A szeretet átadása és megtanítása a legszebb anyai feladat

A gyermeknevelés során, bármelyik anyai feladat lehet kiemelkedő fontosságú. Különbözőek vagyunk és mindannyian máshogyan gondolkodunk.  Abban mégis egyetérthetünk, hogy a szeretet és a szeretet képességének megtanítása a legértékesebb és legszebb anyai feladat. Ezt pedig a legtermészetesebb módon tesszük. Egyszerűen csak úgy, hogy szeretünk.

Szeretetünkkel együtt – amely áthatja az egész nevelési folyamatot – még sok-sok érzést tanítunk gyermekünknek:

• A hála érzését, mert amikor csak ránézünk, hálát érzünk azért, hogy van.
• Az öröm és gondtalanság érzését, hiszen boldogsággal nevelgetjük és a gyermekévek gondjait természetesen (legjobb esetben) mi viseljük, nem ő.
• A biztonság érzését, mert megpróbálunk mindent biztosítani számára.
• Az elfogadás érzését, mert úgy fogadjuk el, amilyen. Mindig megbocsátunk neki.
• A gyengédség érzését, ahogyan szeretgetjük, ápoljuk őt, és gondoskodunk róla.
• A meglepődés érzést, amikor rácsodálkozunk minden új “tudományára”.
• A gyermekben kialakul a bizalom érzése, mert tudja, hogy mindig számíthat ránk és mi is bízunk benne.
• Az elismerés érzését, amikor megdicsérjük őt.
• A hit érzését, mert érzi, hogy hiszünk benne.
• Az önbizalom érzését, mert mindig biztatjuk és hiszünk abban, hogy meg tudja csinálni, amit akar.
• A türelem érzését, mert határtalan türelemmel neveljük fel.
• Az érdeklődő érzést, hiszen mindig érdekel bennünket, hogy mi történik vele.
• Az aggódás és félelem érzését, amikor betegség vagy bármilyen probléma adódik.
• Sok-sok boldogtalan érzés is végigkíséri a gyermeknevelést, amelyek: bánatos, bosszús, elcsigázott, fáradt, feszült, frusztrált, gyötrődő, ingerlékeny, nyugtalan, tanácstalan, tehetetlen, stb. stb., hosszasan folytathatnánk még a sort.

Tehát miközben felneveljük gyerkőceinket, a szeretet érzése mellett, hihetetlen sok érzést tanítunk nekik. A mindennapok során is számtalan érzéssel találkozunk, amelyeket együtt is, illetve ők külön-külön is megélnek.

Az érzéseket nem elég megélni, beszélni is kell róla

Az érzelmi nevelésben nem fektetünk elég hangsúlyt és nem vagyunk eléggé tudatosak. Miben? Abban, hogy nem elég megmutatni és megélni az érzéseket. Ahhoz, hogy gyermekünk könnyebben megtanulja, meg is kell nevezni őket. Többségében, erre nem nagyon szoktunk figyelni, különösen akkor, ha minket sem így neveltek. Anyanyelvünk csodálatosan szép, rendkívül kifejező és gazdag, ennek ellenére csak töredékét használjuk az érzések szókincstárának.

Többnyire inkább megéljük az érzéseket, de nem nevezzük meg őket! Talán még magunknak sem, és gyermekünknek sem.

Nem szokás beszélni az érzésekről! Ezen változtatni kell! Beszéljünk az érzésekről!

Az életünk sok területén kihasználhatnánk a benne rejlő segítő lehetőségeket:

• érzelmi intelligencia fejlesztéséhez
• a lelki- és fizikai betegségek megelőzéséhez
• az önismeretünk fejlesztéséhez
• konfliktusmegoldásokhoz
• tudatosabb és kontrolláltabb életvitelhez
• eredményesebb és boldogabb emberi kapcsolatainkhoz
• a társadalomban és a munkaerőpiacon a megfelelő helyünk megtalálásához

Sok segítséget ad, csupán az, hogy megnevezzük az érzéseket. Ha megnevezzük már felismertük és ki is mondtuk. Ez az önismeretünk fejlődése szempontjából, az érzelmi tudatossághoz és az érzelmek kezeléséhez is szükséges.

Édesanyaként a legnagyobb kincs tudni, hogy mit érez gyermekünk! Hogyan mondja el, ha nem tanítjuk meg rá?

A legszebb anyai feladat és a legfontosabb

Tanítsuk meg gyermekünknek az érzelmeket! Mutassuk és mondjuk is! Beszéljünk róla! Tanítsuk meg, hogy ő is mondja és mondhassa! Idővel egyre többet fog felismerni és megérteni. Kezdjük el, már három éves kortól és tudatosan figyeljünk erre! E cél eléréséhez készült a Csillagtündér mesésjáték módszer  az édesanyáknak és óvodapedagógusoknak is, egyedülálló és hatékony segítségként.

Egyszerű lépésekkel és eszközökkel játékosan megtanítható a hat alapérzelem. Az óvodai életben a gyerekek magukba szívják az érzelmekről szóló Csillagtündér meséket. A hozzá kapcsolódó játékokat nagyon szeretik, önállóan is tudják használni és ennek eredményeként élvezettel és már sokkal tudatosabban beszélnek az érzéseikről. Olyan érzelmi szókincstárra tesznek szert, amellyel még az alsós kisiskolások sem rendelkeznek. A használati útmutató és eszközök mellé, konzultáció is jár a módszerhez, amellyel személyes, egyéni igény szerinti támogatást kap, aki ezt az eszközrendszert használja.

A legszebb és legfontosabb anyai feladat, szeretettel megalapozni gyermekünk érzelmi intelligenciáját, hogy boldog és lelkileg egészséges felnőtt lehessen!

The post Anyai feladat – Így fejleszd gyermeked érzelmi intelligenciáját! appeared first on Csillagtündér.

Rettenetes érzés szülőként átélni csemeténk lelki vívódásait és az a legfájóbb, amikor nem tudjuk, hogyan segítsünk a gyermekünknek. Látjuk, hogy szenved és ettől  szülőként szorongani kezdünk. Próbáljuk kideríteni az okokat, megtalálni ki a hibás. Szeretnénk mielőbb kikerülni ebből a szorongatott lelkiállapotból és újra felszabadultnak látni őt, ezért elkezdjük keresni a megoldáshoz vezető utat: könyv, módszer, barátok, zárt csoportok vagy szakember segítségével.

Milyen módon segítsünk a gyerkőcünknek és miben?

Életkortól függetlenül, elsősorban az egészségét kell megóvnunk. Hogyan segítsünk a gyermekünknek, fizikai- és lelki egészségének megóvásában? Ez a legnagyobb életfeladata a  szülőknek. Ez nemcsak feladat, de kihívás is egyben.

Gyermekünket folyamatosan figyelemmel kell kísérni és segíteni az elakadásoknál, közben alkalmazkodni kell az életkori sajátosságaihoz is. Nos, ez embert próbáló feladat! Ennek ellenére örömmel tesszük, hiszen szemünk fénye a szeretett gyermekünk!

• Vigyáznunk kell a testi épségére, ami sok figyelmet és elővigyázatosságot igényel. Ezzel még megbirkózunk valahogyan!
• Meg kellene óvnunk a lelki egészségét is, – amelyről sajnos nem beszélünk elég sokat – és ezzel már sokkal nehezebb dolgunk van.

Amikor szembe kerülünk a lelki  jellegű problémákkal, sajnos nincsenek eszközeink arra, hogyan segítsünk a gyermekünknek. Viszont ha ő szenved, akkor mi szülők is könnyen elveszíthetjük a lelki egyensúlyunkat.

Milyen lelki problémák adódhatnak?

Egy gyermek különböző fejlődési szakaszaiban, számtalanszor előfordulhatnak lelki vívódások a belső változások és a külső körülmények miatt. Ilyenkor szükséges a szülői felkészültség. Legyen hozzá eszközünk, hogy hogyan segítsünk a gyermekünknek!

A lelki konfliktusok és megrázkódtatások sokfélék lehetnek, például:

• dackorszak, (hiszti)
• elszakadás ovikezdés miatt
• környezetváltozás, költözködés
• új közösségbe illeszkedés, (alkalmazkodási nehézségek)
• kiközösítés
• baráti konfliktusok
• többféle nevelési elv a családon belül
• agresszió a családban
• válás
• agresszivitás az oviban vagy iskolában
• kis- és nagy kamaszkor
• különböző abúzusok az online és offline térben
• negatívan befolyásoló barátok (alkohol, drog)

Jó esetben látjuk, hogy gyermekünk rosszul érzi magát és segítségre szorul. Minél hamarabb vesszük észre, annál hamarabb tudunk tenni érte.

Milyen eszközeink lehetnek a gyerkőcünk lelki problémáinak megoldására és ezek hogyan segítenek?

Mivel és hogyan segítsünk a gyermekünknek, a lelki egészségének megóvásában?

• Sok-sok beszélgetéssel, amelyet pici kortól kezdve kell kialakítani.
• Érzelmi intelligenciája  megalapozásával, amelynek segítségével fel tudjuk ismertetni az érzéseit és ki tudjuk beszéltetni vele az előidéző okokkal együtt, Így megkönnyebbülhet és célirányos segítséget kaphat.

Mindkét esetben fontos, hogy szokássá tegyük!

Muszáj előre gondolkodni, preventívnek lenni! Nem lehet egy lelki problémát kibeszéltetni a gyermekből, ha nincs hozzászokva, hogy otthon mindent elmesélhet tabuk nélkül! Nem lehet kérni, hogy mondja el mit érez, ha nem tanítjuk meg rá!

Ezeket az érzelmi kommunikációs szokásokat óvodás kortól érdemes tudatosan kialakítani és beépíteni a mindennapokba. Így alapozhatjuk meg, hogy legyen egy olyan hatékony segítő eszköz a kezünkben, amelyhez nyúlhatunk, amikor baj van. Erre tudunk támaszkodni akkor is, ha bármilyen konfliktus miatt, félelem és szorongás van a gyerkőcben. TANULJA MEG FELISMERNI ÉS KIFEJEZNI AZ ÉRZELMEIT! Merje elmondani ezeket a szüleinek egy biztonságot nyújtó, szeretetteljes családi közegben.

Beszéljünk az érzésekről, sokat és sokszor! Fejlesszük a gyermekek érzelmi intelligenciáját!

Ehhez nyújt segítséget a Csillagtündér mesésjáték módszer, amely kifejezetten erre a célra készült, óvodás korú gyermekek fejlesztéséhez. Hogyan segítsünk a gyermekünknek? Egyik lehetőségként: Csillagtündér módszerrel. Az óvodás gyermekeknek és nevelőiknek egyedülálló lehetőség és segítség a lelki egészség megóvásához!

The post Hogyan segítsünk a gyermekünknek lelki problémák esetén? appeared first on Csillagtündér.

Óvó néniként helyettesítettem egy kiscsoportban, ahol nem tudtam, hogy melyik játszóhelyen mi a szabály. Kértem a gyerekeket, hogy segítsenek nekem, amíg ott vagyok vendégségben.

Kedvesen fogadtak, bár kicsit félénken. Örömmel avattak be a titkaikba, amikor a csoport szokásairól érdeklődtem. Megmutatták az eszközök helyeit és hívtak magukkal játszani. Játékidőben konfliktus támadt a babakonyhában! Az igazságos megoldás érdekében megkérdeztem, hogy mi a szabály?

– ” Amit szabad azt szabad, amit nem azt nem!” – hangzott a válasz egy 3 éves kislánytól.

Ennél tömörebben nem is lehetett volna megfogalmazni. Olyan természetességgel magyarázta, amelyből egyértelműen kitűnt számomra, hogy ő maximálisan elfogadta és nem kérdőjelezi meg a szabályokat és azok betartását.

Az óvodai szabályok, milyen hatással vannak a gyermekekre?

Az ovis élet során sok szabály segíti a gördülékeny mindennapokat. Az ovis gyerkőcök szülei, talán aggódnak amiatt, hogy hogyan tud csemetéjük alkalmazkodni az oviban?

Az óvodások szép fokozatosan megismerkednek a csoportos szokásokkal, napirenddel a heti renddel, a szabályokkal. Ez mind biztonságot nyújt számukra, mert ismerős és kiszámítható.

A szeretetteljes légkör mellett, a napirend és a szabályok adják a kiszámítható és megnyugtató érzést a gyermeknek, hogy biztonságban van!

Tudja, hogy a felnőttektől – igénye szerint – folyamatos és szeretetteljes segítséget és megerősítést kap a tevékenységei és a társas kapcsolatainak alakulása során.  A sok szabály – amelyhez fokozatosan hozzászoknak a gyermekek – beépül és természetessé válik számukra. Nemcsak a fizikai, de a lelki egészség szempontjából is fontosak a szabályok. A biztonság és kiszámíthatóság érzése, a lelki nyugalom két alappillére. Az óvodai szokás- szabályrendszer a gyermekek szükségleteihez és igényeihez van kialakítva.

Otthon is szükségesek az észszerű szabályok, keretek!

Az egészséges életmódot segítő szabályrendszer megkönnyíti a gyermek életét!

Otthon is fontos a család szabályainak megtervezése és következetes betartatása. Egy jól működő családban, a megfelelően kialakított szokások könnyen beépülnek a mindennapokba és természetessé válnak.

A szabályok betartása fejleszti az alkalmazkodó képességet, kudarctűrést, együttműködést is. A konfliktusok nagy része megelőzhető észszerű és életkori sajátosságokat figyelembe vevő szabályrendszer kialakításával.  Társasjátékokkal lehet gyakorolni a szabályok betartatását és fokozatosan fejleszteni a gyerkőcök kudarctűrését is.

Alakítsunk ki otthon is jól működő szokás- szabályrendszert, amely megkönnyíti és kiszámíthatóvá teszi a családi életet!

The post Mi a szabály? – 3 éves gyermek szemszögéből appeared first on Csillagtündér.

Az érzelmi intelligencia fejlesztés, segít kinyitni azokat a kapukat, amelyeken keresztül haladva szülői vágyainkat elérhetjük. Kulcs ahhoz, hogyan lehetünk legjobb szülei gyermekünknek!

Szülői vágyunk, hogy erős, egészséges kötődést tudjunk kialakítani csemeténkkel! Erre támaszkodva őszinte és bizalomteljes kapcsolatunk legyen! Ezt kiaknázva folyamatosan, hatékonyan segítségére tudjunk lenni gyerkőcünk fizikai- és lelki szükségleteiben! Ennek eredményeként meg tudjuk óvni fizikai- és lelki egészségét! Ezekre alapozva szeretnénk, boldogulni tudó, önálló és örömteljes életet élni tudó felnőtté nevelni, legnagyobb kincsünket a gyermekünket!

Hogyan segít az érzelmi intelligencia fejlesztés jó szülőnek lenni és szülői vágyainkat megvalósítani?

Az erős, de egészséges kötődés kialakításához nem elég a gyermek fizikai szükségleteit kielégíteni, ami a táplálást és gondoskodást jelenti.

A lelki szükségleteket is észre kell vennünk és a legjobb tudásunk szerint kell kielégíteni azokat. Ehhez szükséges az érzelmi intelligencia fejlesztés. A lelki szinten zajló folyamatok és szükségletek az érzelmekről szólnak.

Érzelmi biztonságot nyújtunk gyermekünknek a szeretetünkkel és a nyugodt otthoni légkör megteremtésével.

Külső körülmények hatására azonban, gyermekünkben félelmek, szorongás és egyéb negatív érzések keletkezhetnek. Megváltozik a viselkedése! Agresszív lesz, amelyből konfliktusok adódhatnak. Fél, sír, nem akar megtenni dolgokat, amelyek máskor természetesek voltak számára. Ilyenkor tanácstalanok vagyunk. Nem tudjuk, hogyan segítsünk és mi is szorongani kezdünk, hiszen látjuk gyermekünk szenvedését és tehetetlennek érezhetjük magunkat.

Amíg kicsi a gyermek, nekünk kell kideríteni, mi lehet a megváltozott viselkedés oka. Ez sokszor nem könnyű.

Érzelmi intelligencia fejlesztés során folyamatosan megtaníthatjuk a gyermeknek, hogy ő is segítsen az okok feltárásában. Óriási segítség, ha nem nekünk kell kitalálni, hogy mit érez és mikor érezte azt az érzést először. Így fény derül a körülményekre és okokra! Azonnal tudunk segíteni!

Ha megtanítjuk a gyermeknek az érzéseket, azok felismerését és kibeszélését, kialakul az őszinte, bizalomteljes kapcsolat, amely egy erős és egészséges kötődést eredményez. Így hatékonyan részt tudunk venni a lelki problémák megelőzésében, megoldásában. Meg tudjuk óvni gyermekünk lelki egészségét és megtanítani, hogy ő is kezelni tudja az érzéseit – ahogy növekszik – egyre önállóbban. A konfliktusok megoldásában is óriási segítség!

Az érzelmi intelligencia fejlesztés során, olyan képességeket fejlesztünk ki a gyermekben mint: önismeret, érzelmi önirányítás, érzelmi kommunikáció, önbizalom, önbecsülés, empátia, alkalmazkodás, együttműködő képesség, elfogadás, érzelmi öngondoskodás, stb.

Ezekkel a képességekkel elősegíthetjük, hogy boldog és egészséges életet élő felnőtt váljék gyermekünkből. Mai változó világunkban ezek a képességek segítenek mindenféle szempontból alkalmazkodni a folyamatosan változó új helyzetekhez és megtalálni a belső erőforrásokat, motivációkat az új célok eléréséhez.

Mikor kezdjük el a gyermek EQ fejlesztését?

Minél hamarabb kezdődik el a gyermek életében a tudatos érzelmi intelligencia fejlesztés, annál jobb. A szülők természetes módon is közvetítik a picik felé az érzelmeiket és ők a tükörneuronok segítségével ezt folyamatosan tanulják. Az érzéseket mimikánkkal mutatva és kimondva azok nevét, folyamatosan taníthatjuk a gyermeket.

A mesékben megjelenő érzéseket is érdemes kimondani, megnevezni. Amikor a gyermek érez valamit és látszik az arcán, mondhatjuk, hogy mit látunk rajta, megnevezve az érzést. Beszéljünk az érzésekről!

Három éves kortól egyéb eszközök segítségével is bővíthetjük az érzelmi intelligencia fejlesztéshez szükséges eszköztárunkat.

Ehhez nyújt segítséget az óvodásokkal közösen fejlesztett és kipróbált, nagyon jól működő mesésjáték módszer. Mesekönyv, érzéseket megszemélyesítő puhanykák, kártya és társasjáték az eszköztár. Egy mese segítségével és az ehhez kapcsolódó játékokkal a gyermekek könnyedén és játszva sajátítják el az alapérzéseket. Megtanulják felismerni az érzéseiket és gyakorlatot szereznek ezek verbális kifejezésében is.

A csillagtündér mesésjáték módszer, kifejezetten érzelmi intelligencia fejlesztés céljából készült, oviskorú gyermekek részére. Eszköztár és útmutató mellett konzultáció is segíti a felhasználót az eredmények hatékony elérésében.

Fejlesszük gyermekeink érzelmi intelligenciáját, hogy a lehető legjobb szülők, nevelők legyünk és gyermekeink a lehető legboldogabb, legegészségesebb felnőttek lehessenek!

The post Érzelmi intelligencia fejlesztés, kulcs a szülőknek! appeared first on Csillagtündér.

Nehéz lehet meghozni egy döntést, hogy legyen-e kutya a gyermek életében és tartsunk-e vagy sem. Lehetnek bennünk szülői félelmek, hogy érdemes-e kutyát tartani gyermek mellett egy lakásban. Szülői tapasztalatom, hogy gyermekeim életében a kutyuskánk az élet ajándéka volt számunkra. Egy kutyus hihetetlen nagy érzelmi töltést ad a család minden tagja számára. A gyermek olyan támaszt kap egy kutyától, amely a lelki egészsége szempontjából nagyon kedvező hatású.

A mi drága kiskutyánktól 14 és fél év után, már felnőtt gyermekem, így búcsúzott:

‘Te voltál a legjobb barátom és az is maradsz!’

Ez a mondat tükrözi, hogy mit jelent egy kutya a gyermek számára!

Kutyával együtt élni, érzelmekben gazdagítja a család életét

A családtagnak számító kutya segíti a természethez való kapcsolódásunkat. A gyermek megtanulja általa az állatok és a természet szeretetét. Neki köszönhetően tudunk a jelenben lenni, ami nagyon értékes kikapcsolódás mindannyiunk számára. Kizökkent bennünket a folyamatos agyalásból és zaklatottságból, segít megnyugodni. Jó terapeuták, nem véletlenül eredményes a kutyaterápia. A gyermekeknek és felnőtteknek is, egy kutya simogatása megnyugvást és lecsendesedést eredményez. A szabad levegőn is többet tartózkodik és egészségesebben él az, aki ebet tart. A kutya a gyermek életében örömforrás és egyben érzelmi támasz is. Erősíti a családhoz való kötődést is, mert még egy indokkal több, amiért érdemes a gyermeknek iskola után hazafelé igyekezni.

A kutya a gyermek lelki társa

Egy kutyus, úgy szeret és fogad el bennünket, amilyenek vagyunk. Úgy tud örülni 5 perc után is visszaérkezésünknek, mintha egy évig nem találkoztunk volna. Ragaszkodó szeretetével nagyon erős kötődést alakít ki. Olyan hűséges és szeretetteljes barát, akire mindig lehet számítani. Egy gyermek számára – nehezebb időszakokban – különleges vigaszt tud nyújtani és lelki erőt ad.

A kutya a gyermek életében olyan lelki támasz, erő- és örömforrás, amely a családi szeretetet még gazdagabbá és teljesebbé teszi.

Lelki társként segít a gyermek lelki egészségének megőrzésében. Játékos pajkossága, hűséges és ragaszkodó pillantása, örömének csóváló farkával való kifejezése, egy gazdi számára boldogságot jelent.

Egy kutya a gyermek életében nemcsak barát, hanem jó tanító mester is.

A gyermek és mi felnőttek is, sok szempontból fejlődhetünk gazdiként. Sok dologra megtaníthatjuk a kutyikat, de kölcsönösen is tanulhatunk egymástól. Azt mondják, hogy egy kutya hasonlít a gazdájára, de mi is érzékenyítve vagyunk gazdiként, sőt még az érzelmi intelligenciához szükséges képességeinket is fejleszti.

Amit egy kutyustól megtanulhatunk:

• Fogadjuk el egymást olyannak, amilyenek vagyunk!
• Hallgassuk meg egymást!
• Legyünk megbocsátóak!
• Engedjük egymást hibázni, ne ítélkezzünk!
• Töltsünk több időt, azzal akit szeretünk, különösen olyankor, amikor nagy szüksége van ránk!
• Legyünk hálásak azért, amit kapunk!
• Mutassuk ki az együttérzésünket!
• Örüljünk a sétának és mozgásnak!
• Fejezzük ki szeretetünket és örömünket egymásnak!
• Nyugtassuk meg a jelenlétünkkel egymást!
• Legyünk a jelenben és ne agyaljunk folyton!
• Pihenjünk eleget és cukros löttyök helyett igyunk vizet!
• Felelősséggel tartozunk egymásért!
• Élvezzük a természetet!
• Szeressük egymást!

A mi családunk, örökké hálás lesz a mi drága kiskutyánknak, azért a sok boldog pillanatért és csodáért, amit együtt megélhettünk vele, több mint 14 éven át!

The post Kutya a gyermek életében – Miért tartsunk kutyát? appeared first on Csillagtündér.

A szerepjáték farsangon és hétköznap is szórakoztató és rendkívül fejlesztő. Nemcsak a farsangi időszakban, hanem egész évben fontos, hogy a gyermekek sok szerepjátékot játsszanak! A jelmezek készítése, az előkészületek, a karneváli hangulat, mind-mind fokozza az érzelmi ráhangolódást a farsangi időszakra. A gyermekek imádnak a kedvenc példaképük vagy mesefigurájuk “bőrébe bújni”! A felnőtteknek is mókás szórakozás! Aknázzuk ki a benne rejlő lehetőségeket az alábbiak szerint!

Óvodai csoportunkban kialakított farsangi szokás!

Saját szokást alakítottunk ki az ovis csoportunkban, ahol a szerepjáték farsangon és hétköznap is, fontos része az életünknek. Megosztjuk, hátha más is kedvet kap hozzá! Ennek előzménye saját történetemen alapul.

Saját történet.

Pályamódosítóként lettem óvodapedagógus, így amikor az én gyermekeim jártak óvodába, még szülőként vettem részt az ovis életükben. A farsangi nyílt délelőttökön, én is ott lehettem. Csodás jelmezekbe öltöztek a gyerekek és örömmel mutogatták magukat! A jelmezes felvonulást tánc is követte, majd a finomságok elfogyasztására került sor. Szülőként hiányérzet volt bennem. Nem volt kihasználva és kiaknázva az a sok-sok lehetőség, amely a jelmezbe öltözött gyermekekkel megvalósítható lett volna. Akkor megfogadtam, hogy amikor én óvó néni leszek, – mert már akkor érlelődött bennem a pályaváltás gondolata – másképpen fogom csinálni.

A farsangi szokásunk

A szokás, amelyet óvodapedagógusi pályám kezdetétől fogva alkalmazunk farsangon a csoportunkban a szokásos programokon kívül, nagyon szórakoztató, fejlesztő és kedvelt tevékenység.

A gyermekek jelmezéhez igazítva, kitalálunk egy saját mesetörténetet, amelyet eljátszunk. Spontán alakítjuk a mese fonalát, az egyéni ötletekhez, jelmezekhez és a környezetünk adta lehetőségekhez képest.

Mindig vannak főhőseink, akikkel bonyodalmak történnek és akiket meg kell menteni. Különböző akadályokat kell leküzdeni, amelyekben szerepet kapnak az ügyességi játékok. A mese vége mindig “happy end” és ehhez kötjük a táncos lezárást majd pedig az ünnepi lakomát, beleépítve a történetbe. A mesében szereplő negatív szereplőknek mindig megbocsájtunk, ők megjavulnak és szeretettel befogadjuk őket!  Így bennük sem marad rossz érzés!

Ha tetszik a farsangi meseszokásunk, javasoljuk másoknak is! Mi nagyon élvezzük! A fotókból mesekönyv készíthető és később, újra és újra átlapozva elmesélhető, újraélhető. Többször el szoktuk később is mesélni, hiszen ez a mi saját mesénk, saját szereplőkkel és élményekkel!

Szerepjáték nemcsak farsangon.

A szerepjáték farsangon és hétköznap is gazdagítja a gyermekeket és sokoldalúan fejleszti a személyiségüket. A gyermekeknek bármikor, be lehetne öltözni mindenféle ruhákba, ami egy  szerepjáték elkezdéséhez jó motiváció.

Az ovikban van ehhez egy kosár vagy bármilyen tároló hely, ahonnan a gyermekek kivehetnek különböző kendőket, kalapokat, ruhaféléket, eszközöket a szerepjátékokhoz. Otthon is érdemes ilyet tartani a többi játék mellett.

A szerepjátékok során a gyermekek, a bennük lévő érzelmeket is gyakorolják kifejezni, így az  érzelmi intelligenciájuk és kifejezőképességük is folyamatosan fejlődik.

Rajta hát! A gyermekek életében legyen sok szerepjáték farsangon és hétköznap is!

The post Szerepjáték farsangon és hétköznap is! appeared first on Csillagtündér.

Anyaként és óvodapedagógusként is tapasztalom, hogy a gyermekekkel való együttlét a személyiségfejlődésemhez nagymértékben hozzájárul. A gyermekek, mit tanítanak nekem? Felhívják  a figyelmemet arra, hogy miben vagyok rugalmatlan, miben kell változnom és fejlődnöm. A gyerkőcök kíváncsisága, aktivitása, kreativitása és tiszta léte, egy olyan dimenzió, amiből a felnőttek sokat meríthetnek és tanulhatnak, ha észreveszik ezeket a lehetőségeket.

Mit tanítanak a saját gyermekeim?

Az én idősebbik gyermekem a türelemre tanít.  Sokszor voltam ideges miatta. Szeretem a dolgokat gyorsan megoldani, hogy máris csinálhassam a következő feladatomat.

Valójában nem miatta voltam ideges, hanem magam miatt, mert én voltam türelmetlen.

Mára megtanultam, hogy sokkal türelmesebbnek kell lennem. El sem tudom képzelni, hogyan lehetnék nyugodt óvó néni türelem nélkül.

Amikor együtt vagyunk én folyton pörgök, ő pedig rendkívül nyugodt. Talán lehet, hogy a két véglet vagyunk, de mellette én is lelassulok nyugodtabbá válok. Érzem, hogy jót tesz nekem.

Fiatalabb gyermekem, olyan pörgős mint én. Rendkívül agilis, szorgalmas, segítőkész teremtés. Tőle is rengeteget tanulok! Velünk történt az alábbi eset.

Az egyik téli időszak idején beteg voltam és az ágyban pihentem, hogy minél előbb meggyógyuljak. Felső légúti tüneteim voltak, rossz volt a közérzetem. Ő kamaszkorú volt,  15-16 éves lehetett. Egyszer csak nyílt az ajtó és váratlanul bejött az én Drágaságom, egy tányér forró húslevessel. Nekem főzte, hogy meggyógyuljak!  A meglepődéstől és meghatódottságtól szólni sem tudtam. Könnybe lábadt szemmel köszöntem meg.

A leveshez az alábbi megjegyzést fűzte:

– “Anya, amikor én  voltam beteg, te is mindig hoztál nekem gyógyító húslevest!”

Az a húsleves, – minden tekintetben – életem egyik legfinomabb húslevese volt és egyben ajándék az élettől, egy olyan kegyes pillanat formájában, amelyért érdemes élni. Hosszú évek óta nem volt semmilyen segítségem akkoriban. Megélni azt, hogy engem szolgál ki valaki, aki nekem főz húslevest, rendkívül felemelő érzés volt. Különlegessé tette, hogy ezt a gyermekemtől kaptam, aki még kamasz volt csupán.

Ő és testvére is, precizitásra tanítanak, amelyet édesapjuktól örököltek! Csak tökéletesen, szépen elvégzett munka kerül ki a kezük alól.

A gyermekek, mit tanítanak, akik az ovis csoportomba járnak?

Az óvodai munkám során is,  gyermekek között élem az életem. Folyamatosan tanulok tőlük is.

Tanulok a jelenben lenni. Amikor velük vagyok, nem járkálnak a gondolataim a múltban és nem rágódom a jövőn. Csak a jelen pillanat létezik, a velük való lét. Folyamatosan jelenben lenni, egy másfajta minőség. Ahogy Eckhart Tolle tanítja:

“Az élet és a jelen pillanat egymás szinonimái; minden, amid van, vagy amit megtapasztalsz, az most van.”

A gyermekek tiszta, őszinte, kíváncsi természete, magával ragadja az embert. Legyünk igazak és tiszták! A tanulás legnagyobb motivációját a kíváncsiságot se felejtsük el! Lényükkel tanítják a szeretetet, ragaszkodást. A gyerekek visszajelzéseiből tudhatjuk, hogy miben kell még fejlődnünk, nem csak ők a hibásak, ha probléma adódik.

Tükrök, amelyeket a gyermekek tartanak elénk:

• Nem szófogadó, hisztis? – lehet, hogy nem voltam elég következetes.
• Visszabeszél és udvariatlan? – talán nem tanítottam meg kellőképpen a tiszteletre.
• Nem bánik szépen a környezetével? – nem mutattam meg a természet szépségeinek szeretetét és megóvását.
• Nem önálló? – nem neveltem önállóságra, mindent én csinálok meg helyette.
• Nincs önbizalma? – talán keveset biztattam, dicsértem. Nem tanítottam meg, hogy higgyen magában és legyen kitartó.
• Nem becsüli meg a munkánkat? – nem tanítottuk megbecsülésre,  köszönetre és hálára.
• Nem tudja kifejezni az érzéseit? – még nem beszélgettünk elég sokszor vele az érzésekről.
• Agresszív és feszült, sok a konfliktus? – nem teremtem meg a lehetőségét, hogy az összegyűlt energiáit kiadhassa. Nem mutattam mintát, hogyan vezesse le megfelelő módon a dühét.
• Teljesen kiszámíthatatlanul viselkedik vagy félelmei vannak? – nem teremtettem meg számára a biztonságos, kiszámítható, nyugodt légkört.

Sorolhatnánk a különböző helyzeteket, amiből tudhatjuk, mit kell még csiszolni magunkon és miben kell fejlődnünk. A szülőséget is tanulnunk kell, ez egy folyamat.

Életem egyik legnagyobb kihívása volt fiatal anyaként,  – amikor még nem voltam óvodapedagógus – hogyan figyeljek gyermekeim életkori változásaira és külön-külön folyamatosan igazodjak hozzájuk, az ő igényeik szerint. Ezek mentén fejlesszem a személyiségem és keressek új módszereket, eszközöket a kihívásaim megoldására. Így köteleződtem el az Erőszakmentes Kommunikáció mellett, amelynek eredményeként később megalkottam a Csillagtündér mesésjáték módszert. Ennek segítségével az óvodáskorú gyermekek érzelmi intelligenciáját tudjuk megalapozni.

Egy régi vicces példa jut eszembe a családi életemből, amikor kicsik voltak a gyermekeim és még nem voltam óvó néni.

Idősebbik gyermekem, olyan életkorba lépett, amikor zavarta már, hogy a mindennapi rutinfeladatokat folyamatosan mondom neki. Megkért, hogy ne mondjam esténként, hogy menjen zuhanyozni, ő ezt magától is tudja.

Három nappal később a húgáról kiderült, hogy már három napja nem zuhanyozott.

– “Miért nem?” – kérdeztem tőle! – “Anya, hát nem mondtad!” – hangzott a válasz. Valóban! Neki sem szóltam. Viszont ő két és fél évvel fiatalabb volt, amelyet akkor nem vettem figyelembe!  Jót nevettem magamon!

The post A gyermekek, mit tanítanak? – szülői és óvónői élmények appeared first on Csillagtündér.

Sokan tesszük fel maguknak a kérdést: -“Jó szülő vagyok?” Mindannyian szeretnénk a legjobb szülei lenni gyermekeinknek! A külvilágnak és a magunknak való megfelelési kényszer, a különböző nevelési irányzatok, nem könnyítik meg a jó szülővé válás folyamatát.  Ez egy folyamatos tanulás és alkalmazkodás, amelynek során rengeteg új információhoz jutunk és fejlődünk általa.  A jó szülő fogalma sokféle lehet! Az azonban biztos, hogy minden szülő-gyermek kapcsolat egyedi.

A gyermek táplálási és gondozási feladatain kívül, a biztonságos kötődés és a lelki egészség biztosításához 3 tényezőt különösen fontos figyelembe venni, amelyet egy jó szülő, tőle telhetően meg kellene adjon gyermekének:

Az elérhetőség, a személyes kommunikáció és ezen belül a bizalomteljes, érzelmeket is kifejező őszinte beszélgetés.

Jó szülő vagyok, ha lelki értelemben is elérhető vagyok a gyermekem számára

Amikor gyerkőcünknek szüksége van ránk lelki szinten, álljunk rendelkezésére. Tudnia kell, hogy ránk – mint jó szülőre – mindig számíthat! Biztonságos kötődést ad, ha folyamatosan azt érzi, hogy figyelünk rá, amikor az neki fontos! Tudnia kell, hogy időt szentelünk neki és meghallgatjuk őt. Segítjük őt kicsi kortól kezdve abban, hogy kifejezhesse az érzelmeit,  szükségleteit és önmagát. Később megfogalmazhassa az általa felismert összefüggéseket, a problémafelvetéseit és azok megoldását. Kis segítségekkel, megtámogatjuk, de éppen csak amennyire szüksége van. Jó szülőként elősegítjük, hogy a problémamegoldó képessége is fejlődjön.

A jó szülő sokat beszélget csemetéjével, mert ez alapja az egymásra figyelésnek és a törődésnek. Folyamatosan ivódik a gyermekbe, – pici korától kezdve –  az a meggyőződés és tudat, hogy mindig ott leszünk számára, amikor neki fontos! Így hozzánk fog fordulni elsősorban, ha problémája van vagy bajba kerül valami miatt! Tárgyakkal és pénzzel nem lehet pótolni azt, ha nem vagyunk elérhetőek a számára.

Élőbeszéd, beszélgetés fontossága

Ha jó szülő akarok lenni, ne engedjük, hogy a digitális világ miatt kevesebb idő jusson a közös beszélgetésekre. A gyermekek anyanyelvi-  és értelmi képességének fejlődéséhez, a kifejezőképességhez és a gondolkodáshoz, rendkívül fontos az élő beszéd. A család az elsődleges tükör a gyermeknek, amely segíti őt a személyiségfejlődésében.

Az élőbeszéd kapcsán ismeri meg a gyermek az összes olyan mimikát és testbeszédet, amely segítségére lesz az emberi kapcsolatokban való biztonságos eligazodásához. Ezt a tudást, addig tudjuk megalapozni a gyermeknél, amíg kicsi és nem szippantja magába az írásos, digitális tér. Ott már a személyes interakciók háttérbe szorulnak és nehezen pótolható, ami előtte kimarad.

Tehát fontos az élőbeszéd és az, hogy elérhetőek legyünk a gyermek számára.

Jó szülőnek fontos a kölcsönös őszinteség, mert az őszinte beszélgetés az alapja a bizalomteljes kapcsolatnak.

Ha jó szülő akarok lenni, akkor fontos, hogy lehessen őszintén beszélgetni velem.

Mit jelent őszintén beszélgetni? A gyermek nyugodtan elmondhatja a problémáit és azt is, hogy milyen érzések vannak benne. Persze ezt csak úgy tudja megtenni, ha megtanítjuk neki. A gyermeknek kiskorától kezdve beszéljünk az érzésekről, amelyet megmutatunk neki és benne is tudatosítjuk az ő érzéseit. Fejlesszük a gyermek érzelmi intelligenciáját. Szokássá téve az érzelmekről való kölcsönös kommunikációt, megalapozzuk az őszinte beszélgetéseket, kialakítjuk a bizalomteljes kapcsolatot.

Hatékony gyors segítség óvodáskorú gyerkőcöket nevelők részére az érzelmi intelligenciát megalapozó Csillagtündér mesésjáték módszer, amelyet már sok-sok óvodában használnak, de elérhető a szülők részére is.

Egy sportedző édesanya szerint, aki a sikerélményeiről számolt be a módszer használatával kapcsolatban, úgy fogalmazta meg, hogy ez a módszer olyan mint egy jó edzésterv. Lehet tornázgatni, de az sosem jár olyan eredménnyel, mint egy profi edzésterv alkalmazása.

Sokszor az is elég a gyermeknek, ha csak meghallgatjuk. Így lehetősége van rá, őszintén elmondani a problémáit és érzéseit, ha már képes rá. Eközben a megoldás is kirajzolódik, de ehhez szüksége van ráfigyelő, meghallgató szülőre. Időt és figyelmet szentelve a gyermeknek (minőségi idő), számára fontos dolgokról beszélgetve érezheti azt, hogy jó szülei vagyunk!

Természetesen sok dologban még rengeteget tehetünk és teszünk gyermekeinkért, de valljuk be őszintén, hogy a fentiekben leírtak, elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy azt gondolhassam:

– “Jó szülő vagyok!’

Így válhatunk  olyan szülővé, akire mi is vágytunk gyermekkorunkban!

The post Jó szülő vagyok? – 3 fontos tényező appeared first on Csillagtündér.

Gyerekekkel lenni, – szülőként és óvodapedagógusként is tapasztalom – a velük való együttlét, rengeteg érzelmi töltést és folyamatos megújulást ad.  Sok olyan dolgot csinálhatunk, amelyet felnőttként már nem gyakorolunk vagy elfelejtettünk.

Például, ha gyerekekkel vagyunk, tudunk a jelenben lenni, de igazán! Nem sopánkodni a múlton és nem agyalni a jövőn. Egyszerűen a jelen pillanatnak élni. Felszabadultan és önfeledten. A gyerekekkel az ember megélheti, hogy felnőttként is lehet “gyermekinek” lenni. Csillogó szemű, derűs, vidám, viccelődő, könnyed, játékos, felszabadult, örömteli, kísérletező, kíváncsi, aktív, mozgékony, kreatív, stb. emberek lehetünk!  Az élet élvezete a jelenre fókuszál, éppen arra amit  csinálunk.

Miért jó még, a gyermekekkel való együttlét?

A gyermekek karbantartják az embert!

Az én vérnyomásom általában alacsony, de a gyerekek között, kávé nélkül is megfelelő szintre kerül. A mozgásos játékok alkalmával, többet mozoghatok, mintha egy irodában ülnék. Amíg fogócska közben nem tudnak elkapni, addig tudom, hogy még fitt vagyok!

Lelkileg sokat kapunk a gyermekektől!

• A gyermekek ragaszkodása és szeretete folyamatosan feltölti az embert.
• A közös élmények, sikerélmények, ahogyan fejlődnek, hihetetlenül nagy örömforrást jelentenek.
• Csodás érzés, amikor sikeresen meg lehet vigasztalni őket vagy megnevettetni.
•  A gyermekek kifejezik hálájukat szóban és tettekben egyaránt. Nincsenek játszmák, csak őszinte megnyilatkozás. A gyermekek tiszták és őszinték.
• Gyerekekkel  lenni és velük önfeledten énekelni vagy játszani az természetes és felszabadító!
• A kultúra közvetítése által, még inkább megélni velük az ünnepeket és hagyományokat! Velük és értük még szebbek és tartalmasabbak ezek az alkalmak. Az ő szívből jövő örömük és csodálatuk átragad az emberre! Ezért a megélt érzésekért is motivált az ember, hogy a lehető legtöbb élménnyel, tapasztalattal  ajándékozzuk meg a gyerekeket!
• A versek és mesék világa a felnőtteknek is örömforrás. Mesélés közben szinte tapintani lehet a mindenki együtt, de mindenki a saját világában való varázslatos elmerülést. Igen a varázslatos szó, a legmegfelelőbb. Felemelő érzés, az ilyen “mesés pillanatok” közös megélése. Olyan ez mint egy lelki fürdőzés együtt és külön-külön is.
• A gyermekektől kapott mosoly, kedvesség, ragaszkodás, ölelés és szeretet, semmivel sem összehasonlítható!

Gyerekekkel lenni  felnőttként, csodás ajándék az élettől, amelynek minden pillanatát élvezhetjük!

A gyermekek sokoldalúan fejlesztenek és sikerélményt adnak.

• Folyamatosan karbantartják a megoldó képességünket és lehetünk spontánok, mert mindig van feladat, amit meg kell oldani.
• Folyton fejlődik a kreativitásunk, hiszen rengeteget tevékenykedhetünk és alkothatunk együtt és a kihívások megoldásához is szükség van rá.
• Megtanulja az ember, hogy semmit nem szabad feladni! Miközben őket motiváljuk és biztatjuk, hogy higgyen magában – látva az elért eredményeket – egyértelművé válik, hogy mennyire fontos, hogy bízzunk magunkban is, és elhiggyük a szeretteinknek, hogy sokkal több dologra vagyunk képesek, mint azt gondolnánk.
• Élvezem, hogy a gyerkőcök olyanok mint a szivacs, beisszák magukba, amit kapnak! Óriási felelősség, hogy milyen példát mutatunk.
• Szeretem megmutatni nekik a szépet és a jót. Öröm látni, ahogy egyre nyílik az értelmük és egyre okosodnak. Amikor megértenek egy összefüggést, amikor megtanulják, hogyan legyenek kedvesek egymással.
• Boldogság látni, amikor a közösség tagjaként együttérzővé és egymást segítővé vállnak. Amikor le tudnak már mondani egymás kedvéért valamiről és megtanulják konfliktusaikat szépen lerendezni. Mindent meg tudnak tanulni, ezért rendkívül fontos a jó minta.

Gyerekekkel lenni, jót tesz az egészségünknek és fejlődhetünk is.

Sokat tanulhatunk tőlük, ami jó hatással van a lelki egészségünkre és a fizikai egészségünkről is tudnak gondoskodni az alábbiak szerint:

• Engedjük meg a gyerekeknek, hogy kivigyenek minket a szabadba!
• Figyeljünk rájuk és tegyük le a mobilt, helyette  közösen aktívan tevékenykedhetünk.
• Beszélgessünk többet, mindenféléről és beszéljünk az érzésekről is!
• Vegyük észre és  jusson eszünkbe, milyen jó gyereknek lenni és felnőttként is átélhetjük újra ezt, miközben együtt játszunk.
• Játsszunk többet és csináljunk jó programokat a tévézés helyett!
• Tanuljuk meg tőlük, hogyan legyünk a jelenben! Figyeljük meg mennyire elmélyülten tudnak a jelenben tevékenykedni!
• Fogadjuk el a szeretetüket és töltődjünk fel! Tanuljunk meg önfeledten kacagni, nevetni, ahogyan ők teszik!
• Mutassuk ki mi is, hogy mit érzünk, ahogyan ők teszik! Beszéljük ki magunkból és ne gyűjtsünk lelki szemetet, amely később megbetegíthet minket!
• Legyünk mi is olyan öntudatosak és küzdjünk a céljainkért, mint ahogyan ők teszik ezt dackorszakaikban!

Gyerekekkel lenni öröm! Élvezzük ki a velük való szeretetteljes együttlétet, amíg csak lehet, mert nagyon hamar felnőnek!

The post Miért jó gyerekekkel lenni? appeared first on Csillagtündér.

Bár észre sem vesszük, de a Mikulásvárás, az érkezése körüli teendők illetve az ajándékozás, sokféle értelemben fejleszti és tanítja a gyermeket. Mi felnőttek is bővíthetjük az értékrendünk szerinti, általunk fontosnak tartott viselkedési tanításokkal ezt az időszakot. Sok értékes személyiségformáló ajándék rejlik a Mikulás csomagjában, amelyet érdemes felfedezni és használni, mert ez csak jóra tanítja a gyermeket.

Milyen fontos dolgokat tanulhat a gyermek a Mikulás által?

Ez az örömteli csodás időszak, amely a Mikulásról szól, az életben való bizalomteljes, pozitív hozzáállásra és helyes viselkedési normákra is tanítja a gyermeket. Ehhez mi felnőttek is járuljunk hozzá és bővítsük tovább, aknázzuk ki a benne rejlő lehetőségeket.

Az alábbi felsorolásokban csupa olyan részlet szerepel, amelyet a mindennapi életünk során is érdemes alkalmazni.

A Télapó segítségével a gyermek átéli a várakozás örömét.

A mindennapi életünkben gyakran elfelejtjük, hogy mennyivel nagyobb örömet élünk meg, ha várni kell az ajándékra vagy bármi másra. Pedig a várakozás öröme, egy csodás izgalmakkal teli időszak, amelyet nem élhetnek meg a gyermekek a hétköznapokban, ha azonnal megkapnak mindent. A várakozás csak növeli a katarzis érzését. Nemcsak az ajándék nagysága és értéke adja a boldogságérzést, hanem a hozzáadott várakozás is. Ha arra gondolunk, hogy most mennyire várjuk a pandémia időszak végét és mennyire boldogok leszünk, amikor vége lesz, azonnal érezzük ennek mélységét.

A Mikulás érzékenyíti a gyermeket az ajándékozás örömére.

Amikor a gyermek átéli, hogy milyen öröm kapni, abból tanulja meg, hogy ilyen boldogságérzést fog okozni akkor, amikor majd ő fog ajándékozni. Nem beszélve a meglepődés érzéséről, amelyre a Mikulás is tanítja a gyermeket. Nagy meglepetést okozni akkor lehet, ha váratlanul történik. Nem tudjuk, hogy mikor következik be, vagy megtörténik-e? A gyerkőc a Mikulás iránti szeretet vagy hála érzelmeket is megéli.

A Mikulás ösztönzi a gyermeket arra, hogy ő is tegyen azért, amit szeretne elérni.

Rengeteg dolgot megtesznek a gyerekek – szinte észrevétlenül – azért, hogy kapjanak a Mikulástól ajándékot.

• Dalokat és verseket tanulnak a gyerekek, hogy elmondhassák a Mikulásnak vagy azért, hogy ezzel a “varázslattal elősegítsék az érkezését”.
• Vannak akik, levelet írnak vagy iratnak a Mikulásnak, hogy tudomására hozzák mit szeretnének.
• Van aki ajándékot készít és ad a Télapónak, hogy így köszönje meg, amit kapott.
• Természetesen a cipőcskét és csizmát is ki kell szépen pucolni, hogy belekerüljön a csomag.
• Végül, de nem utolsó sorban, jól kell viselkedni, ha szeretne kapni valamit.

A Mikulás buzdítja a gyermeket arra, hogy bízzon magában és tudja magáról, hogy jó.

A gyermek mindenképpen kap csomagot, akár jó volt, akár rossz. Hiszen ő alapvetően jó. Más kérdés, hogy tud rosszul viselkedni. A Mikulás nem a gyermeket ítéli el, csakis a tettét. A rossz tetteket és viselkedést a virgács hivatott jelezni. Az aranyággal tudatja a Mikulás, hogy van mit javítani a viselkedésén. Fontos, hogy mi felnőttek is mindig biztosítsuk gyermekünket a szeretetünkről és csak a tetteit minősítsük, ne őt magát. Ne törjük le az önbizalmát és önbecsülését.

A Mikulás oktatja a gyermeket a beosztásra, megbecsülésre.

Csodálatos érzéssel tölti el a gyermeket, hogy egyszerre sok mindent kap. A gazdagság és bőség érzése ez. Ugyanakkor nagyon jó tanulás arra, hogy ne egyszerre, hanem beosztóan bánjunk a meglévő finomságokkal. “Több nap, mint kolbász”! – tartja a mondás. A gyomorrontás is elkerülendő.

A Mikulás motiválja a gyermeket a megosztozásra, jószívűségre és fenntartható életmódra is.

A finomságokból megkínálhatja a családtagjait is! A felnőttek segítsége itt is fontos. Alakítsuk ki a gyermekben, hogy kínáljon meg másokat is, fogadjunk el egy keveset és nagyon örüljünk neki. Dicsérjük meg, amiért gondolt ránk.

A fenntartható életmódhoz tartozik, hogy olyan sorrendben együk meg a finomságokat, ahogy megromlana. Ne pazaroljunk. Szelektíven kezeljük a hulladékot. Az a jó, ha minél több egészséges dolog kerül a csomagba.

Két saját élményem van, amely jól példázza mire tanít a Mikulás.

• Az ovis csoportomba járó, egyik kisfiú édesanyja írta a weboldalam “szülők írták” című rovatba az alábbiakat.

“Kázmér a Csillagtündért tette ki decemberben a Mikulásnak szánt alma és tej mellé, ajándékba, hogy azzal kedveskedjen a Mikulásnak. Valami nagy ajándékot szeretett volna adni a Mikulásnak, nekem nagyon megható volt!”

• A csizmámban találtam egy doboz finom csokoládét, amely az egyik kedvencem. 22 éves gyermekem rejtette oda! Nagy boldogságot éreztem és örömet! Azonnal írtam neki (mivel nem volt itthon), hogy milyen meglepődést éreztem, mennyire örültem neki, milyen finom és nagyon szépen megköszöntem. A válaszát rengeteg piros szívecske díszítette, amely mindkettőnknek hihetetlen nagy örömet okozott. A szeretet érzése töltött el minket!

A Mikulás csodálatos tanítója gyermekeinknek!

The post Mire tanítja a gyermeket a Mikulás? appeared first on Csillagtündér.

A gyermekek nevelése során sokszor adódnak konfliktusok, hiszti, agresszivitás és különböző érzelmi viharok tarkíthatják a mindennapokat. Ezek megoldásához érdemes folyamatosan bővíteni és megújítani a nevelési eszköztárunkat. Saját példán keresztül szeretném alátámasztani, milyen eredménnyel jár, ha használjuk az érzéseket nevelési eszközként. (A történet a Covid idején íródott.)

Óvodapedagógusként aktívan dolgozom egy gyönyörű nagy óvodában. A történet egy öt év körüli kisfiúról szól, aki nem az én csoportomba jár. A mi csoportunk a földszinten, a fiúcska csoportja egy szinttel feljebb található az épületben. Ismerjük egymást, de a helyi adottságok miatt ritkán találkozunk.

Bármikor úgy adódik, hogy mégis találkozunk egymással, mindig kitüntetett figyelmet kapok tőle. Udvariasan és hangosan, örömmel köszön rám. Ilyenkor felkapom a fejem és körbenézek, hogy lássam, ki kiabál nekem. Tegnap távozáskor már sötétedett, amikor a kapuban is hangosan üdvözölt. A sok maszkos ember között is felismert a kijáratnál. Ilyenkor mindig boldogan fogadom a köszönését, örülünk egymásnak. Meg is dicsérem, hogy milyen kedves és udvarias. Megköszönöm, hogy mindig észrevesz. Az édesanyja nem érti, hogy miért van kisfiában ez a nagy ragaszkodás felém, hiszen csak három napot voltam gyermekével a nyáron az  összevont csoportos időszakban.

Én viszont pontosan tudom! Ez az amit szeretnék megosztani! Hogyan használjuk az érzéseket nevelési eszközként?

Érdemes kiaknázni az érzelmek kommunikációjában rejlő nevelési lehetőségeket!

A kisfiú, azért kedvelt meg engem és kötődik hozzám, mert olyan tapasztalatot szerzett az együtt töltött három napunk alatt, amely újdonság  volt a számára. Másfajta nevelési eszközt alkalmaztam, mint amihez ő eddig hozzá volt szokva.  Nemcsak új élmény, hanem örömteli megtapasztalás volt számára, hogy másként láthatta önmagát és másokat. Azt érezhette, hogy ő is fontos! Számít, hogy hogyan gondolkodik és mit érez! Megtapasztalhatta egy egészen más minőségben önmagát. Önismeretre, az érzések megismerésére és ezáltal, önbizalomra tett szert. A rá irányuló másfajta figyelemmel, szeretve érezte magát! Jól érezte, mert én, mint minden óvodapedagógus, nagyon szeretem a gyerekeket. Viszont különösen fontosnak tartom, hogy az érzésekről való beszélgetések kapcsán még mélyebb, szeretetteljes kapcsolatot építsek a gyerkőcökkel. Egy még erősebb bizalmi kapcsolatot és kötődést. Ez egy láthatatlan, de nagyon erős szál, amely összekapcsol minket.

Az érzések megosztásának hímző szála gyönyörű lenyomatot hímez a kapcsolatokba, amely az egymásra figyelésről, elfogadásról, együttérzésről, szeretetről szól.

Fontos megtanítani a gyermekeknek az érzések felismerését, megnevezését, kifejezését vagyis fejleszteni az érzelmi intelligenciájukat.

Hogyan hasznosítsuk az érzések kommunikációját a nevelésben?

Az említett kisfiú, egy erős vezéregyéniség, aki sokszor került konfliktusba társaival. Többször élte meg, hogy “ő a rossz, akivel mindig baj van”.

Máshogyan kezeltük a konfliktusokat, – a három nap alatt – amíg együtt voltunk. Hogyan? Ő és társai is elmondhatták az érzéseiket a problémák feltárása mellett. Nem hibáztatásokra, hanem megoldások keresésére helyeztük a hangsúlyt. Ugyanakkor kimondásra kerültek az érzések, amely segített a gyerekeknek megérteni a kialakult helyzetet és viselkedéseket illetve empatikusabbá válni egymás irányába. Más módon kezeltük a konfliktusokat és így egyre kevesebb problémás helyzet adódott.

A “mókuskerék” megállt. Megváltozott valami. A kisfiúban mindenképpen, mert azóta is boldogan köszön, amikor csak meglát!

Ez az én titkom, amit még az édesanyja sem tud. Használjuk az érzéseket nevelési eszközként!

Ez az eset is rávilágít arra, hogy a gyermekeknek igen is fontos, hogy beszéljünk az érzésekről. Segíti őket eligazodni a társas kapcsolatokban, a konfliktusokban, fejlődik az önismeretük, empátiájuk. Saját tapasztalatom, hogy amikor a Csillagtündér érzelmi intelligencia fejlesztő  játékokkal játszanak a gyermekek, élvezettel szívják magukba az új ismereteket. Örülnek, hogy a játékok segítségével végre érthetővé válik az az eddig számukra ismeretlen mozgató erő, amelyről eddig nem tudtak és nem fértek hozzá.  Ami nem más, mint az érzelmek és azok működése. A Csillagtündér módszer segítséget nyújt az óvodapedagógusoknak és szülőknek, hogy könnyen megtaníthassák az általuk nevelt gyermekeknek az érzések világát.

Buzdítom a nevelőket, hogy bátran építsük be – a megfelelő módon – az érzelmek kifejezését és megosztását a mindennapok konfliktusainak megoldásába! Hatékonyan segít, ha használjuk az érzéseket nevelési eszközként és a kötődést is erősíti.

The post Használjuk az érzéseket nevelési eszközként! appeared first on Csillagtündér.

Egy könyvemet lapozgattam éppen, amikor egy régen beletett fotóm köszönt rám a lapjai közül. Egy kisfiú volt a képen, amint az első óvodai csoportom szobájában áll és nagy szemekkel néz Rám. Elöntöttek az emlékek és az érzések. Eszembe jutott, hogy a gyermek dicsérete és megerősítése, mennyire fontos, mert szárnyakat adhat.

• Pályakezdő óvodapedagógusként életem egyik legboldogabb időszakát éltem. Két gyermekes édesanya voltam és pályamódosítóként választottam új hivatást.  Nagy izgalommal és boldogsággal kezdtem “óvó nénis életemet”.
• Ez a bizonyos kisfiú, aki a képről rám köszönt, már a sokadik óvodából került a mi csoportunkba. Én óvodapedagógus gyakornokként, szárnyaimat próbálgatva, szeretgettem és nevelgettem a gyerekeket.  A kisfiú, akit  D.-nek hívtak, most körülbelül 20 éves lehet. Ő talán nem is tudja és a szülei sem, hogy ami akkor történt, milyen nagy változást hozott az életébe.
• Nos, D.-nek rengeteg  problémája volt és kezelhetetlen magatartása miatt váltogatták az óvodákat. A viselkedési problémáin kívül értelmi képességeivel nem volt semmi baj. Agresszív volt a gyerekekkel, sok konfliktus volt körülötte, első időkben hiperaktívnak tűnt.

Nagycsoportosok voltunk és a cipő befűzését, megkötését tanultuk. Egy kis lyukacsos fatáblára volt rajzolva a cipő és a cipőfűző bele volt fűzve. D.-vel gyakoroltam és tanítottam a csomó és masni megkötésére. Nagyon kitartóan gyakorolt velem és közben sokat beszélgettünk.

Folyamatosan biztattam, hogy próbálkozzon és ne adja fel! Amikor a sok gyakorlás és próbálkozás meghozta az eredményét, óriási dicsérettel jutalmaztam. Nagyon büszke voltam rá és többi  gyermeknek is megmutattam és hangosan mondtam, hogy D.  mennyire ügyes! Azt is mondtam D.-nek, hogy azért vagyok nagyon büszke rá, mert kitartó volt és sokat gyakorolt. Nem adta föl és ezért meg is lett az eredménye.

“Aki ilyen kitartó és ügyes mint ő, az bármit meg tud csinálni és bármit el tud érni az életben. Bármire képes, amit csak akar. Én ebben biztos vagyok és szeretném, ha ezt ő is tudná.”

A gyerkőcbe vetett bizalom, hit, biztatás, szárnyakat ad!

A gyermek dicsérete és megerősítése által, hihetetlen dolog történt!

D.-nek megszűntek a viselkedési problémái és attól kezdve igyekezett mindig megfelelni. Teljesen kicserélődött. A kapcsolatunk mindvégig nagyon szeretetteljes volt, míg iskolába nem ment. Az iskolában jól érezte magát, és nem volt rá panasz a viselkedését illetően.

Rendkívül boldog voltam, hogy D. ilyen jó irányba változott és nagy önbizalmat adott nekem is, hogy valóban a helyemen vagyok és jó óvó néni lehet belőlem.

Az édesanyja a mai napig nem tudja, hogy D. mitől változott meg. A kolléganőm tud erről, aki egyben a mentorom is volt.

Tehát, megláttam a fotót, amelyen D. néz rám és elöntöttek az érzések.

Boldogság volt a szívemben, mert bebizonyosodott, hogy milyen fontos a gyermekeknek a dicséret valamint az, ha tudatjuk velük, hogy hiszünk és bízunk bennük.

Fontos, hogy elmondjuk nekik, hogy hiszünk bennük! Kiemelkedő jelentőségű a gyermek dicsérete és megerősítése. Fejezzük ki elismerésünket a teljesítményeikért és buzdítsuk kitartásukat, mert ettől kapnak olyan önbizalmat, amely az egyik legjobb útravaló az életben!

The post A gyermek dicsérete és megerősítése appeared first on Csillagtündér.