart, csak megnehezítjük a gyermek dolgát! Ki kell tapasztalni, hogy mi a leghatékonyabb reggeli elköszönési mód és idő, amely után a legkevesebb a sírás. A szülő egyeztethet erről az óvó nénivel.

Nagyon sok gyermeknél, csak néhány percig tart a sírás és a szülőnek szól, de hamar belemerülnek a játékba. Akiknek több időre van szükségük, azoknak természetesen az óvó néni nyújt vigaszt és bátorítást, így alakul ki a szeretetteljes kapcsolat és a bizalom.

Hogyan készüljünk időbeosztással az ovira?

Tájékozódjunk az óvodai napirendről, még mielőtt ovis lesz a gyermek! Már a nyílt napon is megkérdezhetjük. Az időbeosztás tekintetében a legfontosabb napirendi pontok az étkezések és a pihenés ideje. Ehhez érdemes közelíteni az otthonit is, hogy könnyű legyen az átmenet a gyerkőc számára.

Általános óvodai kiscsoportos napirend:  8 órától reggeli, 10 óra körül gyümölcs-zöldség, 12 órakor ebéd, 12.30-15. pihenés, ezután uzsonnázás következik.

Otthon próbáljuk meg ezt a napirendet követni! Így tud a gyermek a legkönnyebben alkalmazkodni az evésekhez és főleg a pihenéshez. Alvásra minden 3 éves gyermeknek szüksége van.

A szobatisztaságra és a minél nagyobb önállóságra nevelésre is fektessünk hangsúlyt! A nyári időszak erre is alkalmas, mielőtt ovis lesz a gyermek. Fontos hozzászoktatni a gyerkőcöt ahhoz is, hogy szülők nélkül más felnőttek és gyermekek társaságában is jól érezze magát, ezt ne az ovis beszoktatással egyidőben kezdjük!

Fenti javaslatok a gyermekek és szüleik lelki egészségének érdekét szolgálja!

Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a gyermekek és szüleik, szorongás nélkül, izgatott örömmel éljék meg, amikor eljön az ideje annak, hogy OVIS LESZ A GYERMEK!

The post Ovis lesz a gyermek! – Készüljünk rá tudatosan! appeared first on Csillagtündér.

Ballagnak az ovisok és szívemből remélem, hogy tudtunk nekik olyat adni, amit az életükbe magukkal visznek! Ilyen és ehhez hasonló szeretetteljes gondolatokkal és érzésekkel telve, – lelkileg készülődvén a ballagásra – boldogságot okozó visszacsatolást kaptam az egyik kislánytól, beszélgetés közben.

Az udvari játékidőben Milla leült mellém és megkérdezte tőlem:

– “Kriszti néni! Nehéz óvó néninek lenni?”

– “Miért kérdezed Millácskám?”

– “Hogyha óvó néni leszek, megtanítod nekem, hogyan tegyem boldoggá a gyerekeket? Szeretnék óvó néni lenni, hogy tudjak veletek találkozni. Ha óvó néni leszek, megtanítod nekem, hogyan kell segíteni a gyerekeknek?”

Sokféle válaszom mellett, meghatódva fejeztem ki Millának, hogy milyen éretten gondolkodik és mennyire szépen fejezi ki magát és az érzéseit! Meghatódott és büszke vagyok rá és a szülei is azok lehetnek! Megkérdezte, hogy elmondom-e anyukájának is? Azt feleltem, hogy nemcsak édesanyának, hanem az egész világnak elmondom. Leírtuk szórul-szóra egy füzetbe a mondatait és megígértem, hogy felteszem a netre, hogy mindenkihez eljusson.

Kedves Nagyvilág!

Most megtudhatjátok, hogy Milla, mit visz magával kedves óvodájából, mennyire csodálatos érzésekkel és gondolatokkal búcsúzik!

Búcsúznak a gyerekek, véget ér a játékos ovis korszak!

Ballagnak az ovisok, szívünk megtelik még több szeretettel! Három év zsugorodik egy pillanatban össze, mint egy sóhaj, olyan gyorsan illant el!

Búcsúzunk a gyerekektől mi felnőttek, akik az oviban szeretettel tesszük a dolgunkat és elbúcsúznak a barátok, akik még egy évet itt maradnak!

Csöpp kis gyerkőcként érkeztek az oviba, félénken és bátortalanul. S most okosan és önbizalommal telve várják, hogy jöjjön, ami más és új!

Azonban három év nem múlik el nyomtalanul, együtt voltunk jóban-rosszban, érzelmek és emlékek sokaságának nyomait hagytunk egymásban.

Hiányozni fog a rájuk egyénenként jellemző mosoly, az ölelés, a csacsogó báj, a kitörő öröm, amely a szeretet és az ovis élmények hatására, mindenkiből előjön.

Ballagnak az ovisok, hiányozni fognak!

Elmennek az óvodások és mit visznek magukkal?

Ballagnak az ovisok és magukkal viszik az óvodáskor kincseit, mindazt, mit összegyűjtöttek, abból, amit kínáltunk nekik:

• Teleraktuk kosarukat játékos tapasztalatokkal, sok élménnyel, rengeteg érzéssel és gazdagodni valóval!
• Szeretettel béleltük szívünk kosarát, biztató szavakkal fontuk három éven át!
• Sok-sok gyümölcsöt termett már-e kosár, boldogan adjuk át, ovis időnk lejárt!

Szomorúak, azért vagyunk nagyon, mert ezután együtt lennünk ritkán lesz alkalom.

Ballagnak az ovisok és mi csak biztatjuk őket, milyen jó lesz az iskolában és milyen nagyra nőttek! Közben lelkünk legmélyére kövecskék gördülnek, nehezek a búcsúzástól, szemünkbe könnyek szöknek.

Három évig megélhettünk sok-sok csodát együtt és reméljük, hogy egymást soha nem feledjük!

The post Ballagnak az ovisok – Mit visznek magukkal? appeared first on Csillagtündér.

A család nemzetközi napját május 15-én ünnepeljük. Egy gyermeknek a legnagyobb ajándékot jelenti: biztonságos, szerető, egészséges családban élni és növekedni. Mély szeretetteljes gyökereket ereszteni, egészségesen és boldogan felnőni, ha eljön az idő bátran kirepülni, de mindig szívesen visszatérni. A családi fészek az a hely, ahonnan szeretetet, lelki táplálékot meríthetünk, ahol menedékre lelünk és megtaláljuk a legnagyobb öröm- és erőforrást.

Családi kommunikáció

A családban felnövekvő gyermekek számára, nem mindegy, hogy a szülőktől, milyen mintát láthatnak és hallhatnak. Egy párkapcsolatban, – a kommunikáció tekintetében – már a gyermekek megszületése előtt, érdemes gyakorolni az őszinte, egymásra figyelő társalgást.

Erőszakmentes, együttműködő, érzelmeket kibeszélő, ezáltal érzéseket szabályozó beszélgetés folyamatos használata, hozzásegít az egészséges és kiegyensúlyozott családi élethez. Ilyen párkapcsolati kommunikációval nemcsak boldogabb együttlét érhető el, de a gyermeknevelés terén is megkönnyíti a mindennapokat.

Bármikor el lehet kezdeni, soha nem késő! Szülőknek egymással valamint szülőknek a gyermekekkel, az érzelmek megosztásával lehet mélyíteni az egymáshoz való kötődést. Ezáltal a családtagoknak folyamatosan mélyül az egymás iránti empátiájuk is.

Sok közös beszélgetés, együtt töltött minőségi idő, az érzések kölcsönös megosztása, emeli a család érzelmi intelligencia szintjét. Beszéljünk az érzésekről és azok okairól őszintén, mert ennek segítségével tudjuk a család lelki egészségét is megóvni.

Érzelmeket kibeszélve a konfliktusok megoldása is könnyebbé válik, valamint egymásnak is nagyobb segítségére tudunk lenni. Egyes szám első személyben, énközlően megfogalmazva a problémákat, elkerülhető mások megbántása, a közös megoldáskeresésre helyeződik a hangsúly. Hiszen kire számíthatunk leginkább, ha nem a családunkra?

Fontos, hogy milyen módon kommunikálunk a családban, mert ettől is függ, hogy a családtagok mernek-e őszinték lenni!

A gyermekek számára természetessé tehetjük az őszinte érzelmi kommunikációt, (például a “Csillagtündér módszer” segítségével) ha pici koruktól ráneveljük őket. Ugyanakkor óriási segítség lesz később is, mert szülőként fontos tudnunk, hogyan gondolkodnak és éreznek gyermekeink. Nehéz helyzetekben azonnal tudunk segíteni, ugyanakkor az örömöket is közösen élhetjük meg. Váljék természetessé, hogy otthon kötetlenül – tabuk nélkül – őszintén meg lehessen nyílni és bármiről tudjunk beszélgetni egymással!

A családi élet boldog és egészséges működéséhez, törekedjünk az érzelmi kommunikáció gyakorlására és elmélyítésére!

Isten éltesse a családokat szeretetben, egészségben, boldogságban!

The post Család – Osszuk meg egymással az érzéseinket! appeared first on Csillagtündér.

Mesekönyv küldetése, hogy szórakoztatva és észrevétlenül tanítsa a gyermekeket! Ez a mesekönyv is, amelyről most van szó, ezzel a céllal készült! Küldetése, hogy segítse a gyermekeket eligazodni az érzések világában. A könyv meséinek segítségével átélhető és megérthető az érzések megszületése, megismerhető a kinézetük, kifejezésmódjuk, elnevezésük és gazdag szókincsváltozatai.

Az én mesekönyvem története

Mielőtt megszületett volna ez a mesekönyv, én is átéltem néhány mesehős életéhez hasonló élményt:

• Piroskának éreztem magam, amikor nagymamám nevelt!
• Éltem szegénységben és keményen dologra fogva, hasonlóan Hamupipőkéhez!
• Jó pár próbatételt kellett kiállnom! Sok félelemmel kellett megküzdenem!
• Nekem is meg kellett vívnom az egészségemet romboló hétfejű sárkánnyal!
• Én is kiálltam legalább 3 nagy erőpróbát!
• Utamon találkoztam vasorrú bábával és segítő tündérekkel is.
• Szerencsére rátaláltam az élet vizére, és a királyfira, akivel boldogan élhetünk együtt, amíg meg nem halunk.

A sok tapasztalat lehetővé tette, hogy észrevegyem mi az, ami az életünkben hiányzik vagy csak nagyon kismértékben van jelen.

Nem foglalkozunk az életünk minden pillanatát átszövő érzelmekkel és rengeteget szenvedünk emiatt!

Ezt a hiányt lehet pótolni, az érzelmi intelligenciához szükséges képességeket lehet fejleszteni, sőt már kicsi gyermekkortól érdemes elkezdeni.

Célommá vált, hogy – közösen a segítőkkel – változtassunk ezen, tegyük jobbá az életünket! Így hát óvodapedagógusként ennek érdekében tettem a dolgomat és megszületett a mesekönyv, amely valóban hozzásegíti a gyermekeket, hogy lelkileg “boldoga(bba)n éljenek, amíg meg nem halnak!” Ehhez persze szükséges a szülők és pedagógusok segítsége is!

A mesekönyv főhőse

A mesekönyv főhőse Csillagtündér és az ő történetei által ismerhetik meg a gyermekek az érzéseket! Ezért lett a könyv címe:  “Csillagtündér és az érzések”.

Csillagtündér a földi látogatásai során találkozik az érzésekkel, akik nemcsak bemutatkoznak, de elmesélik saját élményeiket is.

A mesekönyv fogadtatása

Az ovis gyermekek örömmel fogadták Ráduly Csaba csodás grafikáit, élvezték az izgalmas történeteket és megszerették Csillagtündért!

Tudtak azonosulni a főhőssel és az érzelmekkel is. Gazdag képzeletvilágukkal merítkeztek meg a mese történeteiben. Meghatódott boldogságot éreztem, amikor farsangkor az egyik kislányunk Csillagtündérnek öltözött!

Az érzelmekről szóló mesekönyv fejleszti a gyermekek érzelmi intelligenciáját, amely a hétköznapi konfliktusok megoldásánál is nagy segítséget jelent szülőnek és gyermeknek egyaránt. A hétköznapi kommunikáció minősége változik meg és tovább erősödik a kötődés, ha őszintén tudunk beszélni az érzéseinkről.

Ez a mesekönyv az alapja a Csillagtündér mesésjáték módszernek, amely a gyermekek lelki egészségének megóvását tűzte zászlajára.

The post Mesekönyv ovisoknak, érzelmi intelligencia fejlesztéshez! appeared first on Csillagtündér.

Gyerekekkel lenni, – szülőként és óvodapedagógusként is tapasztalom – a velük való együttlét, rengeteg érzelmi töltést és folyamatos megújulást ad.  Sok olyan dolgot csinálhatunk, amelyet felnőttként már nem gyakorolunk vagy elfelejtettünk.

Például, ha gyerekekkel vagyunk, tudunk a jelenben lenni, de igazán! Nem sopánkodni a múlton és nem agyalni a jövőn. Egyszerűen a jelen pillanatnak élni. Felszabadultan és önfeledten. A gyerekekkel az ember megélheti, hogy felnőttként is lehet “gyermekinek” lenni. Csillogó szemű, derűs, vidám, viccelődő, könnyed, játékos, felszabadult, örömteli, kísérletező, kíváncsi, aktív, mozgékony, kreatív, stb. emberek lehetünk!  Az élet élvezete a jelenre fókuszál, éppen arra amit  csinálunk.

Miért jó még, a gyermekekkel való együttlét?

A gyermekek karbantartják az embert!

Az én vérnyomásom általában alacsony, de a gyerekek között, kávé nélkül is megfelelő szintre kerül. A mozgásos játékok alkalmával, többet mozoghatok, mintha egy irodában ülnék. Amíg fogócska közben nem tudnak elkapni, addig tudom, hogy még fitt vagyok!

Lelkileg sokat kapunk a gyermekektől!

• A gyermekek ragaszkodása és szeretete folyamatosan feltölti az embert.
• A közös élmények, sikerélmények, ahogyan fejlődnek, hihetetlenül nagy örömforrást jelentenek.
• Csodás érzés, amikor sikeresen meg lehet vigasztalni őket vagy megnevettetni.
•  A gyermekek kifejezik hálájukat szóban és tettekben egyaránt. Nincsenek játszmák, csak őszinte megnyilatkozás. A gyermekek tiszták és őszinték.
• Gyerekekkel  lenni és velük önfeledten énekelni vagy játszani az természetes és felszabadító!
• A kultúra közvetítése által, még inkább megélni velük az ünnepeket és hagyományokat! Velük és értük még szebbek és tartalmasabbak ezek az alkalmak. Az ő szívből jövő örömük és csodálatuk átragad az emberre! Ezért a megélt érzésekért is motivált az ember, hogy a lehető legtöbb élménnyel, tapasztalattal  ajándékozzuk meg a gyerekeket!
• A versek és mesék világa a felnőtteknek is örömforrás. Mesélés közben szinte tapintani lehet a mindenki együtt, de mindenki a saját világában való varázslatos elmerülést. Igen a varázslatos szó, a legmegfelelőbb. Felemelő érzés, az ilyen “mesés pillanatok” közös megélése. Olyan ez mint egy lelki fürdőzés együtt és külön-külön is.
• A gyermekektől kapott mosoly, kedvesség, ragaszkodás, ölelés és szeretet, semmivel sem összehasonlítható!

Gyerekekkel lenni  felnőttként, csodás ajándék az élettől, amelynek minden pillanatát élvezhetjük!

A gyermekek sokoldalúan fejlesztenek és sikerélményt adnak.

• Folyamatosan karbantartják a megoldó képességünket és lehetünk spontánok, mert mindig van feladat, amit meg kell oldani.
• Folyton fejlődik a kreativitásunk, hiszen rengeteget tevékenykedhetünk és alkothatunk együtt és a kihívások megoldásához is szükség van rá.
• Megtanulja az ember, hogy semmit nem szabad feladni! Miközben őket motiváljuk és biztatjuk, hogy higgyen magában – látva az elért eredményeket – egyértelművé válik, hogy mennyire fontos, hogy bízzunk magunkban is, és elhiggyük a szeretteinknek, hogy sokkal több dologra vagyunk képesek, mint azt gondolnánk.
• Élvezem, hogy a gyerkőcök olyanok mint a szivacs, beisszák magukba, amit kapnak! Óriási felelősség, hogy milyen példát mutatunk.
• Szeretem megmutatni nekik a szépet és a jót. Öröm látni, ahogy egyre nyílik az értelmük és egyre okosodnak. Amikor megértenek egy összefüggést, amikor megtanulják, hogyan legyenek kedvesek egymással.
• Boldogság látni, amikor a közösség tagjaként együttérzővé és egymást segítővé vállnak. Amikor le tudnak már mondani egymás kedvéért valamiről és megtanulják konfliktusaikat szépen lerendezni. Mindent meg tudnak tanulni, ezért rendkívül fontos a jó minta.

Gyerekekkel lenni, jót tesz az egészségünknek és fejlődhetünk is.

Sokat tanulhatunk tőlük, ami jó hatással van a lelki egészségünkre és a fizikai egészségünkről is tudnak gondoskodni az alábbiak szerint:

• Engedjük meg a gyerekeknek, hogy kivigyenek minket a szabadba!
• Figyeljünk rájuk és tegyük le a mobilt, helyette  közösen aktívan tevékenykedhetünk.
• Beszélgessünk többet, mindenféléről és beszéljünk az érzésekről is!
• Vegyük észre és  jusson eszünkbe, milyen jó gyereknek lenni és felnőttként is átélhetjük újra ezt, miközben együtt játszunk.
• Játsszunk többet és csináljunk jó programokat a tévézés helyett!
• Tanuljuk meg tőlük, hogyan legyünk a jelenben! Figyeljük meg mennyire elmélyülten tudnak a jelenben tevékenykedni!
• Fogadjuk el a szeretetüket és töltődjünk fel! Tanuljunk meg önfeledten kacagni, nevetni, ahogyan ők teszik!
• Mutassuk ki mi is, hogy mit érzünk, ahogyan ők teszik! Beszéljük ki magunkból és ne gyűjtsünk lelki szemetet, amely később megbetegíthet minket!
• Legyünk mi is olyan öntudatosak és küzdjünk a céljainkért, mint ahogyan ők teszik ezt dackorszakaikban!

Gyerekekkel lenni öröm! Élvezzük ki a velük való szeretetteljes együttlétet, amíg csak lehet, mert nagyon hamar felnőnek!

The post Miért jó gyerekekkel lenni? appeared first on Csillagtündér.

A félelmeink miatt. Azért nem merjük vállalni magunkat őszintén, mert félünk a következményeitől, amelyek sokfélék lehetnek. Megbánthatunk valakit és elveszthetjük a barátságát,  fájdalmat okozhatunk másoknak vagy változtatnunk kellene valamilyen élethelyzetünkön.

Nem merünk őszintén beszélni magunkról, mert azt gondoljuk, hogy ettől sebezhetővé válunk. Félünk, hogy megváltozik a rólunk kialakult kép. Nem merünk állást foglalni, jobb csendben maradni, nem vállaljuk a kockázatot. Nem akarunk konfliktusba kerülni másokkal, talán még magunkkal sem. Önmagunknak is be kellene vallani, hogy valami nincs rendben. Magunkkal is őszintének kellene lennünk. Van úgy, hogy csak hagyjuk a dolgokat menni a maga módján. Érzésekről is kellene beszélni és azt felvállalni!  Ez aztán végképp nagyon nehéz mindannyiunk számára.

Milyen oka lehet még, hogy nem merjük felvállalni magunkat?

Felelősséget kellene vállalni a következményekért, amelyek nagyon macerásak tudnak lenni. Nem merünk nemet mondani, pedig mindenkinek jogában áll. Félünk, hogy megharagszanak ránk. Az okozhatja a legnagyobb problémát, hogy nem tudjuk, hogyan mondjuk el, ami bennünk van.

• Hogyan mondjuk el úgy, hogy ne bántsunk meg senkit, közben mégis kiállhassunk magunkért?
• Hogyan birkózzunk meg az érzésekkel, amelyek ott tolonganak és forrnak bennünk?
• A rengeteg gondolat és érzéskavalkádban, hogyan tudjunk jól kommunikálni, hogy elérjük a célunkat és ne bántsunk másokat?

Erős érzéseink hatására elveszíthetjük a kontrollt és olyanokat mondunk vagy teszünk, amit később megbánunk. Egy konfliktusban mi is sérülhetünk, mert a megbántás kölcsönössé válhat. Tovább nehezítheti a dolgokat, ha régi sérelmek összegyűjtve, egyszerre kerülnek kimondásra. Mikor és hogyan beszéljünk úgy, hogy mindezt elkerüljük és mégis merjük vállalni magunkat őszintén? Ez okozhatja a legnagyobb nehézséget.

Első lépések, hogy merjük vállalni magunkat őszintén.

Magunkkal is legyünk őszinték, ezután tudunk másokkal is azok lenni. A legnagyobb segítség önmaguk megértéséhez, hogy figyelünk az érzéseinkre.

Amikor észrevesszük, hogy valami negatív érzés mocorog bennünk, próbáljuk megnevezni és tudatosítsuk magunkban, hogy mi ez az érzés. Igazságtalanság, csalódottság, bizalmatlanság, kétségbeesettség?

Gondolkozzunk, hogy mi történt, ami ezt az érzést kiváltotta. Ha megvan az érzés és a kiváltó ok, ez már nagy segítség az elinduláshoz. Tudnunk kell, hogy mi a probléma, amitől valahogyan érezzük magunkat.

Következő lépések, hogy merjük vállalni magunkat őszintén.

Meg kell tanulnunk én közlően beszélni! Ez azt jelenti, hogy a magam szemszögéből mondom el, hogy mi történt velem. Mi történt pontosan? – csak a tényeket mondom el, úgy hogy közben nem bírálom a másikat és nem mondok rá semmilyen jelzőket. Nem fenyegetem, nem szégyenítem meg, nem beszélek csúnyán, nem sértegetem, nem üvöltök, stb. Ezen módok elkerülésével a másik fél nem érzi fenyegetve magát és nem kezd el azonnal védekezni, ahelyett hogy őszintén beszélgetnénk egymással.

Amikor én közlően beszélek, elmondom hogy mi történt pontosan és azt is, hogy ez milyen érzést váltott ki bennem. Például: Amikor nem kaptam fizetésemelést, csalódottságot éreztem. Amikor elkezdtél kiabálni, félelmet éreztem. Amikor elmentél és ott maradtam egyedül, elkeseredtem.

Tehát érthetően kifejezem, hogy velem mi történt és ezután én mit éreztem, anélkül, hogy a másikat kritizálnám.

Talán a legnehezebb az érzéseinkről beszélni, mert nem így szocializálódtunk.

• Hogyan várhatjuk el a másik embertől, hogy megértsen minket, ha nem mondjuk el, hogyan érezzük magunkat?
• Hogyan tudjon fejlődni a másik fél, ha nem tudja, hogy milyen érzéseket okoz a viselkedésével?

Muszáj visszajelzést adnunk, ha azt szeretnénk, hogy együtt tudjon érezni velünk! Attól való félelmünkben, hogy valaki megharagszik, elvesszük tőle a lehetőséget, hogy empátiát tanuljon és javíthasson a viselkedésén. Így kapcsolataiban kamatoztatni tudná a jó irányú változását. Egymástól vesszük el a lehetőséget, hogy segítsük egymást érzékenyíteni, hogy sokkal együtt érzőbbek és elfogadóbbak lehessünk. Az érzéseink kommunikációja által sokkal jobban tudunk kötődni a másik emberhez. Egymást segítjük ahhoz, hogy merjünk őszinték lenni.

Konfliktusokban is fontos, hogy merjük vállalni magunkat őszintén.

Egy konfliktusban muszáj őszintének lenni, ha meg akarjuk oldani végérvényesen. Tudnunk kell, hogy mit érzünk és miért! Ezt kellene én közlően elmondani. Kérhetjük a másik féltől is, hogy csak a tényekre szorítkozzon, ő se ítélkezzen és ne bíráljon. Ne sértegessük egymást! Fogalmazzuk meg, hogy mit szeretnénk a konfliktus megoldásához! Kölcsönösen hallgassuk meg egymást! Kérdezzük meg egymástól, hogy kinek mire van szüksége! Az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszer, nagyon jó segítség ennek megtanulásához!

Bátran merjük vállalni magunkat és őszintén!

Legyünk bátrak! Figyeljünk az érzéseinkre és merjük is kimondani. Hihetetlenül felszabadító érzés! Lelki egészség szempontjából is rendkívül fontos. A konfliktusok nagy része megelőzhető érzelmi kommunikációval és jót tesz az önbecsülésnek és önbizalomnak is. Gyakoroljuk és tanítsuk meg a gyerekeknek is.

Fejlesszük közösen az érzelmi intelligencia szintünket. Ez nagymértékben hozzásegít, hogy boldogabbak legyünk és merjük vállalni magunkat őszintén!

Forrásjegyzék:

Rosenberg, Marshall B. 2001. A szavak ablakok vagy falak – erőszakmentes kommunikáció. Budapest.

The post Merjük vállalni magunkat őszintén! appeared first on Csillagtündér.

Az, hogy milyen lesz az új év 2021-ben, nagymértékben függ tőlünk is, nemcsak a külső körülményektől! Reményekkel és bizakodva várjuk, hogy visszakerüljön minden a régi kerékvágásba! Alig várjuk, hogy milyen lesz, amikor végre visszakapjuk a szabadságunkat és nem kell egymást elkerülve, arcunkat maszkba rejtve járni-kelni ebben az évben. Amikor újra megölelhetjük egymást minden félelem nélkül és élhetjük nyugodtan a mindennapokat. Nagyon vágyunk rá, hogy 2021-ben újra élhessük a számunkra már jól ismert, megszokott életvitelünket

Sok minden átértékelődött bennünk az elmúlt időszakban és biztos, hogy ugyanazok a dolgok sokkal értékesebbek lesznek számunkra, mint ahogyan eddig gondolkodtunk róla. Sok mindent jobban fogunk értékelni, ilyen szempontból, biztosan más lesz ez a 2021-es évünk.

Milyen lesz az új év a saját életünkben?

Egyénenként más és más dolgokat fogunk előtérbe helyezni, de az biztos, hogy az egészségére, mindenki jobban fog vigyázni. Szeretteinket, még jobban fogjuk értékelni és megbecsülni. Talán több minőségi idővel ajándékozzuk meg egymást, mint eddig! Remélhetőleg segítőkészebbek leszünk egymással és boldogabb lesz az új év 2021-ben.

Biztosan sok egyéni fogadalmak és célkitűzések is születnek, amelyek a változás és előrelépés magvát hordozzák magukban, remélve, hogy eredményesebb lesz az új évünk. Ha valami nem jól működik az életünkben, nem foghatunk mindent a külső körülményekre. A dolgok olyanok, amilyenek, azon sokszor nem tudunk változtatni. Az viszont nem mindegy, hogyan tekintünk rájuk és hogyan gondolkodunk róluk, ez viszont rajtunk múlik.

Miben lehetne más az új év?

Próbáljuk meg a lehető legjobbat kihozni az adott helyzetekből! Legyen fontos 2021-ben önmagunk megismerése, magunk ismerete! Ez nagymértékben hozzásegíthet problémáink helyes megoldási módjainak és a boldogsághoz vehető utak megtalálásához. Merjünk segítséget kérni, ha arra van szükségünk! Tudatosabban éljük az életünket!

Milyen lesz az új év 2021-ben az egészségünk terén?

Nagyon sok szó esik az egészségről, de főleg a fizikai egészségre gondolunk ilyenkor. Ez csak “félség” nem egészség! Az EGÉSZSÉG szóban szerepel az egész szó. Az egészség testi- és lelki egészséget jelent a WHO szerint. Sajnos nem sokat foglalkozunk a lelki egészségünkkel, ami pedig nagy baj. A lelki problémák megbetegítik a testünket, dacára annak, hogy például egészségesen étkezünk. A lelki egészség rendkívül fontos, de erről nagyon keveset beszélgetünk!

Rajtunk is múlik, hogy milyen lesz az új év 2021-ben, az egészségünk terén. A lelki eredetű betegségek gyógyszeres tüneti kezelése, csak a fizikai testre hat, a lelki segítség pedig elmarad. Még mindig kevés az olyan lehetőség, ahol holisztikus szemléletű gyógyítással figyelembe veszik a lelki problémákat is.

A lelki egészségünkért, mi tehetünk a legtöbbet és kell is tennünk érte! A recept nagyon egyszerű, mégsem használjuk. Csak azért mert, nem tanították meg nekünk és így nőttünk fel, nem kell, hogy így maradjon.

A recept három szóban: Beszéljünk az érzésekről!

Fontos az érzelmi kommunikáció!

Hogy miért? Ez az egyszerű dolog, hogy elmondom, hogyan érzem magam, elindít egy folyamatot. Ez a folyamat pedig a következőket hozza magával:

• Fel kell ismerjem, hogy van bennem valamilyen érzés! (Ne csak törjek, zúzzak vagy veszekedjek! Figyeljem meg, hogy milyen érzés miatt cselekszem így!)
• Meg kell fogalmaznom, hogy mi ez az érzés! (Ekkor el kell gondolkoznom azon, hogy most, hogyan is érzem magam? Dühös vagyok? Elkeseredett? Csalódott? Tehetetlen? Kiszolgáltatott? stb.)
• Megtalálva és kimondva az érzést, megkönnyebbülést hoz! (Nemcsak a kimondása, hanem az is, hogy hozzásegít elgondolkodni rajta, hogy milyen helyzet miatt érzem magam így?)
• Ez az a pont, amikor tudatosul bennem az is, hogy miért érzem így magam. (Mitől, kitől vagy mi vezetett ide?) Megismerem, hogy hogyan működök!
• Ezek után tudok magamért tenni, hogy visszanyerjem a lelki egyensúlyomat. Meg tudom előzni a lelki problémák még komolyabbra fordulását, amelyek már testi tüneteket is produkálnának.
• Amikor ez a kontrollált folyamat automatikussá válik és nyugodtan beszélek az érzéseimről és annak okairól, ezzel sokat tehetek a lelki egészségemért. Nem halmozódik fel bennem a “lelki szemét”, mert folyamatosan takarítom és azonnal kidobálom, ami nem oda való. Lépéseket teszek a megelőzés vagy megoldás érdekében, mert felismerem időben a problémát.

Ráadásul megismerem önmagamat és folyamatosan nő az érzelmi intelligencia szintem. Fejlődik a kommunikációm, az empátiám, nő az önbizalmam és önbecsülésem. Egyre tudatosabban én is irányítok, nemcsak az érzelmeim. Ennek eredményeként karban tudom tartani a lelkemet. Nem leszek kiszolgáltatva az érzelmeimnek, mert tudatosan kontrollálom. Ha bajban vagyok és egyedül nem tudok előbbre jutni, merjek beszélni a problémámról és kérjek segítséget! Így tudok vigyázni a lelki egészségemre az új évben, 2021-ben.

Jó szülőként pedig, meg tudom tanítani ezt a gyermekemnek is. Csupán azzal, hogy mintát mutatok neki és vele is beszélgetek az érzésekről. Ezzel nagyon sokat tehetünk egymásért. Kialakul egy őszinte mély érzésekkel teli folyamatos párbeszéd, amely még szorosabbá teszi a kötődésünket.

Milyen lesz az új év 2021-ben és ettől kezdve?

Vigyázzunk a lelki egészségünkre, amellyel megalapozhatjuk, hogy boldogabban éljünk! Így mindenki számára egészségesebb lehet az új év 2021-ben és ettől kezdve mindig.

• Helyezzük előtérbe a lelki egészségünket!
• Buzdítsunk erre mindenkit!
• Foglalkozzunk többet a lelkünkkel!
• Beszéljünk sokat az érzéseinkről! Ne legyen tabu téma!
• Merjük kimutatni az érzéseinket!
• Kommunikáljunk érthetőbben, őszintébben, érzelmekről is!
• Segítsünk egymásnak amikor lehet!
• Ne csak a karácsony szóljon az érzésekről és egymás megsegítéséről, hanem az egész év!
  

Engedjük meg a másik embernek, hogy megismerjen és megértsen minket jobban. Engedjük meg, hogy empátiát tanuljon és együtt érezhessen velünk. Szóljunk, ha bajban vagyunk! Így lehetünk egymással segítőkészebbek, megértőbbek és elfogadóbbak.

Az érzelmek kommunikációjának segítségével, tegyünk a magunk és egymás lelki egészségéért!

A Csillagtündér mesésjáték módszer az érzések megismertetéséhez és kifejezéséhez nyújt segítséget:

Játék, amely rólunk szól, egymásról,
amely élvezetes és a kötődésről szól,
ami egy életre összekapcsol.

Játék, s még is véresen komoly,
a tét, hogy gyermeked később hogyan boldogul,
tudni fogod-e hogy segítségre szorul?

Ha most megtanulja, hogy érzéseit kimondja,
hogy merjen beszélni arról, ami a szívét nyomja,
lelkét folyamatosan karbantartja.

Nem halmoz fel betegítő gondolatokat,
érzései kimondásával elengedi azokat,
a lelki egészség az, ami megmarad.

Érzései felismerésével problémáit meglátja, megoldja,
kikövezi útját a boldog felnőtt korba.

Tovább viszi magával, társával és gyermekeivel megosztva
s szárba szökken az elültetett magocska.

Társadalmunkban nem lesz tabu az érzések kimondása,
empatikusabbak leszünk és figyelünk egymásra.

Így hallgatnak meg minket a fiatalok, amikor öregek leszünk,
s ez lesz jutalmunk, ha ezért most teszünk.

Boldogabb lehet az emberi lét,
minőségi változás, mert felsőbb szintre lép.

Csillagtündér csak egy játék, amely mindenkinek szól,
játék, amely élvezetes és mindenkit összekapcsol.

Pintér Krisztina

The post Milyen lesz az új év 2021-ben? Szóljon az érzésekről! appeared first on Csillagtündér.

Egy semmivel sem összehasonlítható, csodálatos érzésekkel teli lelki állapot! A szeretet, olyan érzés, amelyben szorosan összekapcsolódhatunk egy másik lélekkel. Amikor érezzük, hogy fontosak vagyunk egymásnak. A család az elsődleges színtere a szeretet megélésének, átadásának és ápolásának. Családban tanuljuk meg, különböző kifejezésmódjait.

Gary Chapman: Az öt szeretetnyelv c. könyvéből tudhatjuk, hogy mindenki akkor érzi szeretve magát, ha azt kapja, ami neki örömet okoz! Ehhez azonban ismernünk kell azt az embert, akinek ezt ki akarjuk mutatni. Jó ha tudjuk, hogy mi az ő elsődleges szeretetnyelve. Párkapcsolatban és emberi kapcsolatainkban a kötődésünket, a másik ember szeretetnyelvén tudjuk legjobban kifejezni. Egy olyan embernek, akinek az elsődleges nyelve az ajándékozás, nem úgy fogja érezni szeretetünket, ha elismerő szavakat mondunk neki. Akinek pedig a minőségi idő fontos, azt nem ajándékokkal tudjuk boldoggá tenni. Ezért valóban fontos, hogy ismerjük egymást, ha meg akarjuk találni a szeretet kifejezésének legjobb módját.

Kötődés a gyermekek óvodai életében

Az óvodai nevelés legfontosabb alappillére az érzelmi nevelés. Az oviban a gyermek érzi, hogy szeretik, elfogadják, segítik, biztonságban van és így rengeteg örömforráshoz jut. Ilyen körülmények között tudja magába szívni, azt a sok tapasztalaton alapuló tudását, amelyet a játékos tevékenykedő óvodai élet nyújt számára, az óvoda dolgozóinak gyermekszerető, elhivatott munkáján keresztül.

Az óvodában a gyermekek bőven részesülnek a kötődést segítő érzések különböző formáiból, például az öt szeretetnyelvből is:

• Minőségi időből, amikor játszunk velük, beszélgetünk egymással.
• Ajándékokból, amikor valami meglepetést kapnak valamilyen formában.
• Testi érintésből, amikor ölelést, simogatást, vigasztalást kapnak.
• Elismerő szavakból, amikor dicsérik őket.
• Szívességekből, amikor folyamatosan segítséget kapnak a mindennapokban.

Nem is csoda, hogy kialakul a kötődés hiszen folyamatosan érzik, hogy szeretve vannak. Persze a gyerekek között is megmutatkozik, hogy ki, minek örül jobban. A felnőttek felé és a barátságokban, ők is hasonlóan mutatják ki érzéseiket. Csodálatos érzés, amikor az oviba érkezésemkor egy csoport gyermek szalad oda hozzám, megölelni! Ilyenkor az ember valóban átélheti, mi a szeretet!

A szeretet kifejeződése

A szeretet érzése egy összetett érzés. Többféle érzés is keveredik benne. Például a boldogság, hála, mámor, elragadtatottság.

Velem történt ez az eset. Az elmúlt évek egyik karácsonyi forgatagában, egy nagy áruházban a kasszánál álltam sorba. Ott várakoztam, sok ideges és türelmetlen emberrel együtt. Elnéztem a pénztárban dolgozó hölgyet és azt a rengeteg embert, akik telepakolt kocsijaikkal vártak rá.  Elképzeltem, hogy milyen érzés lenne, ha nekem kellene reggeltől estig, azt a munkát csinálnom. Nem irigyeltem őt, sőt egyre nagyobb hálát kezdtem érezni iránta. Mire sorra kerültem, már a hála és szeretet érzése, teljesen elöntött. Miközben fáradhatatlanul rakosgatta az általam vásárolt dolgokat, valami hasonlót mondhattam.

– “Mi lenne velünk Önök nélkül? Ezt a sok embert kiszolgálni, nagyon fárasztó lehet. Köszönöm szépen a munkáját, nagyon kellemes ünnepeket és jó egészséget kívánok!”

Abban a pillanatban nem volt ott sem az áruház, sem a forgatag, csak mi ketten. Én és a pénztáros hölgy. Egy kis rés támadt az idő kapuján. Mint, ha kitágult volna a jelen pillanata. Hálámat fejeztem ki és az elismerésemet. A hölgy megfáradt teste és fásult arca, egyszeriben megváltozott. Kiegyenesedett, felderült! Ragyogó szemekkel és mosolygó arccal köszönte meg szavaimat és viszont kívánt kellemes ünnepeket. Távozva a kasszától, boldogságot éreztem!

Ha csak egy pillanatra is, de köszönetemmel szeretetet adtam egy emberi léleknek, aki külsőre idegen csupán.

Talán erőt is adhattam, hogy legyen kitartása a nap végéig, kiszolgálni megszámlálhatatlan embertársamat, akik mind karácsonyra készültek.

A szeretet keresése

Gyermekkoromban nem sok jutott nekem a szeretetből, ezért mindig vágytam rá és kerestem. Drága Nagymamám nevelt, akinek már nem sok ereje maradt a szeretet kimutatására. Ő azzal mutatta ki, hogy gondoskodott rólam. Így cseperedtem és éheztem a szeretetre. Azért voltam jó kislány, hogy szeressenek. Azért csináltam sok mindent, sokszor azért vállaltam túl magam. Azért nem mertem nemet mondani. Azért voltam tekintettel mindig másokra és soha nem magamra. A szeretetért mindent megtettem. Sok időnek kellett eltelnie, míg rájöttem, hogy ezt az érzést nem kívül kell keresni.

Ma már tudom, hogy a szeretet bennünk van. Mérhetetlenül sok van bennünk. Minél többet adsz, annál több lesz belőle. A szeretet soha nem fogy el. A szeretetben az a csodálatos, hogy visszahullik ránk. Nem azért adjuk, mégis ránk talál. Szeretem, hogy óvó néni vagyok, mert a szeretetemből állandóan adhatok!

The post A szeretet appeared first on Csillagtündér.

Ilyen időszakot még nem éltünk, mint a mostani. Megannyi nehézség, aggodalom és félelem kerít minket hatalmába a karácsonyi készülődés ideje alatt.  Nem tudunk a maszktól, látható módon egymásra mosolyogni. Távolságot kell tartanunk és nem ölelhetjük meg egymást, SZERETETBŐL! Most úgy kell szeretnünk egymást, hogy távolságot tartunk. Ez egy paradox helyzet és teljesen új. Milyen lesz az idei karácsonyunk? Miközben ezen tűnődtem, felidéződött bennem egy régi kép, annak összes érzésével és hangulatával.

Saját történet 2000-ből, éppen 20 évvel ezelőtt történt.

Karácsonyi készülődés időszaka volt akkor is. Fekszem a hóban egy két méteres fenyőfa alatt és fűrészelem a törzsét. Miközben minden erőmmel dolgozom a kis fenyőn, amelyet mi ültettünk a kertünkbe, az összes hó rám hullik a fenyőágakról. Kipirult arcomon azonnal elolvad a hó, már nem lehet tudni, hogy melegem van? havas vagyok? vagy könnyezem?

Egy dolog lebeg a szemem előtt. Karácsonyfát készíteni, bármi áron. Két pici gyermekem bent játszik a szobájában. 83 éves beteg anyósom betegen fekszik az ágyában. Régóta ápolom és tudjuk, hogy már csak napjai vannak hátra. Férjem kimerülten alszik, mert tudja, hogy édesanyja hamarosan elhagy minket. Bennem csak egy cél munkálkodott. Széppé tenni a karácsonyt! Nagyon megfáradt voltam, két kisgyermek mellett jó ideje ápoltam anyósomat.

Egy hónappal korábban influenzás voltam és maszkot viselve, láttam el őt. A házi orvosunk azt mondta, hogy engedjem kórházba, mert elfogja kapni tőlem. De vigyáztam rá, és nem fertőztem meg. Akkor nem gondoltam, hogy húsz év múlva mindenkire és magamra is így kell majd vigyáznom!

Tehát ott feküdtem a hóban. Délután 6 óra lehetett, már besötétedett. A havas kert, a házat díszítő színes fények hangulata, az arcomba hulló hó, a búcsúzás gondolata, a kimerültség érzése és a tenni akarás a szép karácsonyért, mind-mind egyszerre kavargott velem. A szomorúság mellett, béke és nyugalom volt bennem. A lakást már szépen feldíszítettem és teljes elfogadással viszonyultam ahhoz, ami ránk várt. Mindent megtettem, ami tőlem telt.

Szép karácsonya volt gyermekeimnek. Odaadó ápolója voltam anyósomnak, élete utolsó pillanatáig. Támogató, vigasztaló párja voltam férjemnek. Szeretettel és elfogadással tettem a dolgomat.

Miben más a mostani karácsonyi készülődés?

Sok félelem övezi a mindennapokat! Állandó fenyegetettség érzés vesz minket körül. Nincs motiváció, mert minden olyan zűrzavaros. Legszívesebben áttennénk a karácsonyi ünneplést májusra, amikor már túl leszünk ezen a nehéz időszakon! De ezt nem lehet. Most lesz karácsony, a SZERETET ünnepe. Milyen nehéz, hogy nem lehet a szeretetünket, úgy kimutatni, ahogy máskor szoktuk! Ez egy nagy próbatétel!

Mutasd ki a szeretetedet máshogyan! Keressünk új megoldásokat! Eljött a meglepetések ideje!

Hogyan mutathatjuk ki  a szeretetünket más módon?

Apró meglepetésekkel és gesztusokkal tehetjük szebbé egymás napjait! Kreatív ötletekkel és megoldásokkal is kifejezésre tudjuk juttatni a szeretetünket:

• Mindennapi, kedves üzenetek szeretteinknek. Amit nehéz kimondani szóban, mert nem merünk beszélni az érzésekről, leírni sokkal könnyebb.
• Családi szerenád szülőknek, nagyszülőknek az ablaka alatt.
• Ajándékok küldése futárral vagy odacsempészni egymásnak apróságokat, ahova lehet.
• Családi film (vicces jelenetekkel) készítése és annak elküldése, szeretteinknek.
• On-line közös vacsora.
• On-line közös játék, például activity.

Hihetetlen sok jó ötlet fog születni, mert nagyon leleményesek és kreatívak vagyunk!

A szeretet utat talál magának!

Karácsonyi készülődés érzelmileg

Valóban nehezebb most érzelmileg ráhangolódni a karácsonyra. Próbáljunk meg a jelenben élni, az aggodalmakat és félelmeket pedig minél távolabb tartani magunktól! Hogyan? Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia c. könyvéből egy kis segítség.

Önmegfigyeléssel. Próbáljuk meg a lehető legkorábban észrevenni, hogy a gondolataink milyen félelmek körül forognak! Milyen aggodalmakkal foglalkozunk a fejünkben, amelyek testi érzeteket is keltenek? Ahogy észrevesszük, azonnal szakítsuk meg, még mielőtt a katasztrófa képe elindítana egy aggódás-szorongás ciklust! Szembe kell szállni az aggasztó gondolatokkal, különben ez az aggodalom spirál unos-untalan visszatér! (1.)

Függetlenül a külső körülményektől, “felöltöztethetjük a szívünket” és készülhetünk a karácsonyra. A belőlünk áradó, legnagyobb szeretettel ajándékozhatjuk meg egymást, amelyre most nagyobb szükségünk van, mint valaha.

Szeretetteljes karácsonyi készülődést és Karácsonyt kívánok Mindenkinek!

Forrásjegyzék: (1.)

Daniel, G. (1995). Érzelmi intelligencia. Háttér Kiadó, Budapest

The post Karácsonyi készülődés 2020. appeared first on Csillagtündér.

Hagyjuk a gyermeket játszani, mert számára a legfejlesztőbb tevékenység a játék! A gyermek a játék segítségével tanul. Teremtsük meg a megfelelő körülményeket és a játék szabadságát! Örüljünk, ha elfoglalja magát és ne essünk abba a hibába, hogy folyton mi találunk ki elfoglaltságokat és játékokat helyette. Ha hagyjuk, hogy kreatívan megtalálja a számára legjobb játékot, a későbbiekben nem kell majd arra panaszkodnunk, hogy nem tudja egyedül elfoglalni magát.

Ha hagyjuk a gyermeket játszani egyedül, – felnőtt mellett –  a játékában olyan tevékenységeket talál magának, amire éppen szüksége van. Le tudja vezetni a feszültségeit, ki tudja játszani a félelmeit, meg tudja valósítani önmagát. Öröm nézni, amikor a játék során csodás építmények és egyre bonyolultabb megoldások születnek vagy átváltozik valamivé a szerepjátékában. Addig gyakorol egyfajta tevékenységet, míg azt tökélyre fejleszti. Fáradhatatlanul kisérletezeik, örömét leli benne és közben folyamatosan fejlődik.

Természetesen a veszélyes helyzetektől meg kell óvnunk! Egészséges környezetben és a megfelelő felügyelet mellett, hagyjuk a gyermeket játszani, had fejlődjön szabadon. Biztosítsuk az eszköztárat és lehetőségeket, amely annál jobb, minél változatosabb! Ez nem feltétlenül drága eszközöket jelent. Ma már a fenntartható életmód miatt, egyébként is divat újrahasznosítani dolgokat, amely szintén jó mulatság és fejleszti a gondolkodást, kreativitást!

Szoktassuk rá magunkat is, hogy adjunk sok időt a gyermeknek a játékra!

Amíg oviskorúak a gyerekek, a sok különfoglalkozás inkább fárasztó számukra. Nem szabad túlzásokba esni. A kötelező dolgok elveszik az időt a szabad játéktól. A szabad játék azt jelenti, hogy a gyermek elmélyülten kedve szerint játszhat, annyi ideig, amíg jól esik. Belefeledkezhet a játékába és nem zavarják meg benne. Se a kötelező szakkör, se a kis tesó, se egyéb zavaró körülmény.

Nekünk szülőknek, tudatosan kell erre figyelni, ha az a célunk, hogy minél többet hagyjuk a gyermeket játszani!

Ha szeretnénk elkerülni, hogy állandóan nekünk kelljen elfoglalni a gyermeket a házi munka és egyéb teendőink mellett, azt kezdetektől fogva, úgy kell alakítanunk. Rá kell szoktatni magunkat, hogy ráhagyjuk a gyermekre és megvárjuk, míg talál magának elfoglaltságot. Ki fogja találni magának, hogy mit játsszon és abban elmélyülten tevékenykedik majd.

Kezdő ötletekkel meg lehet segíteni néhányszor és aztán hagyni, hogy ő folytassa tovább. Közben lehet biztatni, megerősítést adni felé, hogy milyen jó ötletei vannak. A végén meg lehet dicsérni, hogy milyen ügyesen játszott.

Tudatosan szoktassuk rá magunkat, hogy engedjük a gyermeket magától kiteljesedni a játékában. Eleinte lassabban megy, később természetessé válik. Mondjuk el neki, hogy elérhetőek vagyunk a számára és segítséget is tudunk adni, ha szükséges.

Mostanság, amikor sokan home office-ban dolgoznak, különösen örömteli, ha így szoktattuk a gyermeket! Nem okoz problémát otthon tartani őt, ha úgy alakul a helyzet. 

Biztosítsuk a megfelelő feltételeket, amikor azt szeretnénk, hogy egyedül játsszon a gyermek!

Amikor hagyjuk a gyermeket játszani, meg kell tanulnia vigyázni a játékaira! Viszont a szülőnek gondoskodni kell a biztonságos környezetről és megbízható eszközökről. Ami nagyon fontos, hogy hagyjuk a gyerkőcöt, igazán gyerkőcnek lenni. Engedjük, hogy kísérletezzen, hogy szabadon mozogjon és engedjük hibázni a gyermeket! Ne kelljen szorongással és félelmek között játszania!

Mi történik, ha nem hagyjuk a gyermeket játszani, mert nem biztosítjuk a megfelelő feltételeket?

Egy példát szeretnék felhozni, amely az oviban történt.

Egy kisgyermek guggolt a mászóka alatt és sírt. Megkérdeztük őt, hogy mi a baj? Miért sír? Azt felelte, hogy azért  sír, mert koszos lett a ruhája és ezért anyukája biztosan nagyon mérges lesz! Szívfacsaró volt ez a helyzet és elgondolkodtató.

Miért kell szorongásokat, félelmet, rossz érzéseket kelteni a gyermekben? Hogyan lehet önfeledten játszani az udvaron, ha a ruhára kell közben vigyázni? Az oviban az udvarra, kimondottan olyan játszóruhát, overált, kabátot adjunk a gyerkőcnek, amelyet nem kell sajnálni. Amire azt lehet mondani, hogy ebben játszhatsz nyugodtan! Attól még a gyermek megtanulhatja azt is, hogy egy másik ruhára viszont jobban kell vigyázni, mert az utcai vagy ünnepi ruha. Tehát, ha udvari játékhoz nyűhető ruhát adunk és így hagyjuk a gyermeket játszani, akkor hozzásegítjük a boldog, felszabadult és felhőtlen gyermeki léthez. Ne okozzunk fölöslegesen rossz érzelmeket és ne legyenek miattunk félelmek a gyermekekben!

Vigyázzunk a gyermekek lelki egészségére!

The post Hagyjuk a gyermeket játszani! Adjunk elég időt! appeared first on Csillagtündér.