Hogyan befolyásolja az érzelmi intelligencia szintünk a lelki egészségünket és boldogulásunkat?

Milyen életkorban fejlesszük és hogyan?

Mi az érzelmi intelligencia?

“Daniel Goleman úgy határozza meg az érzelmi intelligenciát, mint azt a képességet, amivel valaki fel tudja ismerni saját és mások érzéseit, motiválni tudja magát, valamint jól tudja kezelni az érzelmeket önmagában és a kapcsolataiban” (1.)

Az érzelmi intelligencia (Daniel Goleman 1995)  a személyiségünket felépítő öt fontos képességet határoz meg:

1. Az érzelmek felismerése
2. Az érzelmek kezelése
3. Önmotiválás
4. Mások érzelmeinek felismerése
5. Kapcsolatkezelés

Miért függ a lelki egészségünk az érzelmi intelligencia szintjétől?

Lelki problémák okait párosítva a fenti 5 képesség hiányával megkapjuk a választ.

1. Ki vagyunk szolgáltatva az érzelmeinknek – ha nem ismerjük fel.
2. Nem tudunk megszabadulni a szorongástól tovább lépni a kudarcokon – ha nem tudjuk kezelni az érzelmeinket.
3. Nem tudunk teljesíteni – ha nem tudjuk motiválni magunkat.
4. Nehezebben értünk meg másokat – ha nem ismerjük fel az érzéseiket.
5. Konfliktusokkal teli a társas kapcsolatunk – ha nem tudjuk jól kezelni a kapcsolatainkat.

Látható, hogy milyen szoros összefüggés van a lelki problémák okai és az öt képesség hiánya vagy alacsony szintje között.

Az érzelmi intelligencia valójában az érzelmekkel való tudatos bánásmódot is jelenti, így a lelki egészségünk megőrzésében és karbantartásában fontos szerepe van.

Hogyan befolyásolja az érzelmi intelligencia szintünk az életben való boldogulásunkat?

Ismét állítsuk párhuzamba az említett 5 képességet és ennek eredményét, ami segíti a boldogulásunkat.

1. Felismerjük az érzéseinket – magabiztosabban irányítjuk az életünket, mert világosabban látjuk, hogyan viszonyuljunk a személyes döntéseinkhez (házasság vagy munkavállalás).
2. Kezelni tudjuk az érzelmeinket – hamarabb túljutunk az életünkben adódó kudarcainkon, válságokon.
3. Képesek vagyunk az önmotiválásra – ez lehetővé teszi számunkra, hogy a célunkra összepontosítsunk, kreatívak legyünk és jó teljesítményt nyújtsunk, sikereket érjünk el.
4. Mások érzelmeinek felismerésével – empátiával, érzelmi tudatossággal, szeretettel tudjuk ápolni az emberi kapcsolatainkat.
5. Kapcsolatkezelés képességével – jól teljesítünk az élet olyan területein, ahol fontos az alkalmazkodás és együttműködés más emberekkel.  (2.)

Ismét szembetűnő, hogy az életben való boldogulásunk és sikerességünk, milyen szorosan összefügg az érzelmi intelligenciával.

Milyen életkorban fejlesszük az érzelmi intelligenciánkat?

Bármikor elkezdhetjük, mert szerencsére, sohasem késő, és nem függ életkortól. Születésünktől folyamatosan részesülünk érzelmi nevelésben és az érzelmeket tanuljuk halálunkig. Én így gondolom.

Idézet a “Csillagtündér és az érzések’ című mesekönyvem ajánlásából:

Mi mindannyian Csillagtündérek vagyunk és azért születünk ide a földre, hogy megismerkedjünk az érzelmekkel!

Valóban azt gondolom, hogy az egész életünk erről szól. Rengeteg szerepet kipróbálunk életünk során és hihetetlenül sok érzéssel találkozunk, amelyeknek megélése által fejlődünk és gazdagodunk.

A jó és örömteli pillanatokért érdemes élni és küzdeni. A rossz és gyötrelmes érzések pedig segítenek valaminek a feldolgozásában, a fejlődésben,  helyes út megtalálásában és abban, hogy a legjobb emberekké válhassunk.

Hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia?

Sok ilyen irányú mesekönyv, szakkönyv, játékok, eszközök, módszerek, tréningek állnak rendelkezésünkre, hogy fejleszteni tudjuk magunkat és gyermekeinket.

Óvodában mindig is jelen volt  és kiemelt fontosságú az érzelmi nevelés.

Lassan-lassan már az iskolai oktatásba  is be fog épülni az érzelmi intelligencia fejlesztése.

Személyiségfejlesztő akadémia is működik, ahol érzelmi intelligencia fejlesztő – személyiségfejlesztő szakemberképzés folyik.

Mi magunk is nagyon sokat tehetünk azért, hogy az érzelmi intelligencia szintünket fejlesszük.

Hogyan fejlesszük tudatosan az érzelmi intelligenciánkat?

Az alábbiak segítségével:

1. Az érzelmek felismerése – Tudatosítsuk magunkban az érzéseinket, pl.: most rettentő dühös vagyok és tehetetlennek érzem magam. Miután ez tudatosult bennünk, mondjuk is ki!
2. Az érzelmek kezelése – Az érzések kimondása után, derítsük ki a negatív érzések okait. Keressünk rá megoldást, ha az nincs próbáljuk másképpen szemlélni az eseményeket és lépjünk tovább.
3. Önmotiválás – Pozitív érzelmeinket mozgósítsuk a céljaink elérése érdekében és higgyünk magunkban.
4. Mások érzelmeinek felismerése – Fejlesszük az empátiánkat az által is, hogy kölcsönösen megosztjuk egymással az érzéseinket.
5. Kapcsolatkezelés – Mutassuk ki és mondjuk el az érzéseinket, keressünk közös megoldásokat, kölcsönösen alkalmazkodjunk.

Az agyunk rendkívül képlékeny állandóan tanul. Az 5 területen kondicionálhatjuk magunkat és fejlődhetünk. (3.)

Hogyan fejlesszük szülőként a gyermek érzelmi intelligenciáját?

Már három éves kortól célzottan lehet tudatosítani a gyermekekben a hat egyetemes alapérzelmet:

ÖRÖM, BÁNAT, HARAG, MEGLEPŐDÉS, FÉLELEM, UNDOR

Olyan élethelyzetekben, amikor ezek az érzések előjönnek, meg kell őket nevezni.

• Például: Látod, most milyen boldog vagyok, hogy segítettél nekem kiültetni a virágokat!
• Például: Azért sírsz mert dühös vagy, hogy nem vettem neked csokit? stb.
• Mutassuk az arcunkon és nevezzük meg az érzéseket.
• Amikor a gyermeken látjuk, hogy mit érez szintén nevezzük meg. Így tanulja meg a gyermek.

Az  érzelmekkel kapcsolatos beszélgetések és a sok mese mind-mind fejleszti a gyermek érzelmi intelligenciáját és érzelmi szókincstárát. Minél korábban kezdjük el a gyermeket fejleszteni, annál több sikerélménye lesz és annál magabiztosabbá válik.

Nemek közötti különbség

A fiúknak ugyanúgy szüksége van az érzelmi intelligencia fejlesztésére, mint a lányoknak. Rosszul rögzült szokás az, hogy kollektíven nem beszélhetünk az érzéseinkről és a fiúk pedig különösképpen ne mutassák ki az érzéseiket.

Nőként és anyaként elvárjuk a férfiaktól:

• hallgassanak meg minket
• értsenek meg minket
• érezzenek együtt velünk
• segítsenek be a gyereknevelésbe
• maradjanak otthon gyeden vagy gyesen

Mindezeket úgy várjuk el, hogy nincsenek megalapozva az ehhez való képességeik és nem tehetnek róla, hogy nehezen tudnak megfelelni. Ezeket a képességeket tanulni és nekünk szülőknek  tanítani kell.

Daniel Goleman (1995) érzelmi intelligencia c.  könyvében összehasonlítja a magas IQ-val vagy  EQ-val rendelkező férfit. Az utóbbiról ezt írja :

A magas érzelmi intelligenciájú férfi ellenben jó fellépésű, kezdeményező és vidám, nem ijedős, nem szorong vagy rágódik. Jellemző rá az emberek vagy ügyek iránti elkötelezettség, a felelősségvállalás, az erkölcsi állásfoglalás: kapcsolataiban együtt érző és gondoskodó. Érzelmi élete sokszínű, de adekvát: békében él önmagával, másokkal, társadalmi környezetével.

Nos rajtunk szülőkön múlik, hogy magas érzelmi intelligenciával rendelkező fiúkat és lányokat neveljünk.

Nem kicsi a tét, mert nem csak az egyén, de a társadalom is egy felsőbb szintre lép.

 

Forrásjegyzék:

(1.)

Balázs László (2014)  Érzelmi intelligencia a szervezetben és a képzésben Z-Press

(Daniel Goleman 1995)

(2.)  (3.)  (4.)

Daniel, G. (1995). Érzelmi intelligencia. Háttér Kiadó, Budapest.