Beszélgetés a gyermekkel a legfontosabb eszköz!

Napjainkban egyre kevesebb idő jut mindenre. Sajnos azok az alkalmak is csökkennek, amikor a beszélgetés a gyermekkel, nagyon fontos lenne. Különböző statisztikai adatok vannak arra, hogy napi átlagban mennyire kevés az az idő, amelyet a szülők a gyermekükkel való beszélgetésre fordítanak. Nagyon fontos lenne a kommunikációt, mint eszközt használni!

Mihez?

• önismeretünk és személyiségfejlődésünk kölcsönös megsegítéséhez
• az egymásra figyeléshez és egymás megismeréséhez
• egymáshoz való kapcsolódáshoz, örömben, bánatban, stb.
• a bizalom elmélyítéséhez
• egymás megértéséhez, együttérzéshez, az empátia kialakításához
• lelki problémák feltárásához és megoldásához
• a kötődés és összetartozás kifejezéséhez
• az egymáshoz való igényeink kifejezéséhez
• az egymással való együttműködéshez, alkalmazkodáshoz
• szeretetünk kölcsönös kifejezéséhez
• elmélyíteni a gyermekben a személyes beszélgetés metakommunikációs eszközeit, amelyet a digitális kommunikáció megkezdésével már nem lesz alkalma pótolni
• a kifejezőkészségük és szókincsük gyarapításához, stb. stb.

Beszélgetés a gyermekkel, hogyan lehet hatékony?

Akkor eredményes, ha figyelünk csemeténk életkori és egyéni sajátosságaira.  Az ő életkorának megfelelő szinten és számára érthető módon magyarázzunk és csak annyit mondjunk, amit fel tud dolgozni.

Például:

• Amíg csak 2-3 szót tud megjegyezni vagy megérteni (mert kicsi), addig ne beszéljünk hosszú körmondatokban, mert felesleges.
• Ha elfárad a figyelme és már nem tud koncentrálni, hagyjuk játszani.
• Csak annyi információt adjunk neki, amit akkor éppen be tud fogadni.
• Ne terheljük meg olyan részletekkel, ami nem rá tartozik vagy megterheli őt.
• Kamaszkorban ki kell várni a megfelelő alkalmat és helyzetet, amikor nyitott a beszélgetésre.
• Kamaszoknál érdemes visszajelző mondatokkal éreztetni, hogy valóban érdekel bennünket, mi történik éppen vele. Például: -“Látom bánt valami!” -” Látom éppen dühös vagy!” stb.

Beszélgetés a gyermekkel többféle helyzetben és módon

Beszélgessünk “csak úgy”!

A gyerekek szeretnek beszélgetni, fontos számukra, hogy figyeljünk rájuk.  Az értelmi képességeik fejlődése szorosan összefügg a beszéddel. Gondolataik kifejezéséhez gondolkodni kell. Jó, ha sok lehetőséget adunk arra, hogy beszélhessenek. Fejlődik a kifejezőképességük. A személyes interakciót erősítsük a digitális kommunikáció térhódításával szemben. Pótolhatatlan a gyermekek számára, amelyet az élő beszélgetések során megtanul. Az emberi kapcsolatokban és párválasztásnál el kell tudni igazodni a metakommunikációk útvesztőiben.

Fontos, hogy sokat beszélgessünk a gyermekekkel!

Aktuális dolgokról vagy bármi másról

A gyermekek ismereteit és szókincsét tudjuk fejleszteni, amikor az éppen aktuális dolgokról vagy bármi másról beszélgetünk. Az ismereteket önmagáról és a világról, a világhoz való viszonyáról, így tanulja meg a gyermek. Ok-okozati összefüggéseket ért meg és fejlődik a logikus gondolkodása is. A gyermekek önbizalma és magabiztossága is erősödik, ha a beszélgetések során érzi a figyelmet. Amikor, csak rá figyelünk, miközben beszélgetünk vele, igazi minőségi idővel ajándékozzuk meg.

Beszélgetés a gyermekkel információ szerzés céljából

Gyakran tesszük fel a kérdést:

• -“Mi volt ma az oviban?”
• -“Mi történt veled ma az iskolában?”  A választ mindannyian ismerjük.
• -“Semmi!”

Vekerdy Tamás jut eszembe, aki olyan jól elmagyarázta, ennek az okát. Az ovis vagy sulis gyermek szinte az egész napját intézményben tölti. Megérkezik érte a szülő és végre elviszi onnan. Azzal a kérdéssel, hogy mi volt ma az oviban vagy suliban? a gyermek érzelmileg újra visszakerül az intézménybe, ami persze esze ágában sincs. Örül, hogy végre a családdal lehet. Milyen igaza van a Tanár Úrnak!

Általában a gyermek spontán helyzetekben, egy hosszú séta során vagy az esti fürdetésnél, esetleg a mese utáni esti beszélgetéseknél magától mesél részleteket a napi eseményeiből. A közös étkezések is alkalmasak megbeszélni, hogy kivel mi történt. Ez persze csak úgy lehetséges, ha közben nem a tévét nézzük. A gyerekeket jobban lehet motiválni egy beszélgetésre, ha nem azt kérdezzük, hogy mi történt veled ma? Az érzelmek oldaláról közelítve kérdezhetjük azt is, hogy  – “Éreztél ma örömöt vagy esetleg voltál-e mérges valamiért?”  Az érzelmek hamar előtörnek és miközben erről beszélgetünk, mindent megtudunk az ezzel kapcsolatos eseményekről is. Ezért is jó, ha tudunk érzelmekről beszélgetni.

Konfliktushelyzet megbeszélése a gyerekkel

Konfliktushelyzetben fontos, hogy érthetővé tegyük a gyermek számára az elvárásainkat és azok okait. A belátáshoz és beláttatáshoz jó, ha tisztában van a gyermek a körülményekkel, hogy megértse az ok-okozatokat. A gyermek is mondja el az ő szemszögéből az eseményeket! Hallgassuk meg kölcsönösen egymást.

Fontos még, hogy az érzelmi viharok közepette, tudjunk beszélni az érzésekről is.

Segít érzelmileg visszanyerni a lelki egyensúlyt, hogy kialakulhasson a párbeszéd. Tisztázzuk az előzményeket, hogy mi történt? Ő is mondja el, mert ezzel is megnyugszik és teljes képet kapunk az adott szituációról. A végén fogalmazzuk meg az elvárásainkat, a gyermek számára érthető módon. Legyen egyértelmű, hogy milyen viselkedést nem tolerálunk. Ezt következetesen, mindig ugyanúgy kérjük, akkor lesz eredményes. Mi is elmondhatjuk az érzéseinket az ő számára, így tanulja meg tőlünk az érzelmek kifejezését.

Beszélgetés a gyermekkel fontos dolgokról

A gyermekek testi- és lelki egészségvédelme a legfontosabb. Maximális figyelmet és komolyságot várjunk el, ha ezzel kapcsolatos dolgokról beszélgetünk. Például, ha az utcai közlekedés szabályainak betartásáról vagy veszélyes helyzetben való szófogadásról van szó. Ide sorolható még az agresszió, akár szóbeli vagy fizikai bántalmazásról van szó. Később pedig a rossz társaság vagy káros szenvedélyek tiltása. Kérjünk a gyermektől visszacsatolást! Mit értett meg abból, amit elmondtunk? Mondja vissza, hogy meg tudjunk győződni arról, vajon jól magyaráztunk vagy figyelt-e ránk a gyerkőc.

A fontos téma komolyságát tükrözze a testbeszédünk is. Teljes odafordulással, megfelelő arcmimikával és hangsúlyozással adjuk a gyermek tudtára, hogy ez most tényleg komoly dolog.

Egyébként rossz szokások kialakulását is meglehetne előzni, ha már az első jeleknél ilyen határozott fellépéssel kommunikálunk. Elejét vehetjük a hisztinek, agresszív viselkedésnek. Ellentmondást nem tűrően kijelenthetjük például, hogy tilos verekedni, kiváltképp szülőre ütni. Ez elfogadhatatlan!

Krízishelyzetben

Azért is fontos, hogy kialakuljon a kölcsönös bizalmon alapuló kommunikáció a gyermek és szülő között, mert krízishelyzetben erre tudunk a leginkább támaszkodni. Válás, agresszió a családban, gyász, internetes zaklatás, bármi olyan esemény, ami a lelki egészségüket veszélyezteti. Ilyenkor nagy segítséget tud jelenteni az érzések kibeszélése és megosztása egymással. Nehéz ilyenkor a lelki egyensúlyt visszaállítani. Az egyik legnagyobb segítség az érzelmi kommunikáció. Ezt kezdetektől fogva érdemes kialakítani a gyermekünkkel.

Legyen természetes, otthon a családban az érzelmekről beszélgetni. Őszintén és nyíltan. Ezt nekünk kell megtanítani a gyermekeinknek!

Beszéljünk az érzésekről!  Ez a kötődést is nagyon megerősíti. Segít átvészelni a nehéz időszakokat és hatékony segítséget tudunk nyújtani egymásnak. Most még gyermekünk fiatal, de felnőttkorba lépve ő is, így fog kommunikálni velünk.

Hogyan beszéljünk kisgyerekkel kényes témákról?

Itt is fontos, hogy a gyermek szintjén beszéljünk, az ő nyelvén.  Sokat segít, ha kérdezgetjük őt, hogy mennyit tud és azt hogyan fogalmazza meg. Ő milyen kérdéseket tesz fel a témával kapcsolatban. Ehhez tudjuk igazítani a mi kommunikációnkat. Amikor úgy érezzük, hogy a gyermeknek most ennyi felvilágosítás elég, mert ezt tükrözi vissza, egyelőre lezárhatjuk a dolgot. Itt is érdemes megkérdezni, hogy ő mit értett meg a beszélgetésből.

Beszélgetés a gyermekkel örömteli és jó dolgokról

Az egyik legcsodálatosabb dolog, megosztani egymással az örömünket és boldogságunkat! Szinte magától értetődő. Ezt nem is kell tanítani, belső késztetés, hogy azokkal az emberekkel, akiket szeretünk és fontosak nekünk,  megosztjuk az örömteli érzéseinket és élményeinket. Azt azonban érdemes gyakorolni, hogyan jelezzünk vissza pozitívan a családban vagy tágabb környezetünkben:

• Amikor jó érzést okoz nekünk valaki, mondjuk el neki. Csatoljunk vissza egy mondattal.
• Dicsérjük meg a másikat, ha figyelmes volt velünk vagy együttérzően viselkedett!
• Fejezzük ki hálánkat szóban is annak, aki iránt ezt érezzük!
• Merjük elmondani, hogy mit érzünk, ha például valaki a segítségünkre volt valamiben.
• “Finom volt az ebéd és nagyon jól esett, köszönöm szépen!”
• “Nagyon fáradt voltam este, köszönöm hogy tekintettel voltál rám és hagytál pihenni!”
• “Érzem, hogy szeretsz, mert mindig segítesz nekem, amikor megkérlek!”

Sok beszélgetés a gyermekkel a leggyümölcsözőbb befektetés

Fentiekből következik, hogy a gyermekkel való beszélgetés az egyik legjobb befektetés. Egész életünkre meghatározza a kapcsolatunk minőségét és eredményességét.

Fontos lenne sok beszélgetéssel kapcsolódni gyermekünkhöz! Ne hagyjuk, hogy a digitális korszak miatt, háttérbe szoruljon ez a személyes kötődést erősítő lehetőség!

A gyermek egészséges fejlődéséhez és az emberi kapcsolatok eredményes fenntartásához is szükséges és elengedhetetlen a személyes kommunikáció.

Érzelmekről beszélgetve pedig fejlesztjük a gyermek érzelmi intelligenciáját is, amely nagy segítség az életben boldogulni tudó, lelkileg egészséges, önbizalommal teli felnőtté váláshoz.