Rosszul érzem magam

Rosszul érzem magam sokféle dolog miatt, többféle módon és gyakran. Miért? A körülmények vagy más emberek miatt.

“Nem tehetek róla, nem én vagyok a hibás! Nekem kell szenvedni mások miatt!”

Gondolkodhatunk így magunkról, de biztos, hogy ez így is van? Amennyiben igaz a fenti állítás, akkor ez örökre így marad? Mindig ki vagyunk szolgáltatva a körülményeknek és más embereknek? Nem tehetünk semmit? De igen! Biztos, hogy tehetünk magunkért és kell is tennünk!

A rossz közérzet formái

Rosszul érzem magam fizikailag, amikor meggyengül az egészségem. Ilyenkor pihenek és az immunrendszeremre támaszkodom. Amennyiben ez nem segít, gyógyszeres megoldáshoz vagy orvosi segítséghez fordulhatok.

Rosszul érzem magam mentálisan, amikor lelki bánatom van, akkor próbálok megoldásokat keresni a problémáimra. Kibeszélem magamból a gondjaimat az érzéseimet a családtagokkal, barátaimmal. Ha ez nem könnyít rajtam, szakember segítségét is kérhetem.

Rossz közérzetek kialakulásának előzményei

A felsorolt “rosszul érzem magam” lelki állapotok hátterében az automatikusan bosszússá váló  hétköznapjaink is állhatnak. Azok a napok, amelyek alatt negatív érzelmeket gyűjtögetünk. Olyan sok feszítő érzelmi morzsát, melyekből akkora kupacok lesznek, amelyek már megfekszik a gyomrunkat, majd pedig fizikai- és lelki betegség formájában jelennek meg. Nemcsak, hogy összegyűjtögetjük az ártó érzelmeket, de még gyártani is tudunk, ha nincs elég. A félelmek is ilyenek.

Miért érezhetem magam rosszul?

Például rosszul érzem magam, amikor negatív érzések és gondolatok között tépelődöm. De ki kéri, hogy ezt tegyem? Ki generálja a frusztráló képzelgést és a rossz érzéseket? Én!

Figyeljünk! Amikor rajta csípjük magunkat, hogy ezt csináljuk, állítsuk meg a folyamatot! Ne engedjük, hogy lehúzzon egy örvénylő spirálba! Ilyenkor a kedvelt tevékenységeink végzésével vigyük magunkat egy felszabadítóbb érzésekkel teli, jobb lelki állapotba!

Én tudom, hogy mi okoz jó érzéseket és mi tesz boldoggá, tehát én tudok magamon segíteni! Merjek külső segítséget kérni, ha arra van szükségem!

Rajtam sok minden múlik! Nem mindegy, hogyan reagálok az eseményekre, hogyan gondolkodom dolgokról.

• Kell-e mindent magamra vennem?
• Jó lesz-e attól másnak, ha én aggódom ő miatta?
• Attól, hogy én rosszul érzem magam mások miatt, megváltoznak-e jó irányba az események?

Nyilván nem, de az biztos, hogy én viszont, egyre rosszabbul leszek.

A legfontosabb kiinduló pont én vagyok! Az én viszonyulásom a történésekhez és emberekhez. Amit ez ügyben megteszek magamért, azzal tudok hozzájárulni a lelki-  és ezáltal fizikai egészségemhez.

Önmagunk ismeretével, önkontrollal, érzelmi önszabályozással a konfliktusok, feladathelyzetek könnyebben megoldhatóak. Érzelmi intelligenciával tudatosabban kezelhetjük érzéseinket!

Megfelelő gondolkodással és az érzelmekkel való tudatosabb bánásmóddal nagyban hozzájárulhatunk magunk és családunk lelki egészségének megőrzéséhez!

Jó példával és sok beszélgetéssel adjuk át gyermekeinknek, hogyan vigyázzanak ők is magukra!