Félünk, hogy bánatot, lelki fájdalmat okozunk, ezért sokszor nem tudjuk, hogyan mondjuk el a gyermeknek az igazat valamivel kapcsolatban! Előfordul, hogy félelmünkben nem merjük vagy túl sok idő múlva tudatjuk a gyermekkel, amit korábban nem mertünk! A gyermek érzékeli, hogy másképpen vannak a dolgok, akkor is ha nem beszélünk róla. Ezért előbb-utóbb mégis csak muszáj beavatni az ő szintjén, bármennyire nehéz.

Hogyan kommunikáljunk a gyermekkel, hogy a legkevésbé sérüljön?

Nincs két egyforma gyermek. Minden családban a szülő ismeri legjobban a csemetéjét. Ez a tudás határozza meg, hogyan mondjuk el a gyermeknek, amit már nem lehet tovább eltitkolni.

Mit vegyünk figyelembe?

• Hány éves?
• Mennyire tájékozott, milyen ismeretei vannak?
• Milyen fokú az érettsége értelmi és lelki szinten?
• Vannak e korábbi negatív élményei, amely miatt sérülékenyebb?
• Mennyire érzékeny? stb.

Mielőtt belevágunk, hogy elmondjuk a gyermeknek az igazat, mindenképpen támaszkodjunk az ő ismereteire, tudására. Hogyan? Kérdezzük ki!

• Ő mit látott,  mit tapasztalt?
• Észrevette e, hogy változott valami?
• Mit gondol róla?
• Mit érez azzal kapcsolatban?
• Vannak e kérdései?
• Vannak e félelmek a gyermekben?

A már elmondott, általa megélt és tapasztalt élményeire építve, fokozatosan beavathatjuk a tényekbe, amelyről tájékoztatni szeretnénk. Az ő érettségi szintjén, az ő nyelvén beszélgessünk vele.

Mire figyeljünk, hogy a lelki egészségét megóvjuk?

Az összegyűjtött információk segítségével, amikor már tudjuk, hogyan mondjuk el a gyermeknek, amikor valamilyen változás fog történni vagy már megtörtént, nagyon fontos, hogy tehermentesítsük lelkileg, amennyire lehetséges. Feltétlenül hangsúlyozzuk ki, hogy nem tehet róla, nem ő miatta történik a változás! (Előfordul, hogy a gyerekek magukat hibáztatják, ezért ezt érdemes ilyen módon elkerülni!)

• Biztosítsuk őt arról, hogy mindenben segítünk neki, bízhat bennünk, nagyon szeretjük őt!
• Biztassuk, hogy minden rendben lesz, csak máshogyan!
• Mondja el, hogy mitől fél és nyugtassuk meg a félelmeivel kapcsolatban!
• Mondja el, hogy mit gondol és mit érez, beszélgessünk vele hosszan, hogy tudjuk, mi játszódik le benne!
• Ha eddig még nem tettük, kezdjük el és gyakoroljuk, hogy beszéljünk az érzésekről!
• Biztassuk arra, hogy mindig tegye fel a kérdéseit és mi válaszolunk, ezzel is elkerülve a félelmek és szorongás felgyülemlését!
• Attól függően hány éves a gyermek, ki lehet kérdezni játékosan is vagy például báb segítségével könnyebben meg tud nyílni. Ki is rajzolhatja magából, ha képes rá.
• Mindig ki kell hangsúlyozni, hogy szeretjük őt és bármi fog történni, keresnünk és találni fogunk valami jó megoldást!

Azt kell elérnünk, hogy bízzon és higgyen abban, hogy minden rendben lesz, mert mi mindig segítünk neki!

Gyermekünknek az a legfontosabb, hogy szeretve és biztonságban érezhesse magát!

Gyerkőcünktől függően, lehet részleteiben is adagolni az új információkat, ha így könnyebb feldolgoznia. Mindig annyit, amennyit el bír viselni. Lehet, hogy változni fog a viselkedése egy ideig.  Emiatt valamilyen szinten nem árt tájékoztatni a környezetét is. A csemeténkkel foglalkozó pedagógusokat érdemes bevonni, amikor valamilyen változás történik a gyermek életében, körülményeiben. Ezzel megadjuk a lehetőséget arra, hogy ők is meg tudják adni a lehető legtöbb támogatást és segítséget egy gyermeknek, amíg rendeződnek a dolgok.

Az érzelmi hullámvölgy feldolgozásában nagy segítséget jelenthet az érzelmek és okainak kibeszélése, amelyhez szükséges az érzelmi intelligencia fejlesztése. Ehhez nyújt hatékony segítséget szülőknek, óvodapedagógusoknak és gyermekeknek a Csillagtündér mesésjáték módszer 3 éves kortól!

The post Hogyan mondjuk el a gyermeknek az igazat? appeared first on Csillagtündér.

Mire van szükséged, azt te tudod a legjobban! Senki más nem láthat a gondolataidba és a szívedbe! Aki a legközelebb áll hozzád, még ő sem tudja kitalálni! Rengeteg konfliktus, félreértés, megbántódás, szakítás, sértettség, meg nem értettség elkerülhető lenne, ha elmondanád mire van szükséged! Tudod, hogy mire vágysz igazán?

Gondolkodj el rajta, milyen elvárásaid vannak valójában?

Sokszor nehéz pontosan megfogalmazni, hogy mire van szükséged! Ezt magadban kell tisztáznod!

A negatív gondolatok és érzések, azért kavarognak bennünk, mert valamilyen szükségletünk nem elégül ki. Arra nekünk kell rájönnünk, hogy melyik az! Gyakran még mi sem vagyunk tisztában vele, ezért nem is várhatjuk el, hogy mások tudják!

A konfliktusok megoldásához fontos, hogy ki mondjuk az érzéseinket is. Beszéljünk az érzésekről! Így kaphatunk együttérzést és megértést! Ezek után pedig mondjuk el, hogy mit szeretnénk!

Mire lehet igényed?

Egy problémás helyzetben – a legnagyobb segítő szándékkal – adhat valaki rengeteg tanácsot neked, de valójában fogalma sincs róla, hogy mire van szükséged.

Lehet, hogy csak arra vágynál, hogy csendben hallgasson meg! Esetleg arra, hogy ne aggodalmaskodjon, mert azzal csak tetézi a gondjaidat! A hatékony segítség érdekében, ilyenkor fontos lenne megfogalmazni, hogy pontosan mit szeretnél!

Szükségleteink

Szükségleteink sokfélék lehetnek a fizikai szükségletektől kezdődően az önmegvalósításig:

• Fizikai gondoskodás: táplálék, pihenés, mozgás, szex, védelem, hajlék.
• Őszinteség, bizalom, szeretet, megértés, megerősítés, támogatás, tisztelet, autonómia, játék, ünneplés, együttérzés, egyenrangúság, elismerés, gyengédség,  remény, rend, hit, igazság, hitelesség, önbecsülés, barátság, feltöltődés, nyugalom, stb.

Rengeteg szükségletet felsorolhatnánk még, amelyeknek hiányából fakadóan frusztráló érzelmek  dolgoznak bennünk, amikor konfliktus vagy problémahelyzetben vagyunk!

Gondolkodjunk rajta, adott pillanatban, mire van a legnagyobb szükségünk! Az első lépések között az érzések és szükségleteink pontos beazonosítása és megtalálása segíthet a megoldás felé vezető úton. A megfigyelés önmagunkban kezdődik! Amikor tisztán látjuk, hogy melyek azok az érzések, amelyek bántanak, mire lenne szükségünk és ezt mondjuk is ki!

Mondd el, hogyan érzed magad! Mondd el, mire van szükséged!

Ezzel tudsz a legtöbbet segíteni magadnak és másoknak is!

Gyakorold és mutass példát gyermekednek, hogy ő is megtanulhassa tőled! Lássa és hallja, hogy milyen érzelmek léteznek, azok milyen hatással vannak ránk és miként működnek. Teremts rá alkalmakat, hogy megfigyelhesse milyen módon lehet őket kifejezni és általuk, hogyan lehet segítséget kérni és kapni. Ezzel fejleszted gyermeked érzelmi intelligenciáját és a konfliktushelyzetek hatékony megoldásában is ez fog segítséget jelenteni számotokra!

The post Mire van szükséged? – Így kérj segítséget! appeared first on Csillagtündér.

Zárkózott gyermek nevelése sok nehézséget és fejtörést okoz a szülőnek. Frusztráló érzéseket okoz, amikor a gyermek szó szerint bezárkózik előlünk és nem enged közel magához. Lehet ez  kamaszkorú gyermek esetében is, mindenképpen elutasítva érezzük magukat. Ezzel a kirekesztett érzéssel nekünk is nehéz megbirkózni. Félünk, hogy egyre távolabb kerülünk gyermekünktől! Aggódunk, hogy nem tudunk neki segíteni, mivel információ visszatartó viselkedésével elzárja előlünk ezt a lehetőséget.

Introvertált gyerkőc felismerése

Zárkózottság fogalmát általában jól ismerjük, de mi a helyzet a saját gyermekünk személyiségtípusának valódi ismeretével? Ez nem egyik pillanatról a másikra derül ki. A nevelési folyamat során kezd kibontakozni és megmutatkozni, hogy milyen személyiségűvé kezd válni. 

Bármennyire úgy tűnik, hogy olyan tulajdonságokat vélünk felfedezni benne, amely introvertált gyerkőcre jellemző, mégis sokat tehetünk azért, hogy a szülő-gyermek közötti kapcsolat szoros és erős maradjon!

Mit tehetünk szülőként, hogy csemeténk ne zárkózzon el előlünk?

Zárkózott gyermek megsegítésére és oldására léteznek különböző technikák. Ezek nagyon jó szolgálatot tesznek és segíthetnek a gyereknek. De nekünk szülőknek mi segíthet abban, hogy elérjük, ami számunkra a legfontosabb gyermekünkkel való kapcsolatunkban?

Például:

• Megmaradjon az erős kötődés!
• Nyitott maradjon velünk a gyermekünk!
• Mindig közel engedjen magához!
• Őszintén kommunikáljon velünk!
• Ossza meg velünk az érzéseit, gondolatait, problémáit!

Magunknak tudunk segíteni, oly módon, hogy előre gondolkozunk és tervezünk. A velünk szembeni bezárkózás és eltávolodás megelőzésére helyezzük a hangsúlyt. Hogyan? Érzelmi kommunikáció segítségével.

Zárkózott gyerkőc orvossága a szeretetteljes bizalom.

Hogy mennyire nyílik meg a zárkózott gyermek, az a mi nevelési módszereinktől is függ! Kezdetektől fogva építsünk ki csemeténkkel egy olyan fajta bizalmi kapcsolatot és érzelmi kommunikációs szokást, amely folyamatosan erősíti a szeretetteljes kötődést.

Foglalkoznunk kell érzékenységének megfelelően a lelki világával, az érzelmeivel és annak kezelésével.

• Óvodás korától kezdve tanítsuk meg az érzések felismerésére és kifejezésére!
• Beszéljünk az érzésekről!
• Gyakoroljuk folyamatosan, hogy mondja el mit érez!
• Mesélje el, mi történt vele közvetlenül azelőtt, mielőtt az érzés megszületett benne!
• Mi is legyünk jó példák! A családban nyíltan és őszintén beszéljünk – a gyermek életkorának megfelelően – a kiváltó okokról és az ezt követő érzésekről! Például: Nagyon dühös lettem ma, amikor véletlenül kiborítottam a kávét! Szomorú voltam, hogy nem kaptam fizetésemelést! stb.

Amikor a gyermek megszokásból megosztja velünk a gondjait és érzéseit, közösen gondolkodhatunk a megoldásokon. Ezzel mintát adva ahhoz, hogyan találhatunk rá különböző megoldási lehetőségekre. Így a gyermekben erősödik a hit és bizalom, hogy mindig számíthat ránk, mindenre van megoldás.

Kialakul benne az a szokás, hogy bár az idegenekkel zárkózott gyermek, de a szüleivel mégis nyitott lehet, mert biztonságban van. Folyamatos szeretetteljes megerősítéssel (kötődés erősítése), érzelmi beszélgetésekkel (érzelmi intelligencia fejlesztés), a problémák közös megoldásával (lelki egészség fenntartása), elérhetjük, hogy a zárkózott gyermek nemcsak velünk, de talán a külvilág felé is nyitottabbá váljék.

The post Zárkózott gyermek – Ne hagyjuk bezárulni! appeared first on Csillagtündér.

Érzelmi önvédelem az egészségünk érdekében szükséges! Az egészségünk megtartásához a fizikai- és lelki egészségünk karbantartása és megóvása rendkívül fontos. Ettől függ a mentálhigiénés állapotunk. A lelki betegségek a testet is megbetegítik.

A lelki békét és harmóniát, az érzelmileg kiegyensúlyozott állapotot, az érzelmeink segítségével tudjuk elérni! Ezért nem mindegy, hogy milyen érzések vannak bennünk, hiszen ettől függ a lelki állapotunk. Természetesen sokféle érzést megélünk, de nem mindegy, hogy a lelki- és fizikai fájdalmakat okozó érzelmeket, mennyi ideig hordozzuk magunkban és ezek milyen mértékű károkat okoznak. Erre nekünk kell tudatosan figyelni és segíteni önmagunkon!

Érzelmi védekezés különböző helyzetekben

Életünk során az érzelmi önvédelem különböző szituációkban kerül előtérbe. Vannak helyzetek, amikor természetes módon használjuk és olyan alkalmak, amikor nem tudjuk, hogyan tegyük ezt. Ilyenkor nem vagyunk tudatosak az érzelmeinkre, de vannak olyan esetek is, amikor nagyon összetett problémáról van szó (például családon belüli erőszak).

Hogyan szoktunk védekezni általában és mikor lenne szükséges az érzelmi önvédelem?

Érzelmi önvédelem olyan helyzetekben, amit jól ismerünk.

Amikor testünk fájdalmas érzések formájában üzen, hogy segítségre van szüksége, természetes módon reagálunk. Észrevesszük a tüneteket és érezzük a fájdalmat is.  A megfelelő kezeléssel vagy szakorvosi segítséggel megtesszük az érzelmi önvédelem lépéseit, meggyógyulunk és újra jól érezzük magunkat.

Lelki önvédelemre lenne szükség sok olyan helyzetben, amikor nem figyelünk tudatosan magunkra.

Minden olyan helyzet, amelyben felszínre törnek a lelki fájdalmat okozó érzéseink, figyelmeztetnek minket arra, hogy lelkünknek van szüksége segítségre.

Az érzelmi önvédelem lényege, hogy ilyen esetekben legyünk felvértezve kellő érzelmi tudatossággal és önszabályozó képességgel. Ezt alkalmazva és gyakorolva, képesek leszünk az érzelmi önvédelem elsajátítására a lelki egészségünk megóvására.

A lelki önvédelem hogyan gyakorolható?

Az érzelmi önvédelem, nem azt jelenti, hogy elzárkózunk a negatív érzelmek elöl, hanem azt, hogy tudatosan figyeljük és kontrolláljuk azokat. Nem az a célunk, hogy elkerüljük, hanem az, hogy önismeretre tegyünk szert és ennek segítségével tudjuk kezelni az érzéseinket.

Hogyan tegyük?

• Ismerjük fel időben, amikor megjelenik bennünk egy nyugtalanító érzés!
• Nevezzük meg, hogy mi ez az érzés! Például: félelem, düh, idegesség, csalódottság, elkeseredettség, bizalmatlanság, kiszolgáltatottság, féltékenység, kétségbeesettség, elégedetlenség, stb.
• Gondolkodjunk rajta, hogy mi váltotta ki ezt az érzést? Milyen előzmények hatására, tört fel ez az érzés?
• Mire lenne szükségem ahhoz, hogy csillapodjanak ezek az érzések bennem? Például: bizonyosság, őszinteség, kölcsönösség, türelem, szeretetteli kapcsolódás, megbízhatóság, felelősségvállalás, gondoskodás, önbizalom, empátia, stb.
• Ezután gondoljam át, hogyan érhetem el, milyen módon tudom megvalósítani, hogy ezek a szükségleteim kielégítést nyerjenek. Ha ezt lehetetlen megvalósítani az adott helyzetben, akkor lehet, hogy nagyobb változtatásra van szükség. Ha egyedül nem lehetséges megoldani, akkor minden külső segítséget keressünk meg! Ha irracionális elvárásaim vannak, elképzelhető, hogy magamon kell változtatnom!
• Amikor ez a belső munka és folyamat a végére ér, akkor tudok lépéseket tenni annak érdekében, hogy meg is valósítsam őket.

A megvalósításnál (például egy konfliktus megbeszélésénél) fontos az előzmények tényszerű elmondása, érzések kimondása, a szükségletek közlése és a kérés megfogalmazása. Ez az erőszakmentes kommunikáció (EMK).

Érzelmi önvédelem gyakorlásához szükséges eszközök

Az érzelmi önvédelem elsajátításához a fenti példákból láthatjuk, hogy milyen eszközök használatával segíthetünk magunknak. Érzelmi intelligencia fejlesztésével és együttműködő kommunikációval.

Az érzelmek felismerése, tudatosítása, kezelése és kommunikációja, az érzelmi intelligencia (EQ) fontos összetevői. Az EQ-hoz szükséges képességek minden életkorban folyamatosan fejleszthetőek és ennek segítségével tehetünk szert minél nagyobb érzelmi tudatosságra.

A megfelelő konfliktusmegoldáshoz tartozó kommunikáció (EMK) segítségével, eredményesen tudjuk elérni a lelki egészségünk érdekében kitűzött céljainkat.

Egy kis odafigyeléssel és gyakorlással, vigyázhatunk a lelki egészségünkre és ezzel megvalósul az érzelmi önvédelem.

Tanítsuk meg gyermekeinknek is a lelki egészség megóvását, így a gyermeknevelésben és  a konfliktusok hatékony megoldásában is eredményesebbek leszünk.

Az óvodai gyakorlatban kipróbált és eredményesen működő “Csillagtündér mesésjáték módszer“, ehhez nyújt segítséget szülőknek és pedagógusoknak.

The post Érzelmi önvédelem – Vigyázzunk a lelki egészségünkre! appeared first on Csillagtündér.

Bármilyen iskolai bántalmazás éri a gyermeket, akkor tud sikeresen védekezni ellene, ha már oviskorától megtanítjuk erre. De mire is tanítsuk meg? Legfőképpen arra, hogy kialakítsuk benne azt a magabiztosságot és fejlesszük azt a képességét, amellyel  tud vigyázni a lelki egészségére!

Szülőként tanítsuk meg a gyermeknek az érzelmi tudatosságot, az őszinte érzelmi kommunikációt és a bizalomteljes segítségkérés gyakorlatát, hogy amikor az szükségessé válik, segítségünkre legyen! Gondolkodjunk előre és cselekedjünk időben! Minél korábban teremtsük meg a lehetőséget arra, hogy legyenek eszközeink az iskolai bántalmazás megelőzéséhez, kezeléséhez!

Hogyan vértezzük fel a gyermeket az iskolai bántással szemben?

Az iskolai bántalmazás elszenvedője – sok esetben – túl későn veszi észre, hogy áldozattá vált és nem vagy nehezen kér segítséget. Helyezzük a hangsúlyt a megelőzésre! Tanítsuk meg a gyermeket a lelki egészségének fenntartására és megóvására. Neveljük olyan érzelmi tudatosságra, amelynek segítségével időben észreveszi, érzékeli a problémát és azonnal bátran mer segítséget kérni.

Milyen módon tanítható meg a lelki  önvédelem az iskolai zaklatásokkal szemben?

Az iskolai bántalmazás ellen, rendkívül fontos és jó fegyver, hogy a gyermekek tanulják meg felismerni és kezelni az érzéseket. Merjenek magukról beszélni a családban és szabaduljanak meg a stresszt okozó, megbetegítő érzésektől. Legyen lehetőségük kibeszélni magukból a megélt kríziseiket, problémáikat. Érezzék, hogy figyelünk rájuk és őszintén lehessen beszélgetni az érzésekről és azok előidéző okairól.

Beszéljünk az érzésekről! Már oviskortól ez legyen megszokott, természetes és rendszeres! Ez lesz segítségünkre iskoláskorban, hogy mindig tudjuk majd, mit érez a gyermek és mi történik körülötte. Ezt gyakorolni kell! Nem várhatjuk el egy iskolástól, hogy mindent megosszon velünk, ha nem tanítottuk meg neki, hogyan tegye mindezt, könnyedén és természetesen! 

Tudatosítsuk a gyermekben, hogy az érzések megjelenése, valaminek a következménye. Rossz érzéseket okozni szándékosan, senkinek sincs joga és nekünk nem kell azt elviselni! Ezért a gyermek, óvodai vagy iskolai bántalmazás esetén, mindig azonnal forduljon a szüleihez és pedagógusaihoz segítségért, ha úgy érzi! Ne maradjanak félelmek a gyerekekben! Értessük meg a gyerkőccel, hogy ha a suliban valaki szándékosan félelmet kelt benne, az már lehet az iskolai bántalmazás kezdete, amit azonnal le kell állítani, még mielőtt elfajulna. Ezzel pedig megelőzhetjük a szorongások és depresszív tünetek kialakulását.

A gyermekek lelki egészségvédelméhez fejlesszük a gyermekek érzelmi intelligenciáját!

EQ fejlesztéshez ma már sokféle fejlesztő könyv és játék elérhető. Ezt a célt szolgája például a “Csillagtündér mesésjáték módszer“. Ezzel megalapozható a gyermekek érzelmi intelligenciája, amellyel az érzelmi tudatosság kialakítása válik lehetővé. A módszer folyamatos alkalmazásával, egyedülálló módon már három éves kortól elsajátíthatják a gyermekek az érzelmi önszabályozáshoz szükséges képességeket. 

Az ovis csoportunkban elért eredmények:

• A gyerekek ki tudják fejezni az érzéseiket testbeszédükkel és verbálisan is (6 alapérzelem: öröm, bánat, félelem, harag, meglepődés, undor).
•  Felismerik másokon is ezeket az érzéseket.
•  Meg tudják fogalmazni, hogyan érzik magukat és miért.
•  Gazdag érzelmi szókincstárral rendelkeznek.
•  Konfliktushelyzetekben empatikusak egymással és rövid időn belül konszenzusra jutnak.

A “Csillagtündér mesésjáték módszer” célja:

• a gyermek lelki egészségének megőrzése,
• emberek közötti érzelmi kommunikáció elősegítése,
• a gyermek érzelmi intelligenciájának megalapozása,
• konfliktushelyzetek megoldási módjának elsajátítása

A módszert a gyerekek szeretik és élvezik. Játszva megtanulják érzelmeik kifejezését. Természetes számukra az érzéseikről beszélni.

A gyermekek lelki egészségének védelme, kiemelt fontosságú kell legyen mindannyiunk számára! Ennek érdekében született meg a “Csillagtündér mesésjáték módszer” is!

Vigyázzunk gyermekeink lelki egészségére!          

The post Iskolai bántalmazás – Már oviskorban tegyünk ellene! appeared first on Csillagtündér.

Óvodai munkám során – mint óvó néni sokszor – hallom ezt a mondatot, hogy – “Nem leszek a barátod”! Az egyik gyermek ezt mondja a másiknak, amikor megharagszik rá valamiért. Ez lehet azért, mert nem adta oda neki a kért játékot vagy éppen szeretné rávenni valamire a másikat. Amikor a gyermek elmeséli otthon a szülőnek, valószínűleg nem kelt benne jó érzést ez az eset. Mit tehetünk?

Mi történik, amikor az oviban az egyik gyerek mondja a másiknak, hogy “nem lesz a barátja”?

Az a gyermek, akinek ezt mondták, hogy “nem leszek a barátod”, általában feldúltan, vagy sírva jön panaszkodni, hogy mit mondott neki az ovis társa. Ez az “érzelmi zsarolás”, mélyen megérinti a gyerkőcöt és nagyon helyesen, segítséget kér az óvó nénitől. Ilyenkor általában megbeszéljük közösen a problémahelyzetet és megkérjük a zsaroló felet, hogy ne mondjon ilyet. Inkább azt mondja el, hogy mire vágyik, mit szeretne és találjuk ki közösen, hogy mi legyen a jó megoldás!

A sértett felet, mindig megnyugtatjuk azzal is, hogy elmondjuk neki, azt az általunk megtapasztalt tényt, hogy a gyerekek nem gondolják komolyan, amikor azt mondják, hogy ” nem leszek a barátod “. Kis idő múlva már elfelejtik és ugyanúgy játszanak továbbra is egymással, mint korábban.

Ez lelkileg, mindig megnyugtatóan hat a gyermekre, de rásegítünk egy kis öleléssel, simogatással is, kinek mire van szüksége. Ilyenkor nyugodtan folyik tovább a játék.

Mi történik akkor, ha nem tudunk róla, hogy egyik gyerek bántja a másikat, azzal a mondattal, hogy “nem lesz a barátja”.

Általában,  – az első olyan alkalmak után – amikor a “nem leszek a barátod” mondatot követően, az óvó néni egyértelműen kijelenti, hogy ennek a viselkedésnek nincs helye az oviban, titokban próbálgatják a gyerekek. Ez azt jelenti, hogy a csoportszobában halkan vagy az udvaron egy távolabbi helyen, mégis újra elhangzik a bántó mondat, hogy “nem leszek a barátod”!

Akkor lehet ebből probléma, ha nem szerzünk róla tudomást, mert a sértett gyerkőc nem szól nekünk.

• Nem jó, ha magába rejti, mert az érzelmeket egyedül, nehezen tudja feldolgozni.
• A konfliktushelyzet nem oldódik meg és szorongóvá válhat emiatt.
• Azt élheti meg, hogy vele valami baj van, sérülhet az önbecsülése, önbizalma.
• A lelki egészség szempontjából nem jó a gyermeknek.

Fontos, hogy az oviban és otthon is, tudatosítsuk a gyermekben, hogy ilyen esetben szóljon a felnőttnek!

Nem kell, hogy ilyen kis “semmiségek miatt” stresszeljen a gyerkőc!

Lehet beszélgetni azzal a gyermekkel is, aki ilyet mond, hogy  ” nem leszek a barátod ” ! Ő is megérti, ha elmagyarázzuk neki, hogy lelki fájdalmat okoz a társának!

Így is vigyázhatunk ovis gyermekünk lelki egészségére! Sok beszélgetés a gyermekkel és az, ha megtanítjuk, hogyan mondja el az érzéseit, segíthet megelőzni a lelki problémákat.

The post “Nem leszek a barátod!” – mondja az ovis. appeared first on Csillagtündér.

A család nemzetközi napját május 15-én ünnepeljük. Egy gyermeknek a legnagyobb ajándékot jelenti: biztonságos, szerető, egészséges családban élni és növekedni. Mély szeretetteljes gyökereket ereszteni, egészségesen és boldogan felnőni, ha eljön az idő bátran kirepülni, de mindig szívesen visszatérni. A családi fészek az a hely, ahonnan szeretetet, lelki táplálékot meríthetünk, ahol menedékre lelünk és megtaláljuk a legnagyobb öröm- és erőforrást.

Családi kommunikáció

A családban felnövekvő gyermekek számára, nem mindegy, hogy a szülőktől, milyen mintát láthatnak és hallhatnak. Egy párkapcsolatban, – a kommunikáció tekintetében – már a gyermekek megszületése előtt, érdemes gyakorolni az őszinte, egymásra figyelő társalgást.

Erőszakmentes, együttműködő, érzelmeket kibeszélő, ezáltal érzéseket szabályozó beszélgetés folyamatos használata, hozzásegít az egészséges és kiegyensúlyozott családi élethez. Ilyen párkapcsolati kommunikációval nemcsak boldogabb együttlét érhető el, de a gyermeknevelés terén is megkönnyíti a mindennapokat.

Bármikor el lehet kezdeni, soha nem késő! Szülőknek egymással valamint szülőknek a gyermekekkel, az érzelmek megosztásával lehet mélyíteni az egymáshoz való kötődést. Ezáltal a családtagoknak folyamatosan mélyül az egymás iránti empátiájuk is.

Sok közös beszélgetés, együtt töltött minőségi idő, az érzések kölcsönös megosztása, emeli a család érzelmi intelligencia szintjét. Beszéljünk az érzésekről és azok okairól őszintén, mert ennek segítségével tudjuk a család lelki egészségét is megóvni.

Érzelmeket kibeszélve a konfliktusok megoldása is könnyebbé válik, valamint egymásnak is nagyobb segítségére tudunk lenni. Egyes szám első személyben, énközlően megfogalmazva a problémákat, elkerülhető mások megbántása, a közös megoldáskeresésre helyeződik a hangsúly. Hiszen kire számíthatunk leginkább, ha nem a családunkra?

Fontos, hogy milyen módon kommunikálunk a családban, mert ettől is függ, hogy a családtagok mernek-e őszinték lenni!

A gyermekek számára természetessé tehetjük az őszinte érzelmi kommunikációt, (például a “Csillagtündér módszer” segítségével) ha pici koruktól ráneveljük őket. Ugyanakkor óriási segítség lesz később is, mert szülőként fontos tudnunk, hogyan gondolkodnak és éreznek gyermekeink. Nehéz helyzetekben azonnal tudunk segíteni, ugyanakkor az örömöket is közösen élhetjük meg. Váljék természetessé, hogy otthon kötetlenül – tabuk nélkül – őszintén meg lehessen nyílni és bármiről tudjunk beszélgetni egymással!

A családi élet boldog és egészséges működéséhez, törekedjünk az érzelmi kommunikáció gyakorlására és elmélyítésére!

Isten éltesse a családokat szeretetben, egészségben, boldogságban!

The post Család – Osszuk meg egymással az érzéseinket! appeared first on Csillagtündér.

Mindenki olyan házastársi kapcsolatra vágyik, amely minőségi és hosszan tartó. A jó házassághoz szükséges egy olyan kapcsolat nő és férfi között, amelyben kialakul egy erős, egészséges kötődés. Ezt folyamatosan ápolva és fenntartva, lehet elősegíteni a fizikai- és lelki egészség megóvását, amely fontos mindkét félnek.

A jó házassághoz sok összetevő szükséges, azonban két nagyon fontos tényező, alapvetően meghatározza, hogy milyen lesz a házastársi kapcsolat minősége:

Az önismeret és a kommunikáció.

A boldog házassághoz önismeret és kommunikáció szükséges.

Önismeret

Az önismerettel megkönnyítem magam számára a megfelelő párválasztást, mert tudom, hogy mire van szükségem. Fel tudom mérni, hogy a választott páromban megvannak-e azok a tulajdonságok és készségek, amire nekem szükségem van. Ha mindkét fél látja ezt a másikban, saját önismeret tükrében, akkor sok csalódás elkerülhető. Így mindketten, sokkal könnyebben tudnak alkalmazkodni és megfelelni egymás igényeinek, a vágyott  házastárs modellnek.

Ehhez szükséges azonban, hogy akarjuk megismerni magunkat! Fejlesszük az önismeretünket! Az emberi kapcsolataink nagymértékben függnek az önismeretünktől:

• Kell, hogy tudjam, hogy milyen személyiségű barátokra vágyom?
• Ismernem kell magamat, hogy értsem, hogyan működöm!
• Mi az én értékrendem és mi jelent biztonságot a számomra?
• Ismernem kell a korlátaimat és a szárnyaló, tehetséges oldalamat is!
• Tudnom kell, hogy mik azok a dolgok, amiket semmilyen módon nem tudok elfogadni és nem is akarok!
• Tisztában kell lennem a vágyaimmal és céljaimmal!
• Látnom kell, hogy mire van szükségem, mi tesz boldoggá és kivel tudom mindezt elérni, amikor párt választok!
• Meg tudom-e adni a másik fél számára, amire neki szüksége van, úgy hogy közben én sem sérülök, sőt kiteljesedhetek?

Önmagunk ismeretében és a másik embert megismerve, könnyebb előre feltérképezni, hogy érdemes vagy sem, hosszú távon tervezni egy kapcsolatot, amely egy jó házasság alapját képezheti a jövőben.

Kommunikáció

A kommunikáció elengedhetetlenül fontos az ismerkedéshez, kötődések kialakításához, kapcsolataink ápolásához és fenntartásához. Amikor megfelelő önismerettel rendelkezünk és ilyen módon kommunikálunk, óriási segítséget nyújtunk a velünk szorosan kapcsolatban álló emberek számára. Ez alapvetően meghatározza a baráti kapcsolatainkat és a jó házasságunkat. Ezért fontos, hogy beszéljünk, arról, hogy mit érzünk, mit szeretnénk! Ezzel hihetetlen segítséget nyújtunk önmagunknak és a hozzánk közel állóknak!

A jó házassághoz fontos az önismereten alapuló, kölcsönös és folyamatos kommunikáció. Ismerve önmagunkat, tudunk egymásnak segíteni abban, hogy “jól szeressük egymást”!

Képzeljük el, hogy házastársunk egy labirintusban van és nem tudja merre menjen, hogyan találjon ki belőle! Tudja, hogy ha megtalálja a kijáratot, boldog és elégedett lesz. Mi nagyon szeretjük őt és szeretnénk neki segíteni. A segítségnyújtás minket is boldoggá tesz! Folyamatosan kommunikálunk vele. Elmondjuk, hogy mikor merre menjen, mire vigyázzon! Folyamatosan vezetjük, úgy hogy közben biztonságban érzi magát, mert tudja, hogy számíthat a segítségünkre.

A kulcs, az őszinte párbeszéd az érzelmekről és szükségletekről!

Ez mindkét házastárs számára könnyebbséget jelent és segít elérni a kölcsönös bizalomra épülő örömteli eredményt, elégedettség érzésével kísérve.

A jó házastársi kapcsolathoz kölcsönös kommunikáció szükséges.

Egy jó házasságban fontos egymás minél jobb megismerése, amelyet megkönnyíthetünk egymás számára a folyamatos és kölcsönös beszélgetésekkel, visszacsatolásokkal:

• Mondjam el, hogy mi zajlik bennem! Nem tudja a párom kitalálni, hogy mit gondolok vagy mit érzek bizonyos szituációkban. Beszéljünk az érzésekről!
• Miért gondolom vagy érzem ezt? Milyen rossz korábbi élmények vagy rosszul rögzült családi szokások miatt lehet feszültség bennem?
• Mire lenne szükségem? Mit szeretnék? Keressünk rá közösen megoldásokat!
• Milyen problémák merülnek fel, amelyekről azonnal kell beszélni és megoldást keresni?
• Mi az, ami folyamatos frusztrációt okoz és amelyen változtatni kell, mindenki érdekében?
• Milyen kölcsönös munkamegosztás lenne jó, amely mindkét fél számára megfelelő?
• Mivel tudjuk egymást segíteni, hogy kiteljesedjen a családi szerepében, munkájában, tehetségében, stb. ?

Folytathatnánk a példákat, de a lényeg, hogy az egymásról szerzett ismeretek birtokában tudunk, empatikusan alkalmazkodni és együttműködőek lenni.  Az erős és biztonságos kötődéshez és annak folyamatos megerősítéséhez, nélkülözhetetlen a jó kommunikáció, önismerettel fűszerezve. Ezzel a válások nagy százaléka megelőzhető és elkerülhető lenne.

A megszületendő gyermekek ilyen családban felnövekedve, egy jó mintát vihetnének magukkal az ő házassági kapcsolatukba is.

Kell, hogy ismerjük magunkat! Legyünk tisztában az érzéseinkkel és merjünk azokról beszélni is, így segítve egymást a hosszú, boldog, jó házassághoz!

The post Mi kell a jó házassághoz? – 2 fontos tényező appeared first on Csillagtündér.

Sokan tesszük fel maguknak a kérdést: -“Jó szülő vagyok?” Mindannyian szeretnénk a legjobb szülei lenni gyermekeinknek! A külvilágnak és a magunknak való megfelelési kényszer, a különböző nevelési irányzatok, nem könnyítik meg a jó szülővé válás folyamatát.  Ez egy folyamatos tanulás és alkalmazkodás, amelynek során rengeteg új információhoz jutunk és fejlődünk általa.  A jó szülő fogalma sokféle lehet! Az azonban biztos, hogy minden szülő-gyermek kapcsolat egyedi.

A gyermek táplálási és gondozási feladatain kívül, a biztonságos kötődés és a lelki egészség biztosításához 3 tényezőt különösen fontos figyelembe venni, amelyet egy jó szülő, tőle telhetően meg kellene adjon gyermekének:

Az elérhetőség, a személyes kommunikáció és ezen belül a bizalomteljes, érzelmeket is kifejező őszinte beszélgetés.

Jó szülő vagyok, ha lelki értelemben is elérhető vagyok a gyermekem számára

Amikor gyerkőcünknek szüksége van ránk lelki szinten, álljunk rendelkezésére. Tudnia kell, hogy ránk – mint jó szülőre – mindig számíthat! Biztonságos kötődést ad, ha folyamatosan azt érzi, hogy figyelünk rá, amikor az neki fontos! Tudnia kell, hogy időt szentelünk neki és meghallgatjuk őt. Segítjük őt kicsi kortól kezdve abban, hogy kifejezhesse az érzelmeit,  szükségleteit és önmagát. Később megfogalmazhassa az általa felismert összefüggéseket, a problémafelvetéseit és azok megoldását. Kis segítségekkel, megtámogatjuk, de éppen csak amennyire szüksége van. Jó szülőként elősegítjük, hogy a problémamegoldó képessége is fejlődjön.

A jó szülő sokat beszélget csemetéjével, mert ez alapja az egymásra figyelésnek és a törődésnek. Folyamatosan ivódik a gyermekbe, – pici korától kezdve –  az a meggyőződés és tudat, hogy mindig ott leszünk számára, amikor neki fontos! Így hozzánk fog fordulni elsősorban, ha problémája van vagy bajba kerül valami miatt! Tárgyakkal és pénzzel nem lehet pótolni azt, ha nem vagyunk elérhetőek a számára.

Élőbeszéd, beszélgetés fontossága

Ha jó szülő akarok lenni, ne engedjük, hogy a digitális világ miatt kevesebb idő jusson a közös beszélgetésekre. A gyermekek anyanyelvi-  és értelmi képességének fejlődéséhez, a kifejezőképességhez és a gondolkodáshoz, rendkívül fontos az élő beszéd. A család az elsődleges tükör a gyermeknek, amely segíti őt a személyiségfejlődésében.

Az élőbeszéd kapcsán ismeri meg a gyermek az összes olyan mimikát és testbeszédet, amely segítségére lesz az emberi kapcsolatokban való biztonságos eligazodásához. Ezt a tudást, addig tudjuk megalapozni a gyermeknél, amíg kicsi és nem szippantja magába az írásos, digitális tér. Ott már a személyes interakciók háttérbe szorulnak és nehezen pótolható, ami előtte kimarad.

Tehát fontos az élőbeszéd és az, hogy elérhetőek legyünk a gyermek számára.

Jó szülőnek fontos a kölcsönös őszinteség, mert az őszinte beszélgetés az alapja a bizalomteljes kapcsolatnak.

Ha jó szülő akarok lenni, akkor fontos, hogy lehessen őszintén beszélgetni velem.

Mit jelent őszintén beszélgetni? A gyermek nyugodtan elmondhatja a problémáit és azt is, hogy milyen érzések vannak benne. Persze ezt csak úgy tudja megtenni, ha megtanítjuk neki. A gyermeknek kiskorától kezdve beszéljünk az érzésekről, amelyet megmutatunk neki és benne is tudatosítjuk az ő érzéseit. Fejlesszük a gyermek érzelmi intelligenciáját. Szokássá téve az érzelmekről való kölcsönös kommunikációt, megalapozzuk az őszinte beszélgetéseket, kialakítjuk a bizalomteljes kapcsolatot.

Hatékony gyors segítség óvodáskorú gyerkőcöket nevelők részére az érzelmi intelligenciát megalapozó Csillagtündér mesésjáték módszer, amelyet már sok-sok óvodában használnak, de elérhető a szülők részére is.

Egy sportedző édesanya szerint, aki a sikerélményeiről számolt be a módszer használatával kapcsolatban, úgy fogalmazta meg, hogy ez a módszer olyan mint egy jó edzésterv. Lehet tornázgatni, de az sosem jár olyan eredménnyel, mint egy profi edzésterv alkalmazása.

Sokszor az is elég a gyermeknek, ha csak meghallgatjuk. Így lehetősége van rá, őszintén elmondani a problémáit és érzéseit, ha már képes rá. Eközben a megoldás is kirajzolódik, de ehhez szüksége van ráfigyelő, meghallgató szülőre. Időt és figyelmet szentelve a gyermeknek (minőségi idő), számára fontos dolgokról beszélgetve érezheti azt, hogy jó szülei vagyunk!

Természetesen sok dologban még rengeteget tehetünk és teszünk gyermekeinkért, de valljuk be őszintén, hogy a fentiekben leírtak, elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy azt gondolhassam:

– “Jó szülő vagyok!’

Így válhatunk  olyan szülővé, akire mi is vágytunk gyermekkorunkban!

The post Jó szülő vagyok? – 3 fontos tényező appeared first on Csillagtündér.

A félelmeink miatt. Azért nem merjük vállalni magunkat őszintén, mert félünk a következményeitől, amelyek sokfélék lehetnek. Megbánthatunk valakit és elveszthetjük a barátságát,  fájdalmat okozhatunk másoknak vagy változtatnunk kellene valamilyen élethelyzetünkön.

Nem merünk őszintén beszélni magunkról, mert azt gondoljuk, hogy ettől sebezhetővé válunk. Félünk, hogy megváltozik a rólunk kialakult kép. Nem merünk állást foglalni, jobb csendben maradni, nem vállaljuk a kockázatot. Nem akarunk konfliktusba kerülni másokkal, talán még magunkkal sem. Önmagunknak is be kellene vallani, hogy valami nincs rendben. Magunkkal is őszintének kellene lennünk. Van úgy, hogy csak hagyjuk a dolgokat menni a maga módján. Érzésekről is kellene beszélni és azt felvállalni!  Ez aztán végképp nagyon nehéz mindannyiunk számára.

Milyen oka lehet még, hogy nem merjük felvállalni magunkat?

Felelősséget kellene vállalni a következményekért, amelyek nagyon macerásak tudnak lenni. Nem merünk nemet mondani, pedig mindenkinek jogában áll. Félünk, hogy megharagszanak ránk. Az okozhatja a legnagyobb problémát, hogy nem tudjuk, hogyan mondjuk el, ami bennünk van.

• Hogyan mondjuk el úgy, hogy ne bántsunk meg senkit, közben mégis kiállhassunk magunkért?
• Hogyan birkózzunk meg az érzésekkel, amelyek ott tolonganak és forrnak bennünk?
• A rengeteg gondolat és érzéskavalkádban, hogyan tudjunk jól kommunikálni, hogy elérjük a célunkat és ne bántsunk másokat?

Erős érzéseink hatására elveszíthetjük a kontrollt és olyanokat mondunk vagy teszünk, amit később megbánunk. Egy konfliktusban mi is sérülhetünk, mert a megbántás kölcsönössé válhat. Tovább nehezítheti a dolgokat, ha régi sérelmek összegyűjtve, egyszerre kerülnek kimondásra. Mikor és hogyan beszéljünk úgy, hogy mindezt elkerüljük és mégis merjük vállalni magunkat őszintén? Ez okozhatja a legnagyobb nehézséget.

Első lépések, hogy merjük vállalni magunkat őszintén.

Magunkkal is legyünk őszinték, ezután tudunk másokkal is azok lenni. A legnagyobb segítség önmaguk megértéséhez, hogy figyelünk az érzéseinkre.

Amikor észrevesszük, hogy valami negatív érzés mocorog bennünk, próbáljuk megnevezni és tudatosítsuk magunkban, hogy mi ez az érzés. Igazságtalanság, csalódottság, bizalmatlanság, kétségbeesettség?

Gondolkozzunk, hogy mi történt, ami ezt az érzést kiváltotta. Ha megvan az érzés és a kiváltó ok, ez már nagy segítség az elinduláshoz. Tudnunk kell, hogy mi a probléma, amitől valahogyan érezzük magunkat.

Következő lépések, hogy merjük vállalni magunkat őszintén.

Meg kell tanulnunk én közlően beszélni! Ez azt jelenti, hogy a magam szemszögéből mondom el, hogy mi történt velem. Mi történt pontosan? – csak a tényeket mondom el, úgy hogy közben nem bírálom a másikat és nem mondok rá semmilyen jelzőket. Nem fenyegetem, nem szégyenítem meg, nem beszélek csúnyán, nem sértegetem, nem üvöltök, stb. Ezen módok elkerülésével a másik fél nem érzi fenyegetve magát és nem kezd el azonnal védekezni, ahelyett hogy őszintén beszélgetnénk egymással.

Amikor én közlően beszélek, elmondom hogy mi történt pontosan és azt is, hogy ez milyen érzést váltott ki bennem. Például: Amikor nem kaptam fizetésemelést, csalódottságot éreztem. Amikor elkezdtél kiabálni, félelmet éreztem. Amikor elmentél és ott maradtam egyedül, elkeseredtem.

Tehát érthetően kifejezem, hogy velem mi történt és ezután én mit éreztem, anélkül, hogy a másikat kritizálnám.

Talán a legnehezebb az érzéseinkről beszélni, mert nem így szocializálódtunk.

• Hogyan várhatjuk el a másik embertől, hogy megértsen minket, ha nem mondjuk el, hogyan érezzük magunkat?
• Hogyan tudjon fejlődni a másik fél, ha nem tudja, hogy milyen érzéseket okoz a viselkedésével?

Muszáj visszajelzést adnunk, ha azt szeretnénk, hogy együtt tudjon érezni velünk! Attól való félelmünkben, hogy valaki megharagszik, elvesszük tőle a lehetőséget, hogy empátiát tanuljon és javíthasson a viselkedésén. Így kapcsolataiban kamatoztatni tudná a jó irányú változását. Egymástól vesszük el a lehetőséget, hogy segítsük egymást érzékenyíteni, hogy sokkal együtt érzőbbek és elfogadóbbak lehessünk. Az érzéseink kommunikációja által sokkal jobban tudunk kötődni a másik emberhez. Egymást segítjük ahhoz, hogy merjünk őszinték lenni.

Konfliktusokban is fontos, hogy merjük vállalni magunkat őszintén.

Egy konfliktusban muszáj őszintének lenni, ha meg akarjuk oldani végérvényesen. Tudnunk kell, hogy mit érzünk és miért! Ezt kellene én közlően elmondani. Kérhetjük a másik féltől is, hogy csak a tényekre szorítkozzon, ő se ítélkezzen és ne bíráljon. Ne sértegessük egymást! Fogalmazzuk meg, hogy mit szeretnénk a konfliktus megoldásához! Kölcsönösen hallgassuk meg egymást! Kérdezzük meg egymástól, hogy kinek mire van szüksége! Az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszer, nagyon jó segítség ennek megtanulásához!

Bátran merjük vállalni magunkat és őszintén!

Legyünk bátrak! Figyeljünk az érzéseinkre és merjük is kimondani. Hihetetlenül felszabadító érzés! Lelki egészség szempontjából is rendkívül fontos. A konfliktusok nagy része megelőzhető érzelmi kommunikációval és jót tesz az önbecsülésnek és önbizalomnak is. Gyakoroljuk és tanítsuk meg a gyerekeknek is.

Fejlesszük közösen az érzelmi intelligencia szintünket. Ez nagymértékben hozzásegít, hogy boldogabbak legyünk és merjük vállalni magunkat őszintén!

Forrásjegyzék:

Rosenberg, Marshall B. 2001. A szavak ablakok vagy falak – erőszakmentes kommunikáció. Budapest.

The post Merjük vállalni magunkat őszintén! appeared first on Csillagtündér.

Az, hogy milyen lesz az új év 2021-ben, nagymértékben függ tőlünk is, nemcsak a külső körülményektől! Reményekkel és bizakodva várjuk, hogy visszakerüljön minden a régi kerékvágásba! Alig várjuk, hogy milyen lesz, amikor végre visszakapjuk a szabadságunkat és nem kell egymást elkerülve, arcunkat maszkba rejtve járni-kelni ebben az évben. Amikor újra megölelhetjük egymást minden félelem nélkül és élhetjük nyugodtan a mindennapokat. Nagyon vágyunk rá, hogy 2021-ben újra élhessük a számunkra már jól ismert, megszokott életvitelünket

Sok minden átértékelődött bennünk az elmúlt időszakban és biztos, hogy ugyanazok a dolgok sokkal értékesebbek lesznek számunkra, mint ahogyan eddig gondolkodtunk róla. Sok mindent jobban fogunk értékelni, ilyen szempontból, biztosan más lesz ez a 2021-es évünk.

Milyen lesz az új év a saját életünkben?

Egyénenként más és más dolgokat fogunk előtérbe helyezni, de az biztos, hogy az egészségére, mindenki jobban fog vigyázni. Szeretteinket, még jobban fogjuk értékelni és megbecsülni. Talán több minőségi idővel ajándékozzuk meg egymást, mint eddig! Remélhetőleg segítőkészebbek leszünk egymással és boldogabb lesz az új év 2021-ben.

Biztosan sok egyéni fogadalmak és célkitűzések is születnek, amelyek a változás és előrelépés magvát hordozzák magukban, remélve, hogy eredményesebb lesz az új évünk. Ha valami nem jól működik az életünkben, nem foghatunk mindent a külső körülményekre. A dolgok olyanok, amilyenek, azon sokszor nem tudunk változtatni. Az viszont nem mindegy, hogyan tekintünk rájuk és hogyan gondolkodunk róluk, ez viszont rajtunk múlik.

Miben lehetne más az új év?

Próbáljuk meg a lehető legjobbat kihozni az adott helyzetekből! Legyen fontos 2021-ben önmagunk megismerése, magunk ismerete! Ez nagymértékben hozzásegíthet problémáink helyes megoldási módjainak és a boldogsághoz vehető utak megtalálásához. Merjünk segítséget kérni, ha arra van szükségünk! Tudatosabban éljük az életünket!

Milyen lesz az új év 2021-ben az egészségünk terén?

Nagyon sok szó esik az egészségről, de főleg a fizikai egészségre gondolunk ilyenkor. Ez csak “félség” nem egészség! Az EGÉSZSÉG szóban szerepel az egész szó. Az egészség testi- és lelki egészséget jelent a WHO szerint. Sajnos nem sokat foglalkozunk a lelki egészségünkkel, ami pedig nagy baj. A lelki problémák megbetegítik a testünket, dacára annak, hogy például egészségesen étkezünk. A lelki egészség rendkívül fontos, de erről nagyon keveset beszélgetünk!

Rajtunk is múlik, hogy milyen lesz az új év 2021-ben, az egészségünk terén. A lelki eredetű betegségek gyógyszeres tüneti kezelése, csak a fizikai testre hat, a lelki segítség pedig elmarad. Még mindig kevés az olyan lehetőség, ahol holisztikus szemléletű gyógyítással figyelembe veszik a lelki problémákat is.

A lelki egészségünkért, mi tehetünk a legtöbbet és kell is tennünk érte! A recept nagyon egyszerű, mégsem használjuk. Csak azért mert, nem tanították meg nekünk és így nőttünk fel, nem kell, hogy így maradjon.

A recept három szóban: Beszéljünk az érzésekről!

Fontos az érzelmi kommunikáció!

Hogy miért? Ez az egyszerű dolog, hogy elmondom, hogyan érzem magam, elindít egy folyamatot. Ez a folyamat pedig a következőket hozza magával:

• Fel kell ismerjem, hogy van bennem valamilyen érzés! (Ne csak törjek, zúzzak vagy veszekedjek! Figyeljem meg, hogy milyen érzés miatt cselekszem így!)
• Meg kell fogalmaznom, hogy mi ez az érzés! (Ekkor el kell gondolkoznom azon, hogy most, hogyan is érzem magam? Dühös vagyok? Elkeseredett? Csalódott? Tehetetlen? Kiszolgáltatott? stb.)
• Megtalálva és kimondva az érzést, megkönnyebbülést hoz! (Nemcsak a kimondása, hanem az is, hogy hozzásegít elgondolkodni rajta, hogy milyen helyzet miatt érzem magam így?)
• Ez az a pont, amikor tudatosul bennem az is, hogy miért érzem így magam. (Mitől, kitől vagy mi vezetett ide?) Megismerem, hogy hogyan működök!
• Ezek után tudok magamért tenni, hogy visszanyerjem a lelki egyensúlyomat. Meg tudom előzni a lelki problémák még komolyabbra fordulását, amelyek már testi tüneteket is produkálnának.
• Amikor ez a kontrollált folyamat automatikussá válik és nyugodtan beszélek az érzéseimről és annak okairól, ezzel sokat tehetek a lelki egészségemért. Nem halmozódik fel bennem a “lelki szemét”, mert folyamatosan takarítom és azonnal kidobálom, ami nem oda való. Lépéseket teszek a megelőzés vagy megoldás érdekében, mert felismerem időben a problémát.

Ráadásul megismerem önmagamat és folyamatosan nő az érzelmi intelligencia szintem. Fejlődik a kommunikációm, az empátiám, nő az önbizalmam és önbecsülésem. Egyre tudatosabban én is irányítok, nemcsak az érzelmeim. Ennek eredményeként karban tudom tartani a lelkemet. Nem leszek kiszolgáltatva az érzelmeimnek, mert tudatosan kontrollálom. Ha bajban vagyok és egyedül nem tudok előbbre jutni, merjek beszélni a problémámról és kérjek segítséget! Így tudok vigyázni a lelki egészségemre az új évben, 2021-ben.

Jó szülőként pedig, meg tudom tanítani ezt a gyermekemnek is. Csupán azzal, hogy mintát mutatok neki és vele is beszélgetek az érzésekről. Ezzel nagyon sokat tehetünk egymásért. Kialakul egy őszinte mély érzésekkel teli folyamatos párbeszéd, amely még szorosabbá teszi a kötődésünket.

Milyen lesz az új év 2021-ben és ettől kezdve?

Vigyázzunk a lelki egészségünkre, amellyel megalapozhatjuk, hogy boldogabban éljünk! Így mindenki számára egészségesebb lehet az új év 2021-ben és ettől kezdve mindig.

• Helyezzük előtérbe a lelki egészségünket!
• Buzdítsunk erre mindenkit!
• Foglalkozzunk többet a lelkünkkel!
• Beszéljünk sokat az érzéseinkről! Ne legyen tabu téma!
• Merjük kimutatni az érzéseinket!
• Kommunikáljunk érthetőbben, őszintébben, érzelmekről is!
• Segítsünk egymásnak amikor lehet!
• Ne csak a karácsony szóljon az érzésekről és egymás megsegítéséről, hanem az egész év!
  

Engedjük meg a másik embernek, hogy megismerjen és megértsen minket jobban. Engedjük meg, hogy empátiát tanuljon és együtt érezhessen velünk. Szóljunk, ha bajban vagyunk! Így lehetünk egymással segítőkészebbek, megértőbbek és elfogadóbbak.

Az érzelmek kommunikációjának segítségével, tegyünk a magunk és egymás lelki egészségéért!

A Csillagtündér mesésjáték módszer az érzések megismertetéséhez és kifejezéséhez nyújt segítséget:

Játék, amely rólunk szól, egymásról,
amely élvezetes és a kötődésről szól,
ami egy életre összekapcsol.

Játék, s még is véresen komoly,
a tét, hogy gyermeked később hogyan boldogul,
tudni fogod-e hogy segítségre szorul?

Ha most megtanulja, hogy érzéseit kimondja,
hogy merjen beszélni arról, ami a szívét nyomja,
lelkét folyamatosan karbantartja.

Nem halmoz fel betegítő gondolatokat,
érzései kimondásával elengedi azokat,
a lelki egészség az, ami megmarad.

Érzései felismerésével problémáit meglátja, megoldja,
kikövezi útját a boldog felnőtt korba.

Tovább viszi magával, társával és gyermekeivel megosztva
s szárba szökken az elültetett magocska.

Társadalmunkban nem lesz tabu az érzések kimondása,
empatikusabbak leszünk és figyelünk egymásra.

Így hallgatnak meg minket a fiatalok, amikor öregek leszünk,
s ez lesz jutalmunk, ha ezért most teszünk.

Boldogabb lehet az emberi lét,
minőségi változás, mert felsőbb szintre lép.

Csillagtündér csak egy játék, amely mindenkinek szól,
játék, amely élvezetes és mindenkit összekapcsol.

Pintér Krisztina

The post Milyen lesz az új év 2021-ben? Szóljon az érzésekről! appeared first on Csillagtündér.

Az erőszakmentes kommunikáció, dr. Marshall B. Rosenberg kommunikációs módszere, amely segít a konfliktusok békés megoldásában.

Az erőszakmentes kommunikáció segít közel kerülni önmagunkhoz és a másik emberhez, miközben fejlődik együttérzésünk.

A földön több milliárd ember él és mindenkinek, egyedi, saját belső világa és gondolkodása van. Kicsi az esélye annak, hogy pontosan tudjuk, mit érez, hogyan gondolkodhat a másik ember.

Általában úgy éljük az életünket, hogy mi sem pontosan tudjuk, milyen belső erők mozgatnak bennünket, bizonyos érzéseknél vagy cselekvéseinkben. Jó ha az ember tudatosan is képes figyelni a benne zajló folyamatokra és el tudja csitítani az elméjét, hogy ki tudjon szállni  az emberi  játszmákból. Ehhez is segítséget nyújt az erőszakmentes kommunikáció.

A módszer hazai képviselője, Rambala Éva.

Milyen módon segít az életemben az erőszak nélküli vagy együttműködő kommunikáció?

Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) akredditált képzésként elérhető, amelyet én is elvégeztem. Ma már, el sem tudom képzelni az életemet az erőszakmentes kommunikáció nélkül, mert belém ivódott. Segít megértőnek és szeretetteljesnek maradni mindenféle körülmények között.

• Az erőszakmentes kommunikáció segít nekem abban, hogy el tudjam mondani az érzéseimet és szükségleteimet anélkül, hogy megbántsam a másik embert.
• Segít kideríteni, hogy mi lehet az én vagy másik ember viselkedésének oka, a szükségletei megtalálásán keresztül.
• Meg lehet előzni a félreértéseket.
• Jó érzés tudni, hogy nem velem van probléma, kívül tudok maradni bizonyos kellemetlen  szituációkon és nem bántódom meg, hiszen nincs miért.
• Megtanulhatom, hogy együtt érezzek önmagammal és felelősséget vállaljak önmagamért és a tetteimért.
• Ez a módszer még inkább lehetővé teszi számomra, hogy őszinte párbeszédet folytathassak és kapcsolódni tudjak az emberekhez.
• Jó érzés, amikor begyógyulnak a lelki sebek, és adhatunk magunkból odafigyelést,  szeretetteljes partneri kommunikációt.

Hogyan segít a munkámban az együttműködő kommunikáció?

A következő példa arról szól, hogy pályakezdő óvodapedagógusként, hogyan tudtam megértetni magam konfliktushelyzetben az egyik édesapával.

Az ovis csoportunkban egy napon észrevettem, hogy az egyik kisfiúnk szeme nagyon piros.  Első gondolatom az volt, hogy kötőhártya-gyulladása lehet. Délután szóltam az édesapjának, hogy gyermekét meg kellene nézetni orvossal, mert nagyon piros a szeme.

A gyerkőc másnap ismét jött óvodába, a szeme még mindig piros volt. Nagyon csalódott voltam, hogy az édesapa semmibe vette a kérésemet. Az édesapjának a következőket mondtam, délutáni  találkozásunk alkalmával.

“Amikor megláttam, hogy kisfia ismét piros szemmel jött az óvodába, nagyon csalódottnak éreztem magam, amiért nem hallotta meg a kérésemet!

Nagyon kínos érzés volt számomra és féltem, amikor azt láttam, hogy gyermekéhez odabújnak a többi gyerekek – mert szeretik őt – és lehet, hogy elkapják a szemgyulladást, mivel a kötőhártya-gyulladás fertőző. Hogyan védjem meg a gyerekeket? Rá kellett szólnom a társaira, hogy menjenek távolabb az ő kisfiától, ami neki is rossz érzést okozott! Arról nem is beszélve, hogy ilyen esetben mielőbb el kell kezdeni a kezelést, mert ez fiacskájának is szúrós, viszkető kellemetlen érzést okoz és később gyógyul meg. Lehet, hogy egy nappal kevesebb munkahelyi hiányzás segít az édesapának, de addigra már megfertőződhetnek más gyermekek is.

(Nekem lelkiismereti kérdés volt és kötelességem is, hogy ne kapja el más gyerek, ha kötőhártya-gyulladás, de ne sértsem meg az édesapát sem.)

Arra volna szükségem, hogy legyen megértő velünk az édesapa, legyen fontos számára a közösség egészsége is! Ismét kérem, hogy vigye el gyermekét az orvoshoz, és csak akkor hozza oviba, ha az orvos engedi!”

Következő nap már nem jöttek óvodába és több mint egy hétig nem is jött a kisfiú, amíg kikezelték a kötőhártya-gyulladását. A szülővel megmaradt a jó kapcsolatunk és nem volt már szokatlan számára, hogy érzésekről beszélgetünk.

Az együttműködő kommunikáció az életcélom megtalálásában is segített!

Rátaláltam az életcélomra, amellyel sokat segíthetek a gyerekeknek és családjaiknak.

Óvodai munkám során, olyan pedagógiai módszert sikerült kikísérleteznem sok-sok esztendő alatt “Csillagtündér mesésjáték” néven, amellyel megalapozható a gyermekek érzelmi intelligenciája.  Csak erre építve tudjuk óvodáskorú gyermekeknek is megtanítani az erőszakmentes kommunikáció alkalmazását a konfliktusok megoldásánál illetve ehhez kapcsolódóan az érzelmek kezelését. Ez a pedagógiai innováció hatékonyan alkalmazható az óvodai csoportokban! Ez a lehetőség már elérhető nemcsak az óvodapedagógusok, de a szülők számára is, hogy ilyen módon is segíthessünk a gyermekek lelki egészségének megóvásában, amely küldetésemmé vált.

Szeretettel várjuk a Csillagtündér programhoz csatlakozókat az óvodai intézmények, a fejlesztő szakemberek és szülők személyében!

(Forrás: https://www.libri.hu/konyv/marshall_b_rosenberg.a-szavak-ablakok-vagy-falak-bovitett-javitott-kiadas.html)

The post Az erőszakmentes kommunikáció – ovisoknak is! appeared first on Csillagtündér.