Felismerni az érzelmeinket és beszélni róla, hozzásegít önmagunk megismeréséhez. Megtanuljuk általa, hogy mire van és mire nincs szükségünk. Ezek kimondásával erősítjük a kapcsolatainkat a lelki egészségünket. Megtapasztaljuk, hogy képesek vagyunk az érzelmi önszabályozásra és időben felismerjük a ránk nézve negatív külső hatásokat. Az érzéseink kimondása a belső- és külső konfliktusaink megoldásában is óriási segítséget nyújt.

Miért tanítsuk meg a gyerekeknek minél korábban, hogy felismerjék az érzelmeket és beszéljenek róla?

A szülőknek és pedagógusoknak egyértelmű állapotjelzést ad a gyermekről. Könnyebben tudunk kapcsolódni a boldog pillanatok megéléséhez és a konfliktusok megoldásához is.

Frusztrációs helyzetekben az érzések kimondása segíti a megnyugvást és megtudjuk, hogy a gyermeknek támogatásra van szüksége. Megelőzhetjük ezáltal a depressziós és egyéb lelki problémák kialakulását, amellyel egyre több fiatal küzd.

Az érzések kommunikációja megerősíti a kötődést a fontos személyekkel. A mai digitális világban a kortársak túl korán lépnek a felnőttek helyébe – ilyenkor elzárkózhatnak a gyerekek és nem találjuk velük a közös hangot – és ez rengeteg probléma forrásává válik. Ezért a lelki kötődésünket minél előbb meg kell erősítenünk és ezt az érzések megosztásával való beszélgetések útján érhetjük el. Ezt viszont meg kell tanítani a gyerekeknek!

Ebben tudok segítségül szolgálni, egyedülálló módon már 3 éves kortól.