Érzelmek, amelyek problémákat okoznak! Hogyan segítsünk magunknak?

Saját tapasztalatom, hogy a lelki eredetű negatív érzelmek, amelyek folyamatos önmarcangolásra és állandó agyalásra késztetnek bennünket meg tudják keseríteni a mindennapjainkat.

Hosszú távon pedig jönnek a testi eredetű érzések, amikor a betegségek már fizikai fájdalom formájában is jelentkeznek. Gondolom mindannyian átéljük ezeket a fázisokat és amikor segítségre vágyunk elindulunk a megoldások keresése felé.

Általában ilyenkor kezdünk el az emóciók iránt mélységeiben is érdeklődni, olvasni, önismereti képzéseket  keresni. Azt reméljük, hogy jobban megismerjük az érzelmek természetét és persze önmagunkat.  Én így tettem.

Az utóbbi néhány évben szerencsére már egyre többet lehet olvasni és hallani arról, hogy mennyire fontos lenne, többet foglalkozni az érzelmek világával. Erre néhány példa:

Daniel Goleman (2016) szerint  “Szociobiológusok, azt firtatván, miért juttatott az evolúció központi szerepet az érzelmeknek az emberi pszichében, rámutatnak arra, hogy ilyen esetekben bizony a szív diktál és nem a fej. Szerintük érzelmeink igazítanak el bennünket olyan döntő próbáknál és feladatoknál, ahol az intellektus önmagában megbízhatatlan – vészhelyzetben, gyászban, frusztrációkkal dacoló kitartásban, párkeresésben, családalapításban. ”

Prof. Dr. Bagdy Emőke (2016) beszél arról, hogy már óvodában és az iskolában szükség lenne stresszkezelésre.  Szerinte ez nem csak felnőtt tünetegyüttes, ez a gyermekeket is érinti.

Bagdy Emőke (2019) írja:

A mai gyerekek jó úton haladnak az érzelmi fogyatékosság felé.

Dr. Pécsi Rita (2017) is hasonlóan vélekedik:

 Ott tartunk, hogy a gyerekek a legalapvetőbb érzelmeiket sem tudják kifejezni.

Dr. Kádár Annamária mesepszichológiai könyvei  is az érzelmi intelligencia fejlesztését hangsúlyozzák, az érzelmek fontosságára hívja fel a figyelmünket.

Milyen érzések okoznak problémákat?

pl.: aggodalom, bizonytalanság, bizalmatlanság, csalódottság, magány, elégedetlenség, elkeseredettség, félelem, féltékenység, gyász, kétségbeesettség, kiszolgáltatottság, reménytelenség, szégyen, tehetetlenség, sértődékenység, stb. .

Miből születhetnek meg ezek az érzelmek?

Valaminek a hiányából:

1. A túlzott aggodalom, bizalmatlanság, féltékenység érzelmek többnyire a bizalom  és önbizalom hiányát jelzik.
2. A csalódottság, elégedetlenség érzelmek a túl nagy elvárások támasztásával az elfogadás hiányára utalnak.
3. A szégyen, a kiszolgáltatottság és félelem érzelmek a magabiztosság és az önmagunkba vetett hit szintjét jelezhetik.
4. A sértődékenység eredhet a másik ember nézőpontja figyelembevételének a hiányából.
5. Elkeseredettség, tehetetlenség érzelmek jelezhetik azt is, hogy hiányunk van elismertségből, megbecsülésből, szeretetből.

A hiányokat lehet pótolni:

1. A bizalmat a kapcsolatainkban ki lehet építeni és meg lehet erősíteni.
2. A nagy elvárásokat magunkkal szemben reálisabbá lehet tenni.
3. A személyiségünket lehet fejleszteni, hogy hitelesek, magabiztosak és a tetteinkért felelősséget vállalni tudó emberek legyünk.
4. Fejleszthetjük az empátiánkat is. Segít a másikra figyelni, így nem gondoljuk, hogy minden problémának mi vagyunk az okai.
5. Változtathatunk azon, ha nem becsülnek meg. Kereshetünk olyan közeget, ahol elismerést kapunk és teljesíthetőek az elvárások. Nehéz, de én is megtettem. Egy kapcsolatban nem szeretve élni, az is lehet  jel, hogy változtatni kell.

A hiányosságaink feltárása és pótlása lehetőséget ad a negatív érzetek csökkentésére. Meg tudjuk oldani a problémáinkat mégpedig úgy, hogy MAGUNKON VÁLTOZTATUNK. Erre nagyobb lehetőségünk van mint arra, hogy  valamilyen eseményt vagy bárki mást megváltoztassunk. Hiszem, hogy mindenki képes jobban érezni magát úgy, hogy ugyanarra a dologra másként tekint. Változtatás a nézőpontomon és a gondolkodásmódomon, ennek eredményeként változnak az érzelmeim. Nekem segített.

Akarjunk változni és fejlődni!

Egy idézet  Bagdy  Emőke (2017)   “Hogyan lehetnénk boldogabbak?” című könyvéből:

“A magunk kis világában megteremthetjük a belső békét, az egyensúlyt, a harmóniát azáltal, hogy rendet teszünk belül és kívül is. Mert ahogy odabent rend van és béke, úgy elrendeződnek körülöttünk is a dolgok, és sokkal jobbnak találjuk a külvilágot is.”

Hogyan tegyünk rendet belül?  Fejleszthetjük a hiányosságainkat.

A fentiekben leírtak összefoglalva, hogy mely fejlesztendő hiányosságaink, milyen érzéseket okozhatnak:

HIÁNYOK:	bizalom, önbizalom	önismeret, elfogadás	önbecsülés, felelősségvállalás	empátia, együttérzés	elismertség, megbecsülés, szeretet
ÉRZELMEK:	aggodalom, bizalmatlanság, féltékenység	csalódottság, elégedetlenség	szégyen, kiszolgáltatottság, félelem	sértődékenység, sértettség,	elkeseredettség, tehetetlenség

A  problémákat okozó érzések feldolgozásának többféle megoldása is lehet:

• Például a fent említett hiányosságok pótlása.
• Nagyon fontos lenne, hogy kibeszéljük magunkból, ami feszít. Az érzéseinket megfogalmazva és kimondva, hihetetlenül sokat veszítenek abból a negatív energiából, amit lelki fájdalomként élünk meg. Tapasztalatom szerint nagyon sokunknak nehéz az érzelmek verbális kifejezése. Sajnos nem így nőttünk fel. Milyen jó lenne, ha a szüleinkkel őszintén megoszthattuk volna a bennünk lévő érzéseket.  Milyen más lenne a kapcsolatunk velük. Én szülőként már tudtam ezen változtatni. Házastársammal és gyermekeimmel őszintén és nyíltan tudunk beszélni érzésekről és azok okozta problémákról. Az ilyen jellegű kommunikációnak sok előnyét tapasztaltuk meg, gyermekeink kamaszkori nehéz időszakában is. Sok minőségi időt töltöttünk együtt és igyekeztünk kibeszélni a gondokat az érzéseket. Ez a mai napig így van.
• Az érzelmek keletkezése és az események összevetéséből fény derülhet az okokra, amelyek segítik a megoldások keresését. Manipulálhatnak úgy, hogy észre sem vesszük csak érezzük valahol mélyen, hogy itt valami nincs rendjén. Érdemes megfigyelni azokat az eseményeket, amelyek kapcsán bekapcsolnak bennünk a figyelmeztető érzetek. Mi az, ami ott és akkor  történik. Próbálhatunk tudatosabban figyelni.

Emóciók segítségével önismeretünk is fejlődik.

Érdemes magunkkal beszélgetni és kérdéseket fel tenni magunk számára. Talán viccesnek fog tűnni, de én szeretem azt, hogy nem “vagyok egyedül”.   Van a kérdező felem és aki válaszol. A racionális és az érzelmi felem.

Bizonyos helyzetekben, miért vannak bennem kínos érzelmek? Mi lehet ennek az oka? Lehet, hogy régi események rossz emlékei miatt? Mik azok? Talán nem vagyok összhangban a tetteimmel? Nem azt csinálom, amit én szeretnék? Mások miatt teszek dolgokat és túl sok a kompromisszum? Talán nem tudom jól megfogalmazni  a problémáimat a másik fél számára? Jól megfogalmazok mindent, de a másik még sem érti meg vagy nem érdeklik az érzelmek?  Nem gondoltam át előre a dolgokat és most nehéz vállalnom a felelősséget?  Mit tehetek magamért most és a jövőben?  stb. A válaszokkal közelebb jutunk a megoldásokhoz.

• Figyeljük az érzések megjelenését és próbáljuk azonnal megfogalmazni. Nemcsak az érzelmek, hanem a kérések megfogalmazása is segít. Akkor tudatosul bennünk igazán, hogy mi is a probléma, amikor megoldást is próbálunk rá keresni.

Bizonyos érzelmek megjelenése figyelmeztet, hogy mivel van problémánk vagy dolgunk!

• Figyeljük meg, hogy az érzelmek mire irányítják a figyelmünket. A jó és örömteli érzeteket is érdemes megfigyelni és természetesen a rosszakat. Mind segítségünkre vannak, jeleznek nekünk. Segít magunkat jobban megismerni.

Érzületek kifejezése szeretetnyelvek segítségével.

Például, ha Gary Chapman (2018): Az  5 szeretetnyelv – írásából merítek, én akkor érzem magam szeretve, ha MINŐSÉGI IDŐ-vel ajándékoznak meg. Viszont én is ugyanezt adom a velem kapcsolatban álló embereknek, így mutatom ki a szeretetemet.

Figyelek rájuk, DE IGAZÁN: empatikusan, elfogadóan, időt nem sajnálva, türelemmel, együttérzően, stb. Ezt az erősségemet az oviban a gyermekekkel való szeretetteljes kapcsolatomban is nagyon jól tudom kamatoztatni.

Az elsődleges szeretetnyelvem kialakulásának gyökerei gyerekkoromra nyúlnak vissza. Nagymamám nevelt tíz éves koromig, nagy hiányom volt anyai és apai együtt töltött minőségi időből és figyelemből. Ebből nekem kevés jutott! De örülök, hogy ebből a hiányból előnyt kovácsolva én most  sokat tudok adni másoknak.

Azonban mivel tudom, hogy például a kisebbik lányom szeretetnyelve az AJÁNDÉKOZÁS, ezért nagyon kell figyelnem arra, hogy ő akkor érzi igazán a szeretetemet, ha ajándékok formájában is kimutatom ezt. És persze az oviban a gyerekeknek nagyon fontos a TESTI ÉRINTÉS szeretetnyelv. Amikor azt mondják szomorúan, hogy “anya hiányzik” ! Egy szeretetteljes öleléssel fel lehet tölteni a szeretet tankjukat és édesanya hiányát egy kicsit pótolni.

Ismerem magam és tudom, hogy számomra fontos a minőségi idő, de nem gondolom azt, hogy ha valaki ebből kevesebbet ad, az azt jelentené, hogy nem kedvel engem. Régen valószínűleg így gondoltam.

Negatív érzések kezelése

Negatív érzéseknél figyelni szoktam arra, hogy ha rossz érzést okoz valaki, milyen korábbi rossz élményeim gombját nyomta meg. Megfigyelem, hogy a régi minták kapcsolnak be vagy ez tényleg a jelen helyzetről szól.  Ez is segít kontrollálnom a dolgokat.

Nehezen viselem, ha valaki  ok nélkül figyelmen kívül helyez, mert  érzelmi szinten, azonnal felhozza bennem a gyerekkori frusztrációmat, amelyet tízéves éves koromig megéltem. Azt gondoltam, bennem van a hiba és én tehetek arról, hogy nem lehetek az édesanyámmal és nem kellek az anyukámnak. Mikor pedig már vele élhettem, nem törlődött a múltam, az érzelmek lenyomata megmaradt.

Fontos lenne megbeszélni a gyerekekkel, hogy bármilyen negatív helyzet adódik, őket mindig szeretjük és fontosak nekünk!!! Az érzelmek megfigyelése segít fejlődni az önismeretben és a mások szükségleteinek felismerésében.

• Használjuk iránytűként az érzelmek megjelenését és állítsuk szolgálatunkba. Kerüljük el azokat az embereket és élethelyzeteket – ha lehetséges – amikről tudjuk, hogy felkorbácsolják a lelkünket, mert az érzelmek kapcsoló tábláján össze-vissza nyomogatják a gombjainkat.

Most fordítsunk a dolgokon!

A problémákat jelző érzelmek valójában segítségünkre vannak!

Hogyan használjuk őket?

A ruháinkon kívül nem fontos “mindent magunkra venni”.  Kicsit távolabbról is szemlélhetjük az eseményeket még az érzelmek megjelenését is. Nem vehetünk mindent véresen komolyan. A humor is sokat segíthet.  Megpróbálhatunk belehelyezkedni a másik fél nézőpontjába is. Ha valaki dühösen ingerülten beszél velünk, győződjünk meg róla, hogy velünk van-e baja vagy csak nálunk dühöngi ki magát.

Az is előfordulhat, hogy míg más csak az igényeit próbálja felénk jelezni, kritikának vesszük. “Már megint velünk van a probléma?”- gondoljuk és már is beleesünk a szorongások hálójába.

Jogosan megjelenő negatív érzeteknél, rövid időn belül tudathatjuk a másikkal, mi az amit nem fogadunk el tőle, hol a határ. Ne hagyjuk magunkat elsüllyeszteni az érzelmek tengerében!

Például az nem fordulhat elő semmilyen körülmények között, hogy egy gyerek ráüt a szüleire!

Sokunkban, a félelmek nem hagyják, hogy kiálljunk magunkért. A félelem attól, hogy megbántunk valakit esetleg elveszítjük őt vagy a szeretetét.  Félhetünk, hogy félreértenek bennünket és még sem érjük el a célunkat, netán még el is küldhetnek. A következményektől félve, nem tudjuk, hogyan fejezzük ki magunkat megfelelően.  Ehhez nagy segítséget jelent, ha minden esetben csak magunkról beszélünk. A saját érzéseinkről a mi igényeinkről, amelyek rólunk szólnak nem a másikról.

Abban az esetben, ha a másik felet nem kritizáljuk és nem illetjük “kedves” jelzőkkel, lehetünk őszinték és felvállalhatóak az érzelmeink. Ezzel csak teret adunk a másiknak, hogy jobban megérthessen minket és jobban átérezhesse a problémáinkat. Az ő empátiáját is fejlesztjük ezáltal.

Mit tegyünk a megjelenő érzésekkel?

1. Használjuk okosan és fordítsuk a javunkra.
2. Próbáljunk tudatosabbak lenni, hogy ne az emóciók irányítsanak.
3. Szülőként tanítsuk meg a gyermekeinknek, az érzelmek nyelvét.
4. A családban legyen természetes az, hogy beszélünk egymásnak az érzéseinkről.
5. Tőlünk tanulják meg a gyermekeink, hogy mik azok az érzelmek, ne mástól! Ez nekünk fontos! A mi kapcsolatunkat és kötődésünket erősíti.
6. Konfliktushelyzetekben nagy segítségünkre szolgál, ha szabad beszélni és képesek is vagyunk rá, hogy megfogalmazzuk őszintén az érzéseinket, problémáinkat.

Sokat segít! Tudom. Nap mint nap tapasztalom.

 

Én, így viszonyulok az érzelmek csodálatos világához rímekbe szedve:

Ó   ÉRZELMEK, kik mindig lelkünkben tolongtok,

kik megismertetitek velünk a mennyet és a poklot,

sokszor van, hogy nem kívánjuk veletek a harcot,

de a vége mindig az, MILYEN JÓ, HOGY VAGYTOK!

 

Forrás jegyzék:

 

Goleman, D. (2016). Érzelmi intelligencia. Háttér.

Prof. Dr. Bagdy Emőke (2016) Mi a boldogság titka? InfoRádió 2016

https://infostart.hu/belfold/2016/11/26/bagdy-emoke-mi-a-boldogsag-titka

Bagdy Emőke (2019)

https://nlc.hu/baba/20190122/bagdy-emoke-interju-pszichofitness/

Dr. Pécsi Rita (2017)

https://nlc.hu/ezvan/20170411/pecsi-rita-erzelmi-intelligencia/

Bagdy Emőke (2017)

Emőke, B. (2017). Hogyan lehetnénk boldogabbak?. GlobeEdit.

Chapman, G.  (2018).  Az öt szeretetnyelv. Harmat.