A szeretet átadása és megtanítása a legszebb anyai feladat

A gyermeknevelés során, bármelyik anyai feladat lehet kiemelkedő fontosságú. Különbözőek vagyunk és mindannyian máshogyan gondolkodunk.  Abban mégis egyetérthetünk, hogy a szeretet és a szeretet képességének megtanítása a legértékesebb és legszebb anyai feladat. Ezt pedig a legtermészetesebb módon tesszük. Egyszerűen csak úgy, hogy szeretünk.

Szeretetünkkel együtt – amely áthatja az egész nevelési folyamatot – még sok-sok érzést tanítunk gyermekünknek:

• A hála érzését, mert amikor csak ránézünk, hálát érzünk azért, hogy van.
• Az öröm és gondtalanság érzését, hiszen boldogsággal nevelgetjük és a gyermekévek gondjait természetesen (legjobb esetben) mi viseljük, nem ő.
• A biztonság érzését, mert megpróbálunk mindent biztosítani számára.
• Az elfogadás érzését, mert úgy fogadjuk el, amilyen. Mindig megbocsátunk neki.
• A gyengédség érzését, ahogyan szeretgetjük, ápoljuk őt, és gondoskodunk róla.
• A meglepődés érzést, amikor rácsodálkozunk minden új “tudományára”.
• A gyermekben kialakul a bizalom érzése, mert tudja, hogy mindig számíthat ránk és mi is bízunk benne.
• Az elismerés érzését, amikor megdicsérjük őt.
• A hit érzését, mert érzi, hogy hiszünk benne.
• Az önbizalom érzését, mert mindig biztatjuk és hiszünk abban, hogy meg tudja csinálni, amit akar.
• A türelem érzését, mert határtalan türelemmel neveljük fel.
• Az érdeklődő érzést, hiszen mindig érdekel bennünket, hogy mi történik vele.
• Az aggódás és félelem érzését, amikor betegség vagy bármilyen probléma adódik.
• Sok-sok boldogtalan érzés is végigkíséri a gyermeknevelést, amelyek: bánatos, bosszús, elcsigázott, fáradt, feszült, frusztrált, gyötrődő, ingerlékeny, nyugtalan, tanácstalan, tehetetlen, stb. stb., hosszasan folytathatnánk még a sort.

Tehát miközben felneveljük gyerkőceinket, a szeretet érzése mellett, hihetetlen sok érzést tanítunk nekik. A mindennapok során is számtalan érzéssel találkozunk, amelyeket együtt is, illetve ők külön-külön is megélnek.

Az érzéseket nem elég megélni, beszélni is kell róla

Az érzelmi nevelésben nem fektetünk elég hangsúlyt és nem vagyunk eléggé tudatosak. Miben? Abban, hogy nem elég megmutatni és megélni az érzéseket. Ahhoz, hogy gyermekünk könnyebben megtanulja, meg is kell nevezni őket. Többségében, erre nem nagyon szoktunk figyelni, különösen akkor, ha minket sem így neveltek. Anyanyelvünk csodálatosan szép, rendkívül kifejező és gazdag, ennek ellenére csak töredékét használjuk az érzések szókincstárának.

Többnyire inkább megéljük az érzéseket, de nem nevezzük meg őket! Talán még magunknak sem, és gyermekünknek sem.

Nem szokás beszélni az érzésekről! Ezen változtatni kell! Beszéljünk az érzésekről!

Az életünk sok területén kihasználhatnánk a benne rejlő segítő lehetőségeket:

• érzelmi intelligencia fejlesztéséhez
• a lelki- és fizikai betegségek megelőzéséhez
• az önismeretünk fejlesztéséhez
• konfliktusmegoldásokhoz
• tudatosabb és kontrolláltabb életvitelhez
• eredményesebb és boldogabb emberi kapcsolatainkhoz
• a társadalomban és a munkaerőpiacon a megfelelő helyünk megtalálásához

Sok segítséget ad, csupán az, hogy megnevezzük az érzéseket. Ha megnevezzük már felismertük és ki is mondtuk. Ez az önismeretünk fejlődése szempontjából, az érzelmi tudatossághoz és az érzelmek kezeléséhez is szükséges.

Édesanyaként a legnagyobb kincs tudni, hogy mit érez gyermekünk! Hogyan mondja el, ha nem tanítjuk meg rá?

A legszebb anyai feladat és a legfontosabb

Tanítsuk meg gyermekünknek az érzelmeket! Mutassuk és mondjuk is! Beszéljünk róla! Tanítsuk meg, hogy ő is mondja és mondhassa! Idővel egyre többet fog felismerni és megérteni. Kezdjük el, már három éves kortól és tudatosan figyeljünk erre! E cél eléréséhez készült a Csillagtündér mesésjáték módszer  az édesanyáknak és óvodapedagógusoknak is, egyedülálló és hatékony segítségként.

Egyszerű lépésekkel és eszközökkel játékosan megtanítható a hat alapérzelem. Az óvodai életben a gyerekek magukba szívják az érzelmekről szóló Csillagtündér meséket. A hozzá kapcsolódó játékokat nagyon szeretik, önállóan is tudják használni és ennek eredményeként élvezettel és már sokkal tudatosabban beszélnek az érzéseikről. Olyan érzelmi szókincstárra tesznek szert, amellyel még az alsós kisiskolások sem rendelkeznek. A használati útmutató és eszközök mellé, konzultáció is jár a módszerhez, amellyel személyes, egyéni igény szerinti támogatást kap, aki ezt az eszközrendszert használja.

A legszebb és legfontosabb anyai feladat, szeretettel megalapozni gyermekünk érzelmi intelligenciáját, hogy boldog és lelkileg egészséges felnőtt lehessen!

The post Anyai feladat – Így fejleszd gyermeked érzelmi intelligenciáját! appeared first on Csillagtündér.

Egy óvodai példán keresztül segítek neked, hogyan valósulhat meg a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztése, legyen szó intézményes vagy családi nevelésről.

Óvodai csoportunkban az érzelmi nevelés kapcsán kialakítottunk egy kedves szokást a “Csillagtündér és az érzések” című mesekönyvből használt érzelmekkel.

Az egyik szekrényünkre kitettük az:  öröm, bánat, félelem, harag, meglepődés, undor, képeit. Ezek a 6 egyetemes alapérzelem. Ez azt jelenti, hogy a világ bármely táján járunk is, a nyelv tudása nélkül, arcmimikáról is felismerjük ezeket az érzelmeket.

A szokásunk a következőképpen zajlik:

Reggel megérkeznek a gyermekek. Köszönés után megkeresik a jelüket. Odamennek a szekrényhez és a megfelelő érzelem mellé, ahogyan érzik magukat, felrakják a jelüket. Ezután beszélgetünk arról, (én és a gyermek) hogy mi történt vele és miért érzi magát úgy, amit megjelölt. 

Például a következőket szokták mondani:

• – “Azért tettem a bánat mellé a fotómat, mert szomorú vagyok. Otthon akartam maradni, de oviba kellett jönni. “

Ilyenkor meg tudom kérdezni, hogy van e még valaki otthon? Például kistestvér vagy szülő? Jó eset, ha senki nem maradt otthon, mert könnyebben meg tudom nyugtatni. Megbeszéljük, hogy miért kell dolgozni a szülőknek, stb..  Ha anya a kistesóval otthon van, akkor nehezebb a helyzet, de arról is addig beszélgetünk, amíg kibeszéli a bánatát és feloldódik. Játékba hívom én vagy a gyerekek és átlendülünk a jobb érzések irányába.

A reá irányuló figyelem és az, hogy kifejezheti, ami nyomasztja a lelkét, megnyugtatja őt. Egy simogatás, ölben vigasztalás, ölelés, mind-mind oldja a szorongást. Az ilyen jellegű beszélgetésben megjelennek azok a fontos tanulási lépcsőfokok, (érzelem felismerése, megnevezése, kibeszélése) amelyek a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztése szempontjából fontosak.

A gyerkőcök az alábbiakat szokták mondani:

• -“Azért tettem a félelem mellé a jelemet, mert attól félek, hogy anya nem jön korán értem.”
• -“Azért vagyok dühös, mert nem kaptam ezt vagy azt …..”
• -“Azért érzek szomorúságot, mert nem a másik ruhát vehettem föl.”
• -“Azért lepődtem meg, mert hazamehetek ebéd után.”
• -“Azért van öröm bennem, mert vesz nekem anyu finomságot és elhozza amikor jön értem.”
• -“Azért vagyok vidám, mert jöhettem óvodába.”

Sok érzelmi kommunikációval tudjuk fejleszteni a gyermekek érzelmi intelligenciáját

A fent említett példánál úgy indítjuk el a napunkat, hogy verbális úton kicsatornázzuk a gyerkőcök érzelmeit, ez is egy módja annak, hogyan valósul meg a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztése. Igazi minőségi időben beszélgetünk, amelyben az egyéni figyelemnek nagy szerepe van. Lehetőség adódik a problémák tisztázására, ok-okozatok megértésére, vigasztalásra, egymásra hangolódásra, a kötődés erősítésére.

Reggeli minőségi kapcsolódás, amely a lelki harmónia szempontjából az egész napunkat meghatározza!

Az érzésekről való beszélgetés közben gyakoroljuk a gondolkodtatást és kifejezőképességet. Empatizálunk! Elfogadjuk és megengedjük az érzések megélését! Fokozzuk a beszédkedvet és bővítjük az érzelmi szókincstárat. Segítjük, hogy a gyerekek jobban megismerjék önmagukat is! Megtapasztaltatjuk velük, hogy megkönnyebbülnek az érzelmeik kifejezése által. Ily módon is  fejlesztjük az érzelmi  intelligenciájukat és óvjuk a lelki egészségüket.

“Csak egy beszélgetés” és mégis, hihetetlenül sokat profitálunk belőle!

A nap folyamán mindig adódik lehetőség arra, hogy érzésekről beszélgessünk. A konfliktusok kiváltképpen alkalmasak erre.

Mindig megbeszéljük, hogy mi történt és ki, hogyan érzi magát egy konfliktusos helyzetben. Kinek, mire lenne szüksége és a gyerkőcök meg is kérik társaikat a jóvátételre. Ez az (EMK) erőszakmentes kommunikáció négy lépése, amelyet már ovis korban el tudnak sajátítani a gyermekek. Ehhez azonban szükséges, hogy fel tudják ismerni és ki tudják fejezni az érzéseiket, ezért is fontos, hogy fejlesszük az érzelmi intelligenciájukat.

Szülőként mikor és milyen helyzetekben fejleszthetjük a gyermekek érzelmi intelligenciáját?

Hétköznapokon a gyermekekkel való hazaérkezés után otthon, vacsoránál vagy esti lefekvés előtt, lehet beszélgetni az érzéseikről. Például a – “Mi volt ma az oviban?” – kérdés helyett: –  “Melyik érzés volt ma  a legnagyobb a szívedben és mi történt veled akkor? ” (Ez tényleg működik!) Hétvégén bármilyen érzelmeket megmozgató esemény alkalmas lehet, az érzelmek kölcsönös megosztására. Segíti a kapcsolódást, erősíti a kötődést és a bizalmat.

Ápolni kell a gyermekek lelkét. Szokássá kell tenni az érzelmekről való beszélgetést. Otthon is lehet játékosan kis táblát készíteni vagy egyéb ötletes módokon jelezni, ki, hogyan érzi magát. Önmagunknak és egymásnak is sokat tudunk segíteni az érzések kibeszélésével. Így egyre gyakorlottabban felismerjük és megnevezzük, ezután pedig  kezelni is könnyebben tudjuk őket.

Minél magasabb szintű az érzelmi intelligenciánk, annál tudatosabbak vagyunk az érzelmeinkkel kapcsolatban!

Miért fejlesszük a gyermekek érzelmi intelligenciáját?

Érzelmileg kiegyensúlyozottabbá, sokkal empatikusabbá megértőbbé, elfogadóbbá, együttműködőbbé válnak, amely megkönnyíti a nevelésüket! (Bármilyen fejlesztés kudarcba fullad, ha a gyerkőcök nincsenek jól érzelmileg.)  Magabiztosabbak lesznek, önbizalmat nyernek azáltal, hogy megértik a saját érzelmi működésüket.

Erre épülve megtanulják, hogy ők irányítsák magukat és ne az érzelmeik (az  érzelmeit csak az tudja kezelni, aki képessé válik felismerni, megnevezni és kifejezni őket). Konfliktusaik megoldásában is segíti őket az érzelmi tudatosságuk. Ezek a képességek mind-mind ahhoz járulnak hozzá, hogy lelkileg egészségesebb és boldogabb életet élhessenek.

A bullying megelőzésében is óriási szerepe van, amelyhez minél több segítő eszközre lenne szükség!

A gyermekek EQ-jának fejlesztése a nevelők dolga és fontos társadalmi felelősségünk is!

A Csillagtündér mesésjáték  módszer egyedi  eszköztárának és módszertanának köszönhetően teszi lehetővé a szülők  és óvodapedagógusok számára, hogy játék legyen a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztése!

The post Gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztése – Így kezdd el! appeared first on Csillagtündér.

Rettenetes érzés szülőként átélni csemeténk lelki vívódásait és az a legfájóbb, amikor nem tudjuk, hogyan segítsünk a gyermekünknek. Látjuk, hogy szenved és ettől  szülőként szorongani kezdünk. Próbáljuk kideríteni az okokat, megtalálni ki a hibás. Szeretnénk mielőbb kikerülni ebből a szorongatott lelkiállapotból és újra felszabadultnak látni őt, ezért elkezdjük keresni a megoldáshoz vezető utat: könyv, módszer, barátok, zárt csoportok vagy szakember segítségével.

Milyen módon segítsünk a gyerkőcünknek és miben?

Életkortól függetlenül, elsősorban az egészségét kell megóvnunk. Hogyan segítsünk a gyermekünknek, fizikai- és lelki egészségének megóvásában? Ez a legnagyobb életfeladata a  szülőknek. Ez nemcsak feladat, de kihívás is egyben.

Gyermekünket folyamatosan figyelemmel kell kísérni és segíteni az elakadásoknál, közben alkalmazkodni kell az életkori sajátosságaihoz is. Nos, ez embert próbáló feladat! Ennek ellenére örömmel tesszük, hiszen szemünk fénye a szeretett gyermekünk!

• Vigyáznunk kell a testi épségére, ami sok figyelmet és elővigyázatosságot igényel. Ezzel még megbirkózunk valahogyan!
• Meg kellene óvnunk a lelki egészségét is, – amelyről sajnos nem beszélünk elég sokat – és ezzel már sokkal nehezebb dolgunk van.

Amikor szembe kerülünk a lelki  jellegű problémákkal, sajnos nincsenek eszközeink arra, hogyan segítsünk a gyermekünknek. Viszont ha ő szenved, akkor mi szülők is könnyen elveszíthetjük a lelki egyensúlyunkat.

Milyen lelki problémák adódhatnak?

Egy gyermek különböző fejlődési szakaszaiban, számtalanszor előfordulhatnak lelki vívódások a belső változások és a külső körülmények miatt. Ilyenkor szükséges a szülői felkészültség. Legyen hozzá eszközünk, hogy hogyan segítsünk a gyermekünknek!

A lelki konfliktusok és megrázkódtatások sokfélék lehetnek, például:

• dackorszak, (hiszti)
• elszakadás ovikezdés miatt
• környezetváltozás, költözködés
• új közösségbe illeszkedés, (alkalmazkodási nehézségek)
• kiközösítés
• baráti konfliktusok
• többféle nevelési elv a családon belül
• agresszió a családban
• válás
• agresszivitás az oviban vagy iskolában
• kis- és nagy kamaszkor
• különböző abúzusok az online és offline térben
• negatívan befolyásoló barátok (alkohol, drog)

Jó esetben látjuk, hogy gyermekünk rosszul érzi magát és segítségre szorul. Minél hamarabb vesszük észre, annál hamarabb tudunk tenni érte.

Milyen eszközeink lehetnek a gyerkőcünk lelki problémáinak megoldására és ezek hogyan segítenek?

Mivel és hogyan segítsünk a gyermekünknek, a lelki egészségének megóvásában?

• Sok-sok beszélgetéssel, amelyet pici kortól kezdve kell kialakítani.
• Érzelmi intelligenciája  megalapozásával, amelynek segítségével fel tudjuk ismertetni az érzéseit és ki tudjuk beszéltetni vele az előidéző okokkal együtt, Így megkönnyebbülhet és célirányos segítséget kaphat.

Mindkét esetben fontos, hogy szokássá tegyük!

Muszáj előre gondolkodni, preventívnek lenni! Nem lehet egy lelki problémát kibeszéltetni a gyermekből, ha nincs hozzászokva, hogy otthon mindent elmesélhet tabuk nélkül! Nem lehet kérni, hogy mondja el mit érez, ha nem tanítjuk meg rá!

Ezeket az érzelmi kommunikációs szokásokat óvodás kortól érdemes tudatosan kialakítani és beépíteni a mindennapokba. Így alapozhatjuk meg, hogy legyen egy olyan hatékony segítő eszköz a kezünkben, amelyhez nyúlhatunk, amikor baj van. Erre tudunk támaszkodni akkor is, ha bármilyen konfliktus miatt, félelem és szorongás van a gyerkőcben. TANULJA MEG FELISMERNI ÉS KIFEJEZNI AZ ÉRZELMEIT! Merje elmondani ezeket a szüleinek egy biztonságot nyújtó, szeretetteljes családi közegben.

Beszéljünk az érzésekről, sokat és sokszor! Fejlesszük a gyermekek érzelmi intelligenciáját!

Ehhez nyújt segítséget a Csillagtündér mesésjáték módszer, amely kifejezetten erre a célra készült, óvodás korú gyermekek fejlesztéséhez. Hogyan segítsünk a gyermekünknek? Egyik lehetőségként: Csillagtündér módszerrel. Az óvodás gyermekeknek és nevelőiknek egyedülálló lehetőség és segítség a lelki egészség megóvásához!

The post Hogyan segítsünk a gyermekünknek lelki problémák esetén? appeared first on Csillagtündér.

Érzelmi önvédelem az egészségünk érdekében szükséges! Az egészségünk megtartásához a fizikai- és lelki egészségünk karbantartása és megóvása rendkívül fontos. Ettől függ a mentálhigiénés állapotunk. A lelki betegségek a testet is megbetegítik.

A lelki békét és harmóniát, az érzelmileg kiegyensúlyozott állapotot, az érzelmeink segítségével tudjuk elérni! Ezért nem mindegy, hogy milyen érzések vannak bennünk, hiszen ettől függ a lelki állapotunk. Természetesen sokféle érzést megélünk, de nem mindegy, hogy a lelki- és fizikai fájdalmakat okozó érzelmeket, mennyi ideig hordozzuk magunkban és ezek milyen mértékű károkat okoznak. Erre nekünk kell tudatosan figyelni és segíteni önmagunkon!

Érzelmi védekezés különböző helyzetekben

Életünk során az érzelmi önvédelem különböző szituációkban kerül előtérbe. Vannak helyzetek, amikor természetes módon használjuk és olyan alkalmak, amikor nem tudjuk, hogyan tegyük ezt. Ilyenkor nem vagyunk tudatosak az érzelmeinkre, de vannak olyan esetek is, amikor nagyon összetett problémáról van szó (például családon belüli erőszak).

Hogyan szoktunk védekezni általában és mikor lenne szükséges az érzelmi önvédelem?

Érzelmi önvédelem olyan helyzetekben, amit jól ismerünk.

Amikor testünk fájdalmas érzések formájában üzen, hogy segítségre van szüksége, természetes módon reagálunk. Észrevesszük a tüneteket és érezzük a fájdalmat is.  A megfelelő kezeléssel vagy szakorvosi segítséggel megtesszük az érzelmi önvédelem lépéseit, meggyógyulunk és újra jól érezzük magunkat.

Lelki önvédelemre lenne szükség sok olyan helyzetben, amikor nem figyelünk tudatosan magunkra.

Minden olyan helyzet, amelyben felszínre törnek a lelki fájdalmat okozó érzéseink, figyelmeztetnek minket arra, hogy lelkünknek van szüksége segítségre.

Az érzelmi önvédelem lényege, hogy ilyen esetekben legyünk felvértezve kellő érzelmi tudatossággal és önszabályozó képességgel. Ezt alkalmazva és gyakorolva, képesek leszünk az érzelmi önvédelem elsajátítására a lelki egészségünk megóvására.

A lelki önvédelem hogyan gyakorolható?

Az érzelmi önvédelem, nem azt jelenti, hogy elzárkózunk a negatív érzelmek elöl, hanem azt, hogy tudatosan figyeljük és kontrolláljuk azokat. Nem az a célunk, hogy elkerüljük, hanem az, hogy önismeretre tegyünk szert és ennek segítségével tudjuk kezelni az érzéseinket.

Hogyan tegyük?

• Ismerjük fel időben, amikor megjelenik bennünk egy nyugtalanító érzés!
• Nevezzük meg, hogy mi ez az érzés! Például: félelem, düh, idegesség, csalódottság, elkeseredettség, bizalmatlanság, kiszolgáltatottság, féltékenység, kétségbeesettség, elégedetlenség, stb.
• Gondolkodjunk rajta, hogy mi váltotta ki ezt az érzést? Milyen előzmények hatására, tört fel ez az érzés?
• Mire lenne szükségem ahhoz, hogy csillapodjanak ezek az érzések bennem? Például: bizonyosság, őszinteség, kölcsönösség, türelem, szeretetteli kapcsolódás, megbízhatóság, felelősségvállalás, gondoskodás, önbizalom, empátia, stb.
• Ezután gondoljam át, hogyan érhetem el, milyen módon tudom megvalósítani, hogy ezek a szükségleteim kielégítést nyerjenek. Ha ezt lehetetlen megvalósítani az adott helyzetben, akkor lehet, hogy nagyobb változtatásra van szükség. Ha egyedül nem lehetséges megoldani, akkor minden külső segítséget keressünk meg! Ha irracionális elvárásaim vannak, elképzelhető, hogy magamon kell változtatnom!
• Amikor ez a belső munka és folyamat a végére ér, akkor tudok lépéseket tenni annak érdekében, hogy meg is valósítsam őket.

A megvalósításnál (például egy konfliktus megbeszélésénél) fontos az előzmények tényszerű elmondása, érzések kimondása, a szükségletek közlése és a kérés megfogalmazása. Ez az erőszakmentes kommunikáció (EMK).

Érzelmi önvédelem gyakorlásához szükséges eszközök

Az érzelmi önvédelem elsajátításához a fenti példákból láthatjuk, hogy milyen eszközök használatával segíthetünk magunknak. Érzelmi intelligencia fejlesztésével és együttműködő kommunikációval.

Az érzelmek felismerése, tudatosítása, kezelése és kommunikációja, az érzelmi intelligencia (EQ) fontos összetevői. Az EQ-hoz szükséges képességek minden életkorban folyamatosan fejleszthetőek és ennek segítségével tehetünk szert minél nagyobb érzelmi tudatosságra.

A megfelelő konfliktusmegoldáshoz tartozó kommunikáció (EMK) segítségével, eredményesen tudjuk elérni a lelki egészségünk érdekében kitűzött céljainkat.

Egy kis odafigyeléssel és gyakorlással, vigyázhatunk a lelki egészségünkre és ezzel megvalósul az érzelmi önvédelem.

Tanítsuk meg gyermekeinknek is a lelki egészség megóvását, így a gyermeknevelésben és  a konfliktusok hatékony megoldásában is eredményesebbek leszünk.

Az óvodai gyakorlatban kipróbált és eredményesen működő “Csillagtündér mesésjáték módszer“, ehhez nyújt segítséget szülőknek és pedagógusoknak.

The post Érzelmi önvédelem – Vigyázzunk a lelki egészségünkre! appeared first on Csillagtündér.

Bármilyen iskolai bántalmazás éri a gyermeket, akkor tud sikeresen védekezni ellene, ha már oviskorától megtanítjuk erre. De mire is tanítsuk meg? Legfőképpen arra, hogy kialakítsuk benne azt a magabiztosságot és fejlesszük azt a képességét, amellyel  tud vigyázni a lelki egészségére!

Szülőként tanítsuk meg a gyermeknek az érzelmi tudatosságot, az őszinte érzelmi kommunikációt és a bizalomteljes segítségkérés gyakorlatát, hogy amikor az szükségessé válik, segítségünkre legyen! Gondolkodjunk előre és cselekedjünk időben! Minél korábban teremtsük meg a lehetőséget arra, hogy legyenek eszközeink az iskolai bántalmazás megelőzéséhez, kezeléséhez!

Hogyan vértezzük fel a gyermeket az iskolai bántással szemben?

Az iskolai bántalmazás elszenvedője – sok esetben – túl későn veszi észre, hogy áldozattá vált és nem vagy nehezen kér segítséget. Helyezzük a hangsúlyt a megelőzésre! Tanítsuk meg a gyermeket a lelki egészségének fenntartására és megóvására. Neveljük olyan érzelmi tudatosságra, amelynek segítségével időben észreveszi, érzékeli a problémát és azonnal bátran mer segítséget kérni.

Milyen módon tanítható meg a lelki  önvédelem az iskolai zaklatásokkal szemben?

Az iskolai bántalmazás ellen, rendkívül fontos és jó fegyver, hogy a gyermekek tanulják meg felismerni és kezelni az érzéseket. Merjenek magukról beszélni a családban és szabaduljanak meg a stresszt okozó, megbetegítő érzésektől. Legyen lehetőségük kibeszélni magukból a megélt kríziseiket, problémáikat. Érezzék, hogy figyelünk rájuk és őszintén lehessen beszélgetni az érzésekről és azok előidéző okairól.

Beszéljünk az érzésekről! Már oviskortól ez legyen megszokott, természetes és rendszeres! Ez lesz segítségünkre iskoláskorban, hogy mindig tudjuk majd, mit érez a gyermek és mi történik körülötte. Ezt gyakorolni kell! Nem várhatjuk el egy iskolástól, hogy mindent megosszon velünk, ha nem tanítottuk meg neki, hogyan tegye mindezt, könnyedén és természetesen! 

Tudatosítsuk a gyermekben, hogy az érzések megjelenése, valaminek a következménye. Rossz érzéseket okozni szándékosan, senkinek sincs joga és nekünk nem kell azt elviselni! Ezért a gyermek, óvodai vagy iskolai bántalmazás esetén, mindig azonnal forduljon a szüleihez és pedagógusaihoz segítségért, ha úgy érzi! Ne maradjanak félelmek a gyerekekben! Értessük meg a gyerkőccel, hogy ha a suliban valaki szándékosan félelmet kelt benne, az már lehet az iskolai bántalmazás kezdete, amit azonnal le kell állítani, még mielőtt elfajulna. Ezzel pedig megelőzhetjük a szorongások és depresszív tünetek kialakulását.

A gyermekek lelki egészségvédelméhez fejlesszük a gyermekek érzelmi intelligenciáját!

EQ fejlesztéshez ma már sokféle fejlesztő könyv és játék elérhető. Ezt a célt szolgája például a “Csillagtündér mesésjáték módszer“. Ezzel megalapozható a gyermekek érzelmi intelligenciája, amellyel az érzelmi tudatosság kialakítása válik lehetővé. A módszer folyamatos alkalmazásával, egyedülálló módon már három éves kortól elsajátíthatják a gyermekek az érzelmi önszabályozáshoz szükséges képességeket. 

Az ovis csoportunkban elért eredmények:

• A gyerekek ki tudják fejezni az érzéseiket testbeszédükkel és verbálisan is (6 alapérzelem: öröm, bánat, félelem, harag, meglepődés, undor).
•  Felismerik másokon is ezeket az érzéseket.
•  Meg tudják fogalmazni, hogyan érzik magukat és miért.
•  Gazdag érzelmi szókincstárral rendelkeznek.
•  Konfliktushelyzetekben empatikusak egymással és rövid időn belül konszenzusra jutnak.

A “Csillagtündér mesésjáték módszer” célja:

• a gyermek lelki egészségének megőrzése,
• emberek közötti érzelmi kommunikáció elősegítése,
• a gyermek érzelmi intelligenciájának megalapozása,
• konfliktushelyzetek megoldási módjának elsajátítása

A módszert a gyerekek szeretik és élvezik. Játszva megtanulják érzelmeik kifejezését. Természetes számukra az érzéseikről beszélni.

A gyermekek lelki egészségének védelme, kiemelt fontosságú kell legyen mindannyiunk számára! Ennek érdekében született meg a “Csillagtündér mesésjáték módszer” is!

Vigyázzunk gyermekeink lelki egészségére!          

The post Iskolai bántalmazás – Már oviskorban tegyünk ellene! appeared first on Csillagtündér.

Azért beszéljünk az érzésekről, mert egész életünk az érzésekről szól, mindent átszőnek. Az érzésekről tudhatjuk merre menjünk és merre ne menjünk az életünkben, jó útmutatók. A ki nem mondott érzések megbetegíthetnek. Az emberi kapcsolataink minőségét jó irányba befolyásolhatják. Segíthet megbirkózni a nehézségekkel. Ne másoknak kelljen kitalálni, hogy mi zajlik bennünk. Ha beszélünk az érzésekről tudatosul bennünk, hogy mi a baj.

Nem merünk beszélni az érzésekről. Miért?

• Így nőttünk fel.
• Neveltetésünkből adódóan nem tudjuk, hogyan kell.
  Összegyűjtjük az érzéseket magunkban – mint egy ládába a régi fotókat – és jó mélyre elássuk.
  Ugyanakkor kincsesláda ez! Az érzések kincses ládája.
  Olyan jó lenne, ha kiásnánk végre és többet foglalkoznánk vele.
• Sajnos kínosnak érezzük azt a helyzetet, amikor beszélni kell az érzésekről.
• Félünk is tőle, hogy visszaélnek vele mások, de véleményem szerint ez csak rossz berögződés.
• Nem volt előttünk jó minta, mert a szüleink sem tudták hogyan kell, hiszen nekik sem tanította meg senki.

Ha nem beszélünk az érzésekről megnehezítjük az életünket!

Fontos lenne a lelki egészség szempontjából.

Hogyan alakuljon ki az empátia az emberek között?
Hogyan értsük meg a másikat és hogyan segítsünk rajta, ha nem tudjuk mit érez?
Ki tanítsa meg a gyermekeinket, hogy hogyan kell beszélni az érzésekről?
Hogyan fognak boldogulni a gyermekeink, milyen mintát visznek tovább?
Hogyan ne veszítsük el az erős kötődést a gyermekeinkkel, amikor kamaszok lesznek és még később amikor kirepülnek a családi fészekből?
Hogyan oldják meg konfliktusaikat a lehető legoptimálisabban?

Beszéljünk az érzésekről és megkönnyítjük az életünket!

Folyamatosan megszabadulhatunk a rossz érzések negatív energiájától és a körülötte keringő zavaró gondolatoktól.
Könnyebben és jobban megérthetjük egymást, mert tisztább képet kapunk az egymásban zajló folyamatokról.
Bár félünk beszélni az érzéseinkről, de ha ezt megtesszük, akkor lehetőséget adunk a másik embernek arra, hogy ezáltal fejlődjön az empátiája és együttérzőbb lehessen velünk.
Tiszta képet kapunk az őszinte érzések kimondásával arról, hogy mire van szüksége a másik embernek és célirányosabban tudunk a segítségére lenni. Ez ránk is igaz.
Nagyon fontos, hogy szülőként a családban mi adjunk példát és gyakorlási lehetőséget a gyermekeinknek arra, hogy természetes legyen az érzésekről beszélni.
Az érzelmileg is intelligens gyermekek boldogabb felnőttekké válnak és ezt az értéket mintaként adhatják majd tovább.

A térben való eltávolodást pedig pótolni lehet az érzelmi kötődés megerősítésével és folyamatos ápolásával. Az érzések kölcsönös kimondása olyan mint egy köldökzsinór, amely összeköt bennünket. Egy minőségi kapcsolat. Igazi egymásra figyelés, amikor megosztjuk egymással az érzéseinket.
A legnagyobb konfliktusok közepette adhatják a legnagyobb segítséget az érzések kimondása.
Az élő beszélgetést és annak lelki és egyéb jótékony hatásait semmi sem pótolhatja.

Személyiségfejlődésünk fontos része az érzelmi kommunikáció.

Társadalmunkban nagyon sokan észrevettük már és érzékeljük, hogy nekünk kell tenni valamit önmagunkért, ha fejlődni akarunk a kommunikáció és a lélek szintjén is. Fejleszteni kell az önismeretünket a kommunikációnkat, hogy könnyebben boldoguljunk és az életünkben adódó nehézségeket könnyebben meg tudjuk oldani.

Ezekre az igényekre jöttek létre és adnak megoldást:

• Különböző asszertív kommunikációs tréningek
  Erőszakmentes kommunikációs (EMK) tréning
  Önismereti tanfolyamok, tréningek
  Érzelmi intelligenciát fejlesztő tanfolyamok, tréningek
  Gordon módszert oktató tanfolyamok
  A belső utazásos módszereket tanító tanfolyamok
  Agykontroll tanfolyamok
  A rengeteg önismereti és mindenféle módszereket ajánló könyvek

Ha lelki eredetű fizikai betegségeink vannak vagy lelki problémáink, akkor pedig felkeressük azokat az embereket, akiktől segítséget remélünk: különböző coachokat, kineziológust, pszichológust, szakpszichológust, pszichiátert, alternatív gyógyítókat, stb, stb.

Mit tegyünk, hogy ne kelljen mások segítségét kérni, ha nem muszáj? Hogyan segíthetünk magunknak , hogy megelőzzük a betegségeket?

Beszéljünk az érzéseinkről!

Véleményem szerint szükségtelenné válna sok külső segítség kérése és elkerülhető lenne sok fizikai és lelki probléma, ha már kezdetektől megtanulnánk azt az egyszerű dolgot. BESZÉLJÜNK AZ ÉRZÉSEKRŐL!

Nem baj, ha felnőttként tanuljuk meg, soha nem késő. Gyakoroljuk és idővel menni fog. Tudatosan figyeljünk rá és minél többször próbáljuk, annál könnyebb lesz.

• Változtassunk a megszokáson, hogy csak magunkba fojtjuk az érzéseket!
• Tanítsuk meg a gyermekeinknek is, hogy mondják ki mit éreznek!
• Ők már had nőjenek fel úgy, hogy rendelkeznek ezzel a képességgel.
• Az érzelmekről való beszélés, beszélgetés megalapozza az érzelmi intelligenciát, lelki egészségünk védelmét!
• Hihetetlenül fontos, és nem kellene tabuként kezelni.
• Így alakult ki, hogy tabu téma, de nem kell hogy így maradjon. Mi változtathatunk ezen.
• Már három éves kortól lehet célratörően fejleszteni a gyermekek érzelmi intelligenciáját. Ehhez alkalmas például a “Csillagtündér módszer” és sok más egyéb ez irányú fejlesztő módszer, könyv és játék.
• Nagyon fontos, hogy beszéljünk az érzésekről és ezt megtanítsuk a gyermekeinknek is.

Tapasztalatom

Saját életemben nap mint nap megtapasztalom a sok eredményét annak, hogy merek beszélni a bennem lévő érzésekről azoknak, akik közel állnak hozzám vagy akikkel közeli kapcsolatban állok.
A konfliktusaim megoldását már el sem tudom képzelni anélkül, hogy ne fogalmaznám meg a bennem lévő érzéseket is. A legtöbb esetben megértést és elfogadást kapok viszonzásul.

Óvodapedagógusként erre tanítom a gyermekeket is.
Nem baj, ha már idősebbek a gyermekek mint az óvodás korosztály. Én is folyamatosan tanultam és az én gyermekeim is már inkább kisiskoláskorban és kamaszkorban látták tőlem a példát, ahogy én is fejlődtem és gyakoroltam.

Soha nem késő. Egymásnak adtunk példát, mert minden eredményes konfliktusmegoldás vagy beszélgetés, ami által többek is lettünk, megerősített bennünket abban, hogy ez pozitív és jó dolog.

Saját élmény

Rengeteg alkalommal éltem át, hogy kamasz gyermekem elzárkózik előlem és magába fojtja az érzéseit. Sokszor csukódott be az orrom előtt gyermekszoba ajtaja. Szeretetteljesen és állhatatosan kezdeményeztem a beszélgetéseket. Nem érdekelt, hogy a gyerekem a takaró alá bújik. Amikor az ágyán ülve próbáltam kitalálni, hogy vajon mit érez és a nagy hallgatás után egyszer csak előbújt a takarója alól, akkor felolvadt a jég. Úgy érezte, hogy tényleg érdekel engem, hogy mi történik vele.
A kamaszok rettentően tudják utálni magukat és ekkor van a legnagyobb szükségük arra, hogy érezzék valaki szereti őket. Sokszor beszéltük ki a problémákat és megszokottá vált, hogy őszintén az érzelmeket feltárva és vállalva a történéseket, tegyük le a nehéz batyukat.

Szülőként is nyugodtan elmondhatom a problémáimat gyermekeimnek, mert figyelembe veszik, változást érek el vele, aminek mindig nagyon örülök. Figyelünk egymásra és egymás érzéseire.
Ez szokás kérdése. Ezért javaslom, hogy tegyük szokássá és természetessé és minél előbb kezdjük el, de később sem maradunk le semmiről. Az a jó, hogy közben mi magunk is fejlődünk. A párkapcsolatunkba is bekúszik az ilyen fajta nyitott, tabuk nélküli beszélgetés.
A jó kapcsolatok alapja a jó kommunikáció.

Erre biztatok mindenkit!
Beszéljünk az érzésekről!

The post Beszéljünk az érzésekről! Ne legyen tabu! appeared first on Csillagtündér.

Saját tapasztalatom, hogy a lelki eredetű negatív érzelmek, amelyek folyamatos önmarcangolásra és állandó agyalásra késztetnek bennünket meg tudják keseríteni a mindennapjainkat.

Hosszú távon pedig jönnek a testi eredetű érzések, amikor a betegségek már fizikai fájdalom formájában is jelentkeznek. Gondolom mindannyian átéljük ezeket a fázisokat és amikor segítségre vágyunk elindulunk a megoldások keresése felé.

Általában ilyenkor kezdünk el az emóciók iránt mélységeiben is érdeklődni, olvasni, önismereti képzéseket  keresni. Azt reméljük, hogy jobban megismerjük az érzelmek természetét és persze önmagunkat.  Én így tettem.

Az utóbbi néhány évben szerencsére már egyre többet lehet olvasni és hallani arról, hogy mennyire fontos lenne, többet foglalkozni az érzelmek világával. Erre néhány példa:

Daniel Goleman (2016) szerint  “Szociobiológusok, azt firtatván, miért juttatott az evolúció központi szerepet az érzelmeknek az emberi pszichében, rámutatnak arra, hogy ilyen esetekben bizony a szív diktál és nem a fej. Szerintük érzelmeink igazítanak el bennünket olyan döntő próbáknál és feladatoknál, ahol az intellektus önmagában megbízhatatlan – vészhelyzetben, gyászban, frusztrációkkal dacoló kitartásban, párkeresésben, családalapításban. ”

Prof. Dr. Bagdy Emőke (2016) beszél arról, hogy már óvodában és az iskolában szükség lenne stresszkezelésre.  Szerinte ez nem csak felnőtt tünetegyüttes, ez a gyermekeket is érinti.

Bagdy Emőke (2019) írja:

A mai gyerekek jó úton haladnak az érzelmi fogyatékosság felé.

Dr. Pécsi Rita (2017) is hasonlóan vélekedik:

 Ott tartunk, hogy a gyerekek a legalapvetőbb érzelmeiket sem tudják kifejezni.

Dr. Kádár Annamária mesepszichológiai könyvei  is az érzelmi intelligencia fejlesztését hangsúlyozzák, az érzelmek fontosságára hívja fel a figyelmünket.

Milyen érzések okoznak problémákat?

pl.: aggodalom, bizonytalanság, bizalmatlanság, csalódottság, magány, elégedetlenség, elkeseredettség, félelem, féltékenység, gyász, kétségbeesettség, kiszolgáltatottság, reménytelenség, szégyen, tehetetlenség, sértődékenység, stb. .

Miből születhetnek meg ezek az érzelmek?

Valaminek a hiányából:

1. A túlzott aggodalom, bizalmatlanság, féltékenység érzelmek többnyire a bizalom  és önbizalom hiányát jelzik.
2. A csalódottság, elégedetlenség érzelmek a túl nagy elvárások támasztásával az elfogadás hiányára utalnak.
3. A szégyen, a kiszolgáltatottság és félelem érzelmek a magabiztosság és az önmagunkba vetett hit szintjét jelezhetik.
4. A sértődékenység eredhet a másik ember nézőpontja figyelembevételének a hiányából.
5. Elkeseredettség, tehetetlenség érzelmek jelezhetik azt is, hogy hiányunk van elismertségből, megbecsülésből, szeretetből.

A hiányokat lehet pótolni:

1. A bizalmat a kapcsolatainkban ki lehet építeni és meg lehet erősíteni.
2. A nagy elvárásokat magunkkal szemben reálisabbá lehet tenni.
3. A személyiségünket lehet fejleszteni, hogy hitelesek, magabiztosak és a tetteinkért felelősséget vállalni tudó emberek legyünk.
4. Fejleszthetjük az empátiánkat is. Segít a másikra figyelni, így nem gondoljuk, hogy minden problémának mi vagyunk az okai.
5. Változtathatunk azon, ha nem becsülnek meg. Kereshetünk olyan közeget, ahol elismerést kapunk és teljesíthetőek az elvárások. Nehéz, de én is megtettem. Egy kapcsolatban nem szeretve élni, az is lehet  jel, hogy változtatni kell.

A hiányosságaink feltárása és pótlása lehetőséget ad a negatív érzetek csökkentésére. Meg tudjuk oldani a problémáinkat mégpedig úgy, hogy MAGUNKON VÁLTOZTATUNK. Erre nagyobb lehetőségünk van mint arra, hogy  valamilyen eseményt vagy bárki mást megváltoztassunk. Hiszem, hogy mindenki képes jobban érezni magát úgy, hogy ugyanarra a dologra másként tekint. Változtatás a nézőpontomon és a gondolkodásmódomon, ennek eredményeként változnak az érzelmeim. Nekem segített.

Akarjunk változni és fejlődni!

Egy idézet  Bagdy  Emőke (2017)   “Hogyan lehetnénk boldogabbak?” című könyvéből:

“A magunk kis világában megteremthetjük a belső békét, az egyensúlyt, a harmóniát azáltal, hogy rendet teszünk belül és kívül is. Mert ahogy odabent rend van és béke, úgy elrendeződnek körülöttünk is a dolgok, és sokkal jobbnak találjuk a külvilágot is.”

Hogyan tegyünk rendet belül?  Fejleszthetjük a hiányosságainkat.

A fentiekben leírtak összefoglalva, hogy mely fejlesztendő hiányosságaink, milyen érzéseket okozhatnak:

A  problémákat okozó érzések feldolgozásának többféle megoldása is lehet:

• Például a fent említett hiányosságok pótlása.
• Nagyon fontos lenne, hogy kibeszéljük magunkból, ami feszít. Az érzéseinket megfogalmazva és kimondva, hihetetlenül sokat veszítenek abból a negatív energiából, amit lelki fájdalomként élünk meg. Tapasztalatom szerint nagyon sokunknak nehéz az érzelmek verbális kifejezése. Sajnos nem így nőttünk fel. Milyen jó lenne, ha a szüleinkkel őszintén megoszthattuk volna a bennünk lévő érzéseket.  Milyen más lenne a kapcsolatunk velük. Én szülőként már tudtam ezen változtatni. Házastársammal és gyermekeimmel őszintén és nyíltan tudunk beszélni érzésekről és azok okozta problémákról. Az ilyen jellegű kommunikációnak sok előnyét tapasztaltuk meg, gyermekeink kamaszkori nehéz időszakában is. Sok minőségi időt töltöttünk együtt és igyekeztünk kibeszélni a gondokat az érzéseket. Ez a mai napig így van.
• Az érzelmek keletkezése és az események összevetéséből fény derülhet az okokra, amelyek segítik a megoldások keresését. Manipulálhatnak úgy, hogy észre sem vesszük csak érezzük valahol mélyen, hogy itt valami nincs rendjén. Érdemes megfigyelni azokat az eseményeket, amelyek kapcsán bekapcsolnak bennünk a figyelmeztető érzetek. Mi az, ami ott és akkor  történik. Próbálhatunk tudatosabban figyelni.

Emóciók segítségével önismeretünk is fejlődik.

Érdemes magunkkal beszélgetni és kérdéseket fel tenni magunk számára. Talán viccesnek fog tűnni, de én szeretem azt, hogy nem “vagyok egyedül”.   Van a kérdező felem és aki válaszol. A racionális és az érzelmi felem.

Bizonyos helyzetekben, miért vannak bennem kínos érzelmek? Mi lehet ennek az oka? Lehet, hogy régi események rossz emlékei miatt? Mik azok? Talán nem vagyok összhangban a tetteimmel? Nem azt csinálom, amit én szeretnék? Mások miatt teszek dolgokat és túl sok a kompromisszum? Talán nem tudom jól megfogalmazni  a problémáimat a másik fél számára? Jól megfogalmazok mindent, de a másik még sem érti meg vagy nem érdeklik az érzelmek?  Nem gondoltam át előre a dolgokat és most nehéz vállalnom a felelősséget?  Mit tehetek magamért most és a jövőben?  stb. A válaszokkal közelebb jutunk a megoldásokhoz.

• Figyeljük az érzések megjelenését és próbáljuk azonnal megfogalmazni. Nemcsak az érzelmek, hanem a kérések megfogalmazása is segít. Akkor tudatosul bennünk igazán, hogy mi is a probléma, amikor megoldást is próbálunk rá keresni.

Bizonyos érzelmek megjelenése figyelmeztet, hogy mivel van problémánk vagy dolgunk!

• Figyeljük meg, hogy az érzelmek mire irányítják a figyelmünket. A jó és örömteli érzeteket is érdemes megfigyelni és természetesen a rosszakat. Mind segítségünkre vannak, jeleznek nekünk. Segít magunkat jobban megismerni.

Érzületek kifejezése szeretetnyelvek segítségével.

Például, ha Gary Chapman (2018): Az  5 szeretetnyelv – írásából merítek, én akkor érzem magam szeretve, ha MINŐSÉGI IDŐ-vel ajándékoznak meg. Viszont én is ugyanezt adom a velem kapcsolatban álló embereknek, így mutatom ki a szeretetemet.

Figyelek rájuk, DE IGAZÁN: empatikusan, elfogadóan, időt nem sajnálva, türelemmel, együttérzően, stb. Ezt az erősségemet az oviban a gyermekekkel való szeretetteljes kapcsolatomban is nagyon jól tudom kamatoztatni.

Az elsődleges szeretetnyelvem kialakulásának gyökerei gyerekkoromra nyúlnak vissza. Nagymamám nevelt tíz éves koromig, nagy hiányom volt anyai és apai együtt töltött minőségi időből és figyelemből. Ebből nekem kevés jutott! De örülök, hogy ebből a hiányból előnyt kovácsolva én most  sokat tudok adni másoknak.

Azonban mivel tudom, hogy például a kisebbik lányom szeretetnyelve az AJÁNDÉKOZÁS, ezért nagyon kell figyelnem arra, hogy ő akkor érzi igazán a szeretetemet, ha ajándékok formájában is kimutatom ezt. És persze az oviban a gyerekeknek nagyon fontos a TESTI ÉRINTÉS szeretetnyelv. Amikor azt mondják szomorúan, hogy “anya hiányzik” ! Egy szeretetteljes öleléssel fel lehet tölteni a szeretet tankjukat és édesanya hiányát egy kicsit pótolni.

Ismerem magam és tudom, hogy számomra fontos a minőségi idő, de nem gondolom azt, hogy ha valaki ebből kevesebbet ad, az azt jelentené, hogy nem kedvel engem. Régen valószínűleg így gondoltam.

Negatív érzések kezelése

Negatív érzéseknél figyelni szoktam arra, hogy ha rossz érzést okoz valaki, milyen korábbi rossz élményeim gombját nyomta meg. Megfigyelem, hogy a régi minták kapcsolnak be vagy ez tényleg a jelen helyzetről szól.  Ez is segít kontrollálnom a dolgokat.

Nehezen viselem, ha valaki  ok nélkül figyelmen kívül helyez, mert  érzelmi szinten, azonnal felhozza bennem a gyerekkori frusztrációmat, amelyet tízéves éves koromig megéltem. Azt gondoltam, bennem van a hiba és én tehetek arról, hogy nem lehetek az édesanyámmal és nem kellek az anyukámnak. Mikor pedig már vele élhettem, nem törlődött a múltam, az érzelmek lenyomata megmaradt.

Fontos lenne megbeszélni a gyerekekkel, hogy bármilyen negatív helyzet adódik, őket mindig szeretjük és fontosak nekünk!!! Az érzelmek megfigyelése segít fejlődni az önismeretben és a mások szükségleteinek felismerésében.

• Használjuk iránytűként az érzelmek megjelenését és állítsuk szolgálatunkba. Kerüljük el azokat az embereket és élethelyzeteket – ha lehetséges – amikről tudjuk, hogy felkorbácsolják a lelkünket, mert az érzelmek kapcsoló tábláján össze-vissza nyomogatják a gombjainkat.

Most fordítsunk a dolgokon!

A problémákat jelző érzelmek valójában segítségünkre vannak!

Hogyan használjuk őket?

A ruháinkon kívül nem fontos “mindent magunkra venni”.  Kicsit távolabbról is szemlélhetjük az eseményeket még az érzelmek megjelenését is. Nem vehetünk mindent véresen komolyan. A humor is sokat segíthet.  Megpróbálhatunk belehelyezkedni a másik fél nézőpontjába is. Ha valaki dühösen ingerülten beszél velünk, győződjünk meg róla, hogy velünk van-e baja vagy csak nálunk dühöngi ki magát.

Az is előfordulhat, hogy míg más csak az igényeit próbálja felénk jelezni, kritikának vesszük. “Már megint velünk van a probléma?”- gondoljuk és már is beleesünk a szorongások hálójába.

Jogosan megjelenő negatív érzeteknél, rövid időn belül tudathatjuk a másikkal, mi az amit nem fogadunk el tőle, hol a határ. Ne hagyjuk magunkat elsüllyeszteni az érzelmek tengerében!

Például az nem fordulhat elő semmilyen körülmények között, hogy egy gyerek ráüt a szüleire!

Sokunkban, a félelmek nem hagyják, hogy kiálljunk magunkért. A félelem attól, hogy megbántunk valakit esetleg elveszítjük őt vagy a szeretetét.  Félhetünk, hogy félreértenek bennünket és még sem érjük el a célunkat, netán még el is küldhetnek. A következményektől félve, nem tudjuk, hogyan fejezzük ki magunkat megfelelően.  Ehhez nagy segítséget jelent, ha minden esetben csak magunkról beszélünk. A saját érzéseinkről a mi igényeinkről, amelyek rólunk szólnak nem a másikról.

Abban az esetben, ha a másik felet nem kritizáljuk és nem illetjük “kedves” jelzőkkel, lehetünk őszinték és felvállalhatóak az érzelmeink. Ezzel csak teret adunk a másiknak, hogy jobban megérthessen minket és jobban átérezhesse a problémáinkat. Az ő empátiáját is fejlesztjük ezáltal.

Mit tegyünk a megjelenő érzésekkel?

1. Használjuk okosan és fordítsuk a javunkra.
2. Próbáljunk tudatosabbak lenni, hogy ne az emóciók irányítsanak.
3. Szülőként tanítsuk meg a gyermekeinknek, az érzelmek nyelvét.
4. A családban legyen természetes az, hogy beszélünk egymásnak az érzéseinkről.
5. Tőlünk tanulják meg a gyermekeink, hogy mik azok az érzelmek, ne mástól! Ez nekünk fontos! A mi kapcsolatunkat és kötődésünket erősíti.
6. Konfliktushelyzetekben nagy segítségünkre szolgál, ha szabad beszélni és képesek is vagyunk rá, hogy megfogalmazzuk őszintén az érzéseinket, problémáinkat.

Sokat segít! Tudom. Nap mint nap tapasztalom.

Én, így viszonyulok az érzelmek csodálatos világához rímekbe szedve:

Ó   ÉRZELMEK, kik mindig lelkünkben tolongtok,

kik megismertetitek velünk a mennyet és a poklot,

sokszor van, hogy nem kívánjuk veletek a harcot,

de a vége mindig az, MILYEN JÓ, HOGY VAGYTOK!

Forrás jegyzék:

Goleman, D. (2016). Érzelmi intelligencia. Háttér.

Prof. Dr. Bagdy Emőke (2016) Mi a boldogság titka? InfoRádió 2016

https://infostart.hu/belfold/2016/11/26/bagdy-emoke-mi-a-boldogsag-titka

Bagdy Emőke (2019)

https://nlc.hu/baba/20190122/bagdy-emoke-interju-pszichofitness/

Dr. Pécsi Rita (2017)

https://nlc.hu/ezvan/20170411/pecsi-rita-erzelmi-intelligencia/

Bagdy Emőke (2017)

Emőke, B. (2017). Hogyan lehetnénk boldogabbak?. GlobeEdit.

Chapman, G.  (2018).  Az öt szeretetnyelv. Harmat.

The post Érzelmek – Tanuljuk meg kezelni őket! appeared first on Csillagtündér.

Milyen életkorban fejlesszük és hogyan?

Mi az érzelmi intelligencia?

“Daniel Goleman úgy határozza meg az érzelmi intelligenciát, mint azt a képességet, amivel valaki fel tudja ismerni saját és mások érzéseit, motiválni tudja magát, valamint jól tudja kezelni az érzelmeket önmagában és a kapcsolataiban” (1.)

Az érzelmi intelligencia (Daniel Goleman 1995)  a személyiségünket felépítő öt fontos képességet határoz meg:

1. Az érzelmek felismerése
2. Az érzelmek kezelése
3. Önmotiválás
4. Mások érzelmeinek felismerése
5. Kapcsolatkezelés

Miért függ a lelki egészségünk az érzelmi intelligencia szintjétől?

Lelki problémák okait párosítva a fenti 5 képesség hiányával megkapjuk a választ.

1. Ki vagyunk szolgáltatva az érzelmeinknek – ha nem ismerjük fel.
2. Nem tudunk megszabadulni a szorongástól tovább lépni a kudarcokon – ha nem tudjuk kezelni az érzelmeinket.
3. Nem tudunk teljesíteni – ha nem tudjuk motiválni magunkat.
4. Nehezebben értünk meg másokat – ha nem ismerjük fel az érzéseiket.
5. Konfliktusokkal teli a társas kapcsolatunk – ha nem tudjuk jól kezelni a kapcsolatainkat.

Látható, hogy milyen szoros összefüggés van a lelki problémák okai és az öt képesség hiánya vagy alacsony szintje között.

Az érzelmi intelligencia valójában az érzelmekkel való tudatos bánásmódot is jelenti, így a lelki egészségünk megőrzésében és karbantartásában fontos szerepe van.

Hogyan befolyásolja az érzelmi intelligencia szintünk az életben való boldogulásunkat?

Ismét állítsuk párhuzamba az említett 5 képességet és ennek eredményét, ami segíti a boldogulásunkat.

1. Felismerjük az érzéseinket – magabiztosabban irányítjuk az életünket, mert világosabban látjuk, hogyan viszonyuljunk a személyes döntéseinkhez (házasság vagy munkavállalás).
2. Kezelni tudjuk az érzelmeinket – hamarabb túljutunk az életünkben adódó kudarcainkon, válságokon.
3. Képesek vagyunk az önmotiválásra – ez lehetővé teszi számunkra, hogy a célunkra összepontosítsunk, kreatívak legyünk és jó teljesítményt nyújtsunk, sikereket érjünk el.
4. Mások érzelmeinek felismerésével – empátiával, érzelmi tudatossággal, szeretettel tudjuk ápolni az emberi kapcsolatainkat.
5. Kapcsolatkezelés képességével – jól teljesítünk az élet olyan területein, ahol fontos az alkalmazkodás és együttműködés más emberekkel.  (2.)

Ismét szembetűnő, hogy az életben való boldogulásunk és sikerességünk, milyen szorosan összefügg az érzelmi intelligenciával.

Milyen életkorban fejlesszük az érzelmi intelligenciánkat?

Bármikor elkezdhetjük, mert szerencsére, sohasem késő, és nem függ életkortól. Születésünktől folyamatosan részesülünk érzelmi nevelésben és az érzelmeket tanuljuk halálunkig. Én így gondolom.

Idézet a “Csillagtündér és az érzések’ című mesekönyvem ajánlásából:

Mi mindannyian Csillagtündérek vagyunk és azért születünk ide a földre, hogy megismerkedjünk az érzelmekkel!

Valóban azt gondolom, hogy az egész életünk erről szól. Rengeteg szerepet kipróbálunk életünk során és hihetetlenül sok érzéssel találkozunk, amelyeknek megélése által fejlődünk és gazdagodunk.

A jó és örömteli pillanatokért érdemes élni és küzdeni. A rossz és gyötrelmes érzések pedig segítenek valaminek a feldolgozásában, a fejlődésben,  helyes út megtalálásában és abban, hogy a legjobb emberekké válhassunk.

Hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia?

Sok ilyen irányú mesekönyv, szakkönyv, játékok, eszközök, módszerek, tréningek állnak rendelkezésünkre, hogy fejleszteni tudjuk magunkat és gyermekeinket.

Óvodában mindig is jelen volt  és kiemelt fontosságú az érzelmi nevelés.

Lassan-lassan már az iskolai oktatásba  is be fog épülni az érzelmi intelligencia fejlesztése.

Személyiségfejlesztő akadémia is működik, ahol érzelmi intelligencia fejlesztő – személyiségfejlesztő szakemberképzés folyik.

Mi magunk is nagyon sokat tehetünk azért, hogy az érzelmi intelligencia szintünket fejlesszük.

Hogyan fejlesszük tudatosan az érzelmi intelligenciánkat?

Az alábbiak segítségével:

1. Az érzelmek felismerése – Tudatosítsuk magunkban az érzéseinket, pl.: most rettentő dühös vagyok és tehetetlennek érzem magam. Miután ez tudatosult bennünk, mondjuk is ki!
2. Az érzelmek kezelése – Az érzések kimondása után, derítsük ki a negatív érzések okait. Keressünk rá megoldást, ha az nincs próbáljuk másképpen szemlélni az eseményeket és lépjünk tovább.
3. Önmotiválás – Pozitív érzelmeinket mozgósítsuk a céljaink elérése érdekében és higgyünk magunkban.
4. Mások érzelmeinek felismerése – Fejlesszük az empátiánkat az által is, hogy kölcsönösen megosztjuk egymással az érzéseinket.
5. Kapcsolatkezelés – Mutassuk ki és mondjuk el az érzéseinket, keressünk közös megoldásokat, kölcsönösen alkalmazkodjunk.

Az agyunk rendkívül képlékeny állandóan tanul. Az 5 területen kondicionálhatjuk magunkat és fejlődhetünk. (3.)

Hogyan fejlesszük szülőként a gyermek érzelmi intelligenciáját?

Már három éves kortól célzottan lehet tudatosítani a gyermekekben a hat egyetemes alapérzelmet:

ÖRÖM, BÁNAT, HARAG, MEGLEPŐDÉS, FÉLELEM, UNDOR

Olyan élethelyzetekben, amikor ezek az érzések előjönnek, meg kell őket nevezni.

• Például: Látod, most milyen boldog vagyok, hogy segítettél nekem kiültetni a virágokat!
• Például: Azért sírsz mert dühös vagy, hogy nem vettem neked csokit? stb.
• Mutassuk az arcunkon és nevezzük meg az érzéseket.
• Amikor a gyermeken látjuk, hogy mit érez szintén nevezzük meg. Így tanulja meg a gyermek.

Az  érzelmekkel kapcsolatos beszélgetések és a sok mese mind-mind fejleszti a gyermek érzelmi intelligenciáját és érzelmi szókincstárát. Minél korábban kezdjük el a gyermeket fejleszteni, annál több sikerélménye lesz és annál magabiztosabbá válik.

Nemek közötti különbség

A fiúknak ugyanúgy szüksége van az érzelmi intelligencia fejlesztésére, mint a lányoknak. Rosszul rögzült szokás az, hogy kollektíven nem beszélhetünk az érzéseinkről és a fiúk pedig különösképpen ne mutassák ki az érzéseiket.

Nőként és anyaként elvárjuk a férfiaktól:

• hallgassanak meg minket
• értsenek meg minket
• érezzenek együtt velünk
• segítsenek be a gyereknevelésbe
• maradjanak otthon gyeden vagy gyesen

Mindezeket úgy várjuk el, hogy nincsenek megalapozva az ehhez való képességeik és nem tehetnek róla, hogy nehezen tudnak megfelelni. Ezeket a képességeket tanulni és nekünk szülőknek  tanítani kell.

Daniel Goleman (1995) érzelmi intelligencia c.  könyvében összehasonlítja a magas IQ-val vagy  EQ-val rendelkező férfit. Az utóbbiról ezt írja :

A magas érzelmi intelligenciájú férfi ellenben jó fellépésű, kezdeményező és vidám, nem ijedős, nem szorong vagy rágódik. Jellemző rá az emberek vagy ügyek iránti elkötelezettség, a felelősségvállalás, az erkölcsi állásfoglalás: kapcsolataiban együtt érző és gondoskodó. Érzelmi élete sokszínű, de adekvát: békében él önmagával, másokkal, társadalmi környezetével.

Nos rajtunk szülőkön múlik, hogy magas érzelmi intelligenciával rendelkező fiúkat és lányokat neveljünk.

Nem kicsi a tét, mert nem csak az egyén, de a társadalom is egy felsőbb szintre lép.

Forrásjegyzék:

(1.)

Balázs László (2014)  Érzelmi intelligencia a szervezetben és a képzésben Z-Press

(Daniel Goleman 1995)

(2.)  (3.)  (4.)

Daniel, G. (1995). Érzelmi intelligencia. Háttér Kiadó, Budapest.

The post Érzelmi intelligencia appeared first on Csillagtündér.