Rosszul érzem magam sokféle dolog miatt, többféle módon és gyakran. Miért? A körülmények vagy más emberek miatt.

“Nem tehetek róla, nem én vagyok a hibás! Nekem kell szenvedni mások miatt!”

Gondolkodhatunk így magunkról, de biztos, hogy ez így is van? Amennyiben igaz a fenti állítás, akkor ez örökre így marad? Mindig ki vagyunk szolgáltatva a körülményeknek és más embereknek? Nem tehetünk semmit? De igen! Biztos, hogy tehetünk magunkért és kell is tennünk!

A rossz közérzet formái

Rosszul érzem magam fizikailag, amikor meggyengül az egészségem. Ilyenkor pihenek és az immunrendszeremre támaszkodom. Amennyiben ez nem segít, gyógyszeres megoldáshoz vagy orvosi segítséghez fordulhatok.

Rosszul érzem magam mentálisan, amikor lelki bánatom van, akkor próbálok megoldásokat keresni a problémáimra. Kibeszélem magamból a gondjaimat az érzéseimet a családtagokkal, barátaimmal. Ha ez nem könnyít rajtam, szakember segítségét is kérhetem.

Rossz közérzetek kialakulásának előzményei

A felsorolt “rosszul érzem magam” lelki állapotok hátterében az automatikusan bosszússá váló  hétköznapjaink is állhatnak. Azok a napok, amelyek alatt negatív érzelmeket gyűjtögetünk. Olyan sok feszítő érzelmi morzsát, melyekből akkora kupacok lesznek, amelyek már megfekszik a gyomrunkat, majd pedig fizikai- és lelki betegség formájában jelennek meg. Nemcsak, hogy összegyűjtögetjük az ártó érzelmeket, de még gyártani is tudunk, ha nincs elég. A félelmek is ilyenek.

Miért érezhetem magam rosszul?

Például rosszul érzem magam, amikor negatív érzések és gondolatok között tépelődöm. De ki kéri, hogy ezt tegyem? Ki generálja a frusztráló képzelgést és a rossz érzéseket? Én!

Figyeljünk! Amikor rajta csípjük magunkat, hogy ezt csináljuk, állítsuk meg a folyamatot! Ne engedjük, hogy lehúzzon egy örvénylő spirálba! Ilyenkor a kedvelt tevékenységeink végzésével vigyük magunkat egy felszabadítóbb érzésekkel teli, jobb lelki állapotba!

Én tudom, hogy mi okoz jó érzéseket és mi tesz boldoggá, tehát én tudok magamon segíteni! Merjek külső segítséget kérni, ha arra van szükségem!

Rajtam sok minden múlik! Nem mindegy, hogyan reagálok az eseményekre, hogyan gondolkodom dolgokról.

• Kell-e mindent magamra vennem?
• Jó lesz-e attól másnak, ha én aggódom ő miatta?
• Attól, hogy én rosszul érzem magam mások miatt, megváltoznak-e jó irányba az események?

Nyilván nem, de az biztos, hogy én viszont, egyre rosszabbul leszek.

A legfontosabb kiinduló pont én vagyok! Az én viszonyulásom a történésekhez és emberekhez. Amit ez ügyben megteszek magamért, azzal tudok hozzájárulni a lelki-  és ezáltal fizikai egészségemhez.

Önmagunk ismeretével, önkontrollal, érzelmi önszabályozással a konfliktusok, feladathelyzetek könnyebben megoldhatóak. Érzelmi intelligenciával tudatosabban kezelhetjük érzéseinket!

Megfelelő gondolkodással és az érzelmekkel való tudatosabb bánásmóddal nagyban hozzájárulhatunk magunk és családunk lelki egészségének megőrzéséhez!

Jó példával és sok beszélgetéssel adjuk át gyermekeinknek, hogyan vigyázzanak ők is magukra!

The post Rosszul érzem magam! – Biztos, hogy mindig más a hibás? appeared first on Csillagtündér.

Mi okoz jó érzéseket, mi tesz boldoggá? A választ keresve rádöbbenhetünk, hogy ezen szinte nem is gondolkodunk. Miért? Nincs rá időnk, mert beletemetkezünk a munkába és a hétköznapok gondjaiba. Próbálunk feltöltődni a mindennapok néhány cseppnyi örömét jelentő pillanataiból, aztán rohanunk tovább!

Amikor jön egy nagy változás (pld.: betegség, pandémia, először megy el gyermekünk hosszabb időre vagy kirepül, esetleg szakítás vagy válás miatt egyedül maradunk) akkor esünk igazán gondolkodóba. Ilyenkor magunkra kell figyelnünk és magunkkal kell lennünk, de már talán nem is emlékszünk arra, hogy valójában mit szeretünk. Mi okoz jó érzéseket? Mi az, ami meghatároz minket? Kik vagyunk mi valójában?

Melyek a jó érzéseket okozó események?

Hogy kinek, mi okoz jó érzéseket, az a személyiségétől is függ. Olyan események feltétlenül  örömet szereznek számunkra, amelyekben ott van a szeretet és a szeretetnyelvek kifejeződései: szeretteink mosolyában és egymásra figyelésben, a törődésben, az ajándékozásban, a megerősítésben, az ölelésben, a segítségnyújtásban.

Örömünket leljük a természet szépségeiben, a kultúra és művészetek élvezetében, a testünknek és lelkünknek jó élményt adó eseményekben.

Személy szerint mi tölt el jó érzésekkel engem?

Önismeret kell ahhoz, hogy tudjam mi okoz jó érzéseket nekem. Figyelnem kell magamra és a bennem megjelenő érzelmekre. Minél inkább tisztában vagyok a számomra örömet okozó eszközökkel és lehetőségekkel, (tárgyak, emberek, események, helyszínek, gasztronómia, kultúra, művészetek, sport, stb.) annál tudatosabban tudom beépíteni a hétköznapokba, hogy élvezhessem is.

Szervezzünk rendszeres énidőket és ezzel elindíthatunk egy folyamatot!

• Először a magunkra szánt időben tisztázzuk, hogy mi okoz jó érzéseket, mit szeretünk csinálni, mi az, ami kikapcsol és feltölt bennünket!
• Ezek után megtervezhetjük, hogy mikor, milyen módon és mennyi időben tudjuk ezt megvalósítani.
• Időnként tervezzük és szervezzük is meg, hogy valóban megtörténjen és ne csak terv maradjon!

Ezzel a fizikai- és lelki egészségünket tarthatjuk karban, amely nem csak magunk, de családtagjaink számára is fontos! Nem tudunk adni magunkból, ha elfogyunk. Magunkra is figyelmet kell fordítani!

Hogyan szervezzünk énidőt, amiben feltöltődhetünk jó érzésekkel?

Őszintén meg kell osztani a családban, hogy mi okoz jó érzéseket a számunkra! El kell mondani, hogy szükségünk van időközönként, de rendszeresen pihenésre, kikapcsolódásra és feltöltődésre! Ehhez pedig énidőre és segítségre van szükség!

• Beszéljünk az érzésekről!
• Meséljük el mitől fáradunk el leginkább, mi az, ami hiányzik!
• Mondjuk el, mire lenne szükségünk ahhoz, hogy feltöltődhessünk!
• Kössünk egyességeket és kölcsönösen segítsük egymást az egészségünk megtartásában!
• Heti rendszerességgel szervezhetünk énidőt és visszaadhatjuk annak, akitől kapjuk. Partnereink lehetnek: házastársunk, a barátaink, a rokonok, szülőtársak. Biztos, hogy valamilyen formában fogjuk tudni viszonozni. Persze az elején macerás lehet megkeresni a megfelelő embereket és mindent megszervezni, de ha kialakítunk egy rendszert és szokást, attól kezdve már nem lesz probléma.

Muszáj tudatosan figyelni magunkra és tervezni, szervezni annak érdekében, hogy legyen énidőnk. Ezt senki nem fogja megtenni helyettünk és mi ismerjük magunkat a legjobban. Mi tudjuk, hogy mi okoz jó érzéseket számunkra! Ne várjunk arra, hogy majd valaki helyettünk kitalálja és magától felajánlja a segítségét!

Tegyünk a lelki egészségünkért, a jó közérzetünkért, a boldog mindennapokért!

A családok életét olyan programokkal gazdagítsuk, amelyeknél figyelembe vesszük, hogy mi okoz jó érzéseket, egyszer az egyik, másszor a másik családtag számára. Mindenki kerüljön sorra! Legyen igazságos! Megtesszük egymást kedvéért, ha szeretjük egymást! Ehhez azonban őszintén el kell mondani a vágyainkat és aztán pedig, el kell tudni fogadni a segítséget is!

The post Mi okoz jó érzéseket? – Tegyünk a lelki egészségünkért! appeared first on Csillagtündér.

Önmagunk ismerete fontos, mert ennek birtokában tudjuk magunkat elfogadni és szeretni oly módon, amely a belső lelki egyensúly megteremtéséhez vezet. Általában másoktól szeretnénk elfogadást és szeretetet kapni, de ez függőségi viszonyokhoz vezet. Érdemes időt és figyelmet szentelni önmagunk megismeréséhez! Ne legyünk túl szigorúak önmagunkkal és ne bántsuk magunkat feleslegesen, ezzel is megóvhatjuk lelki egészségünket!

Célkitűzéseink önmagunk megismerése nélkül

Önmagunk ismerete nélkül a célkitűzéseinkkel belső konfliktusokat és túlterheltséget okozhatunk magunknak!

Amikor ÉN kitűzök MAGAM számára egy feladatot, figyelembe veszi az “ÉN”, hogy a “MAGAM” vajon képes rá? Hogy akarja-e? Eléggé motivált a feladatra? Ha nincs összhang, akkor jön a halogatás, az önmagunkban való csalódás, mert nem érünk célba. Azzal szembesülünk, hogy nem úgy történnek a dolgok, ahogy ÉN elterveztem, MAGAM számára.

Az a célkitűzés lehet motivált és eredményorientált, amely önmagam ismeretén alapszik és erre épül. E nélkül örökös harcot és elégedetlenséget élek meg önmagammal szemben.

ÉN olyan magas elvárásokat támasztok, amelynek ÖNMAGAM nem képes megfelelni.

Önmagunk ismerete azért is fontos, hogy elkerüljünk a belső agressziót. Ne forduljunk önmagunk ellen, mert az betegségekhez vezethet!

Ismerősek lehetnek ezek a mondatok, amelyekben a magyar anyanyelvünk szókincse, csodálatosan fejezi ki a fentiekben leírtakat:

• Maximalista vagyok magammal szemben!
• Mérges vagyok magamra!
• Nem szeretem magam eléggé.
• Túl szigorú vagyok magammal.
• Nem vagyok kibékülve magammal.
• Jobban kellett volna figyelnem magamra.
• Csalódtam magamban!

A túl sok belső harc és konfliktus valamint önmagunk állandó hibáztatása, árt a lelki egészségünknek. Nemcsak azért, mert rengeteg energiát emészt fel, de a felgyülemlő negatív érzelmek hatására lelki betegségeket okozhatunk magunknak.

Az érzések mindig jó iránytűk, segítséget jelent megfigyelni, hogy miből születnek. Érdemes kiadni magunkból, beszéljünk az érzésekről és megszabadulhatunk a negatív energiáktól. Amikor ki kell mondanunk mit érzünk, közelebb jutunk a valódi érzelmek felismeréséhez és annak okainak kiderítéséhez. Ez a folyamat is segítséget jelent az önismeret minél magasabb szintjéhez való eljutásban.

Önmagunk ismerete segít a konfliktusok megoldásában valamint emberi kapcsolatainkban is könnyebben boldogulunk. Magabiztosabban és hatékonyabban élhetjük az életünket. Már nemcsak másokat veszünk figyelembe és másokat szeretünk, hanem magunkat is képesek leszünk megbecsülni, elismerni és szeretni.

Szenteljünk időt, figyelmet magunknak és legyen fontos számunkra önmagunk ismerete!

The post Önmagunk ismerete, hozzásegít a lelki egészséghez! appeared first on Csillagtündér.

Bármilyen iskolai bántalmazás éri a gyermeket, akkor tud sikeresen védekezni ellene, ha már oviskorától megtanítjuk erre. De mire is tanítsuk meg? Legfőképpen arra, hogy kialakítsuk benne azt a magabiztosságot és fejlesszük azt a képességét, amellyel  tud vigyázni a lelki egészségére!

Szülőként tanítsuk meg a gyermeknek az érzelmi tudatosságot, az őszinte érzelmi kommunikációt és a bizalomteljes segítségkérés gyakorlatát, hogy amikor az szükségessé válik, segítségünkre legyen! Gondolkodjunk előre és cselekedjünk időben! Minél korábban teremtsük meg a lehetőséget arra, hogy legyenek eszközeink az iskolai bántalmazás megelőzéséhez, kezeléséhez!

Hogyan vértezzük fel a gyermeket az iskolai bántással szemben?

Az iskolai bántalmazás elszenvedője – sok esetben – túl későn veszi észre, hogy áldozattá vált és nem vagy nehezen kér segítséget. Helyezzük a hangsúlyt a megelőzésre! Tanítsuk meg a gyermeket a lelki egészségének fenntartására és megóvására. Neveljük olyan érzelmi tudatosságra, amelynek segítségével időben észreveszi, érzékeli a problémát és azonnal bátran mer segítséget kérni.

Milyen módon tanítható meg a lelki  önvédelem az iskolai zaklatásokkal szemben?

Az iskolai bántalmazás ellen, rendkívül fontos és jó fegyver, hogy a gyermekek tanulják meg felismerni és kezelni az érzéseket. Merjenek magukról beszélni a családban és szabaduljanak meg a stresszt okozó, megbetegítő érzésektől. Legyen lehetőségük kibeszélni magukból a megélt kríziseiket, problémáikat. Érezzék, hogy figyelünk rájuk és őszintén lehessen beszélgetni az érzésekről és azok előidéző okairól.

Beszéljünk az érzésekről! Már oviskortól ez legyen megszokott, természetes és rendszeres! Ez lesz segítségünkre iskoláskorban, hogy mindig tudjuk majd, mit érez a gyermek és mi történik körülötte. Ezt gyakorolni kell! Nem várhatjuk el egy iskolástól, hogy mindent megosszon velünk, ha nem tanítottuk meg neki, hogyan tegye mindezt, könnyedén és természetesen! 

Tudatosítsuk a gyermekben, hogy az érzések megjelenése, valaminek a következménye. Rossz érzéseket okozni szándékosan, senkinek sincs joga és nekünk nem kell azt elviselni! Ezért a gyermek, óvodai vagy iskolai bántalmazás esetén, mindig azonnal forduljon a szüleihez és pedagógusaihoz segítségért, ha úgy érzi! Ne maradjanak félelmek a gyerekekben! Értessük meg a gyerkőccel, hogy ha a suliban valaki szándékosan félelmet kelt benne, az már lehet az iskolai bántalmazás kezdete, amit azonnal le kell állítani, még mielőtt elfajulna. Ezzel pedig megelőzhetjük a szorongások és depresszív tünetek kialakulását.

A gyermekek lelki egészségvédelméhez fejlesszük a gyermekek érzelmi intelligenciáját!

EQ fejlesztéshez ma már sokféle fejlesztő könyv és játék elérhető. Ezt a célt szolgája például a “Csillagtündér mesésjáték módszer“. Ezzel megalapozható a gyermekek érzelmi intelligenciája, amellyel az érzelmi tudatosság kialakítása válik lehetővé. A módszer folyamatos alkalmazásával, egyedülálló módon már három éves kortól elsajátíthatják a gyermekek az érzelmi önszabályozáshoz szükséges képességeket. 

Az ovis csoportunkban elért eredmények:

• A gyerekek ki tudják fejezni az érzéseiket testbeszédükkel és verbálisan is (6 alapérzelem: öröm, bánat, félelem, harag, meglepődés, undor).
•  Felismerik másokon is ezeket az érzéseket.
•  Meg tudják fogalmazni, hogyan érzik magukat és miért.
•  Gazdag érzelmi szókincstárral rendelkeznek.
•  Konfliktushelyzetekben empatikusak egymással és rövid időn belül konszenzusra jutnak.

A “Csillagtündér mesésjáték módszer” célja:

• a gyermek lelki egészségének megőrzése,
• emberek közötti érzelmi kommunikáció elősegítése,
• a gyermek érzelmi intelligenciájának megalapozása,
• konfliktushelyzetek megoldási módjának elsajátítása

A módszert a gyerekek szeretik és élvezik. Játszva megtanulják érzelmeik kifejezését. Természetes számukra az érzéseikről beszélni.

A gyermekek lelki egészségének védelme, kiemelt fontosságú kell legyen mindannyiunk számára! Ennek érdekében született meg a “Csillagtündér mesésjáték módszer” is!

Vigyázzunk gyermekeink lelki egészségére!          

The post Iskolai bántalmazás – Már oviskorban tegyünk ellene! appeared first on Csillagtündér.

Fél a gyermek, ha például olyan tartalmú képi hatást lát, amelyet nem tud feldolgozni. Nemcsak fél, hanem folyamatosan és hosszú ideig szorong tőle. Újra és újra visszatér a gondolataiba és nem tud mit kezdeni vele. Ovis csoportomban szem- és fültanúja vagyok, hogy mi zajlik a gyerekekben annak hatására, hogy milyen filmet láttak. Traumatikus élményeik vannak, amelyektől szenvednek. Felnőttként óriási felelősségünk van, hogyan engedjük felügyelet és ellenőrzés nélkül használni a digitális eszközöket. A gyermekek lelki egészsége érdekében a legnagyobb körültekintéssel és óvatossággal kell eljárnunk! Óvjuk meg a gyerekeket, vigyázzunk a lelki egészségükre!

Mitől retteghet a gyerkőc?

Saját tapasztalatú ovis esetem megosztásával szeretném felhívni a figyelmet!

Milyen az, amikor folyamatosan szorong és fél a gyermek? Mely érzelmekkel éli a mindennapjait, hogyan hat gyermektársaira?

Szinte traumatizált egy gyerkőcöt az a film, amit látott! Nem tud megszabadulni az általa kiváltott félelmeitől! Elképesztő, hogy nemcsak ő, hanem a barátja is látta ugyanezt a filmet! Egymással is megbeszélik, hogy mit láttak és a többiek ezt hallgatják.

Saját óvodapedagógusi esetem

Mitől fél a gyermek, aki egy ötéves kisfiú? Egy olyan bohóctól, aki gyerekeket eszik.  Szeretnék neki segíteni abban, hogy megszabaduljon a film okozta félelmeitől, ezért minden nap meghallgatom és engedem, hogy kibeszélje magából. Beszélünk az érzésekről is, amely a csoportunkban mindennapos és természetes. A rajzolós asztalunknál kirajzolja magából a szorongást keltő bohócot, amelyet én kapok meg ajándékba. Egy egész gyűjteményem van belőle.

Amikor a kisfiú elmeséli a történetet, utánozza a bohóc reszelős hangját. Megmutatja, hogy milyen testtartással jár, és milyen mozdulatokkal ugrál. Pontosan ecseteli, hogyan csurog ki a nyál a bohóc száján, amikor meglát egy kis gyereket és megéhezik rá.

A rajzaiban főleg egy nagy fej látható, amelyen a csúnya szemek, mintha fogpiszkálóval lennének keresztben kifeszítve. A nyitott szájban, cápafogsorhoz hasonló tűhegyes fogak sorakoznak. Valóban félelmetes maga a rajz is. Mindig ugyanaz a csúnya szempár és fogsor látható rajta.

Beszélgetéseink során elmeséli a film történetét, amelyben a bohóc csatornába esik meztelenül, aztán egy gyermek kezét harapja le.

Fél a gyermek elaludni esténként, mert mindig ezek a képek jutnak az eszébe. A másik kisfiú is csatlakozik hozzánk. Ő is elmeséli, hogy a testvéreivel tud csak elaludni, mert ő is fél esténként, mióta látta ezt a filmet.

A többi gyermek, már kéri őket a csoportban, hogy ne beszéljenek erről, mert ők is kezdenek félni.

Sokszor megbeszéljük, hogy a film nem valóság! Ez mégsem segít! Amikor látták és átélték a félelmet keltő jeleneteket, olyan mélyen beléjük ivódott, amelyet már nem lehet magyarázatokkal semmissé tenni.

Előzzük meg, hogy ne kelljen a gyerekeknek fölöslegesen szenvedni. Ez a mi felelősségünk!

Nagyon fontos tudatosítani magunkban, hogy fél a gyermek és lelki szenvedéseket él át, szorongóvá válik, ha nem figyelünk és nem vigyázunk arra, hogy milyen tartalmakat néz!

Óvjuk meg gyermekeink lelki egészségét!

The post Mitől fél a gyermek? – Óvjuk meg a lelki egészségét! appeared first on Csillagtündér.