A gyermekek nevelése során sokszor adódnak konfliktusok, hiszti, agresszivitás és különböző érzelmi viharok tarkíthatják a mindennapokat. Ezek megoldásához érdemes folyamatosan bővíteni és megújítani a nevelési eszköztárunkat. Saját példán keresztül szeretném alátámasztani, milyen eredménnyel jár, ha használjuk az érzéseket nevelési eszközként. (A történet a Covid idején íródott.)

Óvodapedagógusként aktívan dolgozom egy gyönyörű nagy óvodában. A történet egy öt év körüli kisfiúról szól, aki nem az én csoportomba jár. A mi csoportunk a földszinten, a fiúcska csoportja egy szinttel feljebb található az épületben. Ismerjük egymást, de a helyi adottságok miatt ritkán találkozunk.

Bármikor úgy adódik, hogy mégis találkozunk egymással, mindig kitüntetett figyelmet kapok tőle. Udvariasan és hangosan, örömmel köszön rám. Ilyenkor felkapom a fejem és körbenézek, hogy lássam, ki kiabál nekem. Tegnap távozáskor már sötétedett, amikor a kapuban is hangosan üdvözölt. A sok maszkos ember között is felismert a kijáratnál. Ilyenkor mindig boldogan fogadom a köszönését, örülünk egymásnak. Meg is dicsérem, hogy milyen kedves és udvarias. Megköszönöm, hogy mindig észrevesz. Az édesanyja nem érti, hogy miért van kisfiában ez a nagy ragaszkodás felém, hiszen csak három napot voltam gyermekével a nyáron az  összevont csoportos időszakban.

Én viszont pontosan tudom! Ez az amit szeretnék megosztani! Hogyan használjuk az érzéseket nevelési eszközként?

Érdemes kiaknázni az érzelmek kommunikációjában rejlő nevelési lehetőségeket!

A kisfiú, azért kedvelt meg engem és kötődik hozzám, mert olyan tapasztalatot szerzett az együtt töltött három napunk alatt, amely újdonság  volt a számára. Másfajta nevelési eszközt alkalmaztam, mint amihez ő eddig hozzá volt szokva.  Nemcsak új élmény, hanem örömteli megtapasztalás volt számára, hogy másként láthatta önmagát és másokat. Azt érezhette, hogy ő is fontos! Számít, hogy hogyan gondolkodik és mit érez! Megtapasztalhatta egy egészen más minőségben önmagát. Önismeretre, az érzések megismerésére és ezáltal, önbizalomra tett szert. A rá irányuló másfajta figyelemmel, szeretve érezte magát! Jól érezte, mert én, mint minden óvodapedagógus, nagyon szeretem a gyerekeket. Viszont különösen fontosnak tartom, hogy az érzésekről való beszélgetések kapcsán még mélyebb, szeretetteljes kapcsolatot építsek a gyerkőcökkel. Egy még erősebb bizalmi kapcsolatot és kötődést. Ez egy láthatatlan, de nagyon erős szál, amely összekapcsol minket.

Az érzések megosztásának hímző szála gyönyörű lenyomatot hímez a kapcsolatokba, amely az egymásra figyelésről, elfogadásról, együttérzésről, szeretetről szól.

Fontos megtanítani a gyermekeknek az érzések felismerését, megnevezését, kifejezését vagyis fejleszteni az érzelmi intelligenciájukat.

Hogyan hasznosítsuk az érzések kommunikációját a nevelésben?

Az említett kisfiú, egy erős vezéregyéniség, aki sokszor került konfliktusba társaival. Többször élte meg, hogy “ő a rossz, akivel mindig baj van”.

Máshogyan kezeltük a konfliktusokat, – a három nap alatt – amíg együtt voltunk. Hogyan? Ő és társai is elmondhatták az érzéseiket a problémák feltárása mellett. Nem hibáztatásokra, hanem megoldások keresésére helyeztük a hangsúlyt. Ugyanakkor kimondásra kerültek az érzések, amely segített a gyerekeknek megérteni a kialakult helyzetet és viselkedéseket illetve empatikusabbá válni egymás irányába. Más módon kezeltük a konfliktusokat és így egyre kevesebb problémás helyzet adódott.

A “mókuskerék” megállt. Megváltozott valami. A kisfiúban mindenképpen, mert azóta is boldogan köszön, amikor csak meglát!

Ez az én titkom, amit még az édesanyja sem tud. Használjuk az érzéseket nevelési eszközként!

Ez az eset is rávilágít arra, hogy a gyermekeknek igen is fontos, hogy beszéljünk az érzésekről. Segíti őket eligazodni a társas kapcsolatokban, a konfliktusokban, fejlődik az önismeretük, empátiájuk. Saját tapasztalatom, hogy amikor a Csillagtündér érzelmi intelligencia fejlesztő  játékokkal játszanak a gyermekek, élvezettel szívják magukba az új ismereteket. Örülnek, hogy a játékok segítségével végre érthetővé válik az az eddig számukra ismeretlen mozgató erő, amelyről eddig nem tudtak és nem fértek hozzá.  Ami nem más, mint az érzelmek és azok működése. A Csillagtündér módszer segítséget nyújt az óvodapedagógusoknak és szülőknek, hogy könnyen megtaníthassák az általuk nevelt gyermekeknek az érzések világát.

Buzdítom a nevelőket, hogy bátran építsük be – a megfelelő módon – az érzelmek kifejezését és megosztását a mindennapok konfliktusainak megoldásába! Hatékonyan segít, ha használjuk az érzéseket nevelési eszközként és a kötődést is erősíti.

The post Használjuk az érzéseket nevelési eszközként! appeared first on Csillagtündér.

Az erőszakmentes kommunikáció, dr. Marshall B. Rosenberg kommunikációs módszere, amely segít a konfliktusok békés megoldásában.

Az erőszakmentes kommunikáció segít közel kerülni önmagunkhoz és a másik emberhez, miközben fejlődik együttérzésünk.

A földön több milliárd ember él és mindenkinek, egyedi, saját belső világa és gondolkodása van. Kicsi az esélye annak, hogy pontosan tudjuk, mit érez, hogyan gondolkodhat a másik ember.

Általában úgy éljük az életünket, hogy mi sem pontosan tudjuk, milyen belső erők mozgatnak bennünket, bizonyos érzéseknél vagy cselekvéseinkben. Jó ha az ember tudatosan is képes figyelni a benne zajló folyamatokra és el tudja csitítani az elméjét, hogy ki tudjon szállni  az emberi  játszmákból. Ehhez is segítséget nyújt az erőszakmentes kommunikáció.

A módszer hazai képviselője, Rambala Éva.

Milyen módon segít az életemben az erőszak nélküli vagy együttműködő kommunikáció?

Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) akredditált képzésként elérhető, amelyet én is elvégeztem. Ma már, el sem tudom képzelni az életemet az erőszakmentes kommunikáció nélkül, mert belém ivódott. Segít megértőnek és szeretetteljesnek maradni mindenféle körülmények között.

• Az erőszakmentes kommunikáció segít nekem abban, hogy el tudjam mondani az érzéseimet és szükségleteimet anélkül, hogy megbántsam a másik embert.
• Segít kideríteni, hogy mi lehet az én vagy másik ember viselkedésének oka, a szükségletei megtalálásán keresztül.
• Meg lehet előzni a félreértéseket.
• Jó érzés tudni, hogy nem velem van probléma, kívül tudok maradni bizonyos kellemetlen  szituációkon és nem bántódom meg, hiszen nincs miért.
• Megtanulhatom, hogy együtt érezzek önmagammal és felelősséget vállaljak önmagamért és a tetteimért.
• Ez a módszer még inkább lehetővé teszi számomra, hogy őszinte párbeszédet folytathassak és kapcsolódni tudjak az emberekhez.
• Jó érzés, amikor begyógyulnak a lelki sebek, és adhatunk magunkból odafigyelést,  szeretetteljes partneri kommunikációt.

Hogyan segít a munkámban az együttműködő kommunikáció?

A következő példa arról szól, hogy pályakezdő óvodapedagógusként, hogyan tudtam megértetni magam konfliktushelyzetben az egyik édesapával.

Az ovis csoportunkban egy napon észrevettem, hogy az egyik kisfiúnk szeme nagyon piros.  Első gondolatom az volt, hogy kötőhártya-gyulladása lehet. Délután szóltam az édesapjának, hogy gyermekét meg kellene nézetni orvossal, mert nagyon piros a szeme.

A gyerkőc másnap ismét jött óvodába, a szeme még mindig piros volt. Nagyon csalódott voltam, hogy az édesapa semmibe vette a kérésemet. Az édesapjának a következőket mondtam, délutáni  találkozásunk alkalmával.

“Amikor megláttam, hogy kisfia ismét piros szemmel jött az óvodába, nagyon csalódottnak éreztem magam, amiért nem hallotta meg a kérésemet!

Nagyon kínos érzés volt számomra és féltem, amikor azt láttam, hogy gyermekéhez odabújnak a többi gyerekek – mert szeretik őt – és lehet, hogy elkapják a szemgyulladást, mivel a kötőhártya-gyulladás fertőző. Hogyan védjem meg a gyerekeket? Rá kellett szólnom a társaira, hogy menjenek távolabb az ő kisfiától, ami neki is rossz érzést okozott! Arról nem is beszélve, hogy ilyen esetben mielőbb el kell kezdeni a kezelést, mert ez fiacskájának is szúrós, viszkető kellemetlen érzést okoz és később gyógyul meg. Lehet, hogy egy nappal kevesebb munkahelyi hiányzás segít az édesapának, de addigra már megfertőződhetnek más gyermekek is.

(Nekem lelkiismereti kérdés volt és kötelességem is, hogy ne kapja el más gyerek, ha kötőhártya-gyulladás, de ne sértsem meg az édesapát sem.)

Arra volna szükségem, hogy legyen megértő velünk az édesapa, legyen fontos számára a közösség egészsége is! Ismét kérem, hogy vigye el gyermekét az orvoshoz, és csak akkor hozza oviba, ha az orvos engedi!”

Következő nap már nem jöttek óvodába és több mint egy hétig nem is jött a kisfiú, amíg kikezelték a kötőhártya-gyulladását. A szülővel megmaradt a jó kapcsolatunk és nem volt már szokatlan számára, hogy érzésekről beszélgetünk.

Az együttműködő kommunikáció az életcélom megtalálásában is segített!

Rátaláltam az életcélomra, amellyel sokat segíthetek a gyerekeknek és családjaiknak.

Óvodai munkám során, olyan pedagógiai módszert sikerült kikísérleteznem sok-sok esztendő alatt “Csillagtündér mesésjáték” néven, amellyel megalapozható a gyermekek érzelmi intelligenciája.  Csak erre építve tudjuk óvodáskorú gyermekeknek is megtanítani az erőszakmentes kommunikáció alkalmazását a konfliktusok megoldásánál illetve ehhez kapcsolódóan az érzelmek kezelését. Ez a pedagógiai innováció hatékonyan alkalmazható az óvodai csoportokban! Ez a lehetőség már elérhető nemcsak az óvodapedagógusok, de a szülők számára is, hogy ilyen módon is segíthessünk a gyermekek lelki egészségének megóvásában, amely küldetésemmé vált.

Szeretettel várjuk a Csillagtündér programhoz csatlakozókat az óvodai intézmények, a fejlesztő szakemberek és szülők személyében!

(Forrás: https://www.libri.hu/konyv/marshall_b_rosenberg.a-szavak-ablakok-vagy-falak-bovitett-javitott-kiadas.html)

The post Az erőszakmentes kommunikáció – ovisoknak is! appeared first on Csillagtündér.

Szeretnénk megvédeni gyermekeinket a rossz és ártalmas környezeti hatásoktól. Megóvni őket a fölösleges félelmektől, szorongástól. Segíteni, hogy ne féljenek és bízzanak bennünk! Érezzék és biztosak lehessenek abban, hogy mindig számíthatnak ránk, mert mi mindig mellettük leszünk. De nehéz úgy segíteni, ha nem tudjuk, hogy mi a baj. Amikor nem tudjuk, hogy mitől fél a gyermek és ő sem tudja megfogalmazni, tehetetlennek érezzük magunkat. Jó lenne tudni, hogy miért vannak félelmek a gyerekekben!

Hogyan lehet megtudni, hogy mitől fél és szorong a gyermekem?

Mi a megoldás? Fejleszteni kell a gyermek érzelmi intelligenciáját. Meg kell tanítani neki az érzéseket. Az alapérzelmekkel kell kezdeni. Amikor már ezeket ismeri, beszélgessünk sokat róluk. Váljon természetessé, hogy megosztjuk egymással az érzelmeinket otthon, amelyek egyike a félelem. A gyerekeket jobban lehet motiválni egy beszélgetésre, ha érzésekről kérdezzük és nem úgy tesszük fel a kérdést, hogy mi történt veled ma? Erre a válasz az lesz, hogy -“Semmi!”. Kérdezhetünk úgy is, hogy

– “Történt ma olyan dolog veled, amikor örömöt éreztél vagy esetleg féltél valamitől?”

Az érzelmek kibeszélése közben, mindent megtudunk a hozzá tartozó körülményekről és eseményekről, beleértve a félelemkeltő dolgokat is.  Ezért is fontos, hogy tudjunk érzelmekről beszélgetni.

Milyen eszközök segítségével tudhatom meg, hogy mitől fél a gyermekem?

Az érzések megtanításához és az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez többféle könyv, játék kapható! Az ovisok eq-jának megalapozásához már pedagógiai módszer is létezik, amely a szülők számára is elérhető. Ez a Csillagtündér mesésjáték módszer és eszköztár. A kommunikáció nélkülözhetetlen az eq fejlesztéséhez. A báb is jó eszköz arra, hogy a gyermek megnyíljon és beszéljen a félelmeiről. Egy bábnak sokkal szívesebben és bátrabban mesél el bármit. Azonban a bábnak sem tud arról mesélni, amit nem tud megfogalmazni, ehhez ismernie kell az érzéseket.

Alapérzelmek: öröm, bánat, félelem, harag, meglepődés, undor.

Minél korábban kezdjük el megtanítani, annál jobb!

A szülők arcmimikájánál, mi taníthatná meg jobban az érzéseket? Mutassuk és mondjuk, szituációkhoz kötve! Kérdezzük vissza, a gyermek is mutassa! Ez egy nagyon jó játék. Előbb-utóbb már másokon is fel fogja ismerni ezeket az érzéseket és ő is meg tudja mutatni. Például azt is, hogy milyen az, amikor fél. Ez már az érzelmi intelligencia fejlesztés eredménye. Sokat beszélgessünk a gyermekünkkel, váljon szokássá, hogy a szülőknek bármit nyugodtan el lehet mondani, még az érzéseket is. Ha ez pici kortól kezdve természetessé válik, később is nagy segítség lesz. Töltsünk minél több minőségi időt a gyermekkel!

Tanítsuk csemeténket az érzelmekre, szoktassuk az őszinte beszélgetésre, hogy minél könnyebb legyen számunkra kideríteni, hogy mitől fél a gyermek! A lelki egészség megőrzéséhez ez rendkívül fontos!

The post Mitől fél a gyermek? – Hogyan lehet megtudni? appeared first on Csillagtündér.

Saját tapasztalatomat szeretném megosztani, amikor a gyermekeimmel való konfliktushelyzetben az érzések kibeszélése volt a megoldás. Ez segített megértenem, hogy valójában, mire volt szüksége gyermekeimnek. Így tudtuk a konfliktusokat megoldani, bizalmi kapcsolatunkat, kötődésünket megerősíteni.

Az érzések kibeszélésével tudjuk feltérképezni, hogy a másik embernek, vajon mire lehet szüksége. A szükségletek kielégítésével megoldhatjuk a konfliktusokat!

Első történetem, amikor az érzések kibeszélése segített  egy konfliktushelyzetben

Két gyermekem közül az idősebbik 13 évesen 8 osztályos gimnáziumba járt. A fiatalabb 11 éves általános iskolás volt.

Egy hétvégi délelőtt két lányom összeveszett. Az idősebb tanulni szeretett volna, a fiatalabb az ágyban maradva tévét nézni. Közös gyermekszobában élték mindennapjaikat. Gyakori konfliktus forrása volt, hogy egymást zavarták az eltérő igényeik miatt. Szerettem volna, ha meg tudnak egyezni, de nem sikerült konszenzusra jutniuk!

A tanulás fontosabb a televízió nézésénél, ezért megkértem a fiatalabbat, hogy menjen a nappaliba tévét nézni, és hagyja tanulni a nővérét!

Ez, nem először történt így!

A kicsi lányom durcásan, sértetten, sírva berohant a nappaliba az ágyneműjével együtt. A kanapén ülve takaróját és párnáját a fejére húzta. Hiába szóltam hozzá, nem válaszolt.

Ekkor, odaültem mellé és megpróbáltam kitalálni, mit érez, hogy kapcsolódni tudjak hozzá.

• -“Dühös vagy, amiért ki kellett jönnöd a szobából?” – kérdeztem, de nem válaszolt.
• -“Nagyon mérges vagy, hogy nem nézheted az ágyadból a meséket?”

Kicsi lányom, egyszer csak megszólalt és kibújt fedezékéből. Elkezdett helyeselni és teljesen megváltozott a testbeszéde, felém fordult,  érezhetően kinyílt.

• -“Nem igazság, hogy mindig nekem kell kijönni a szobából a nővérem miatt!” – mondta.
• -“Úgy szeretem az ágyacskámból a tévét nézni és még reggelizni is jó lett volna az ágyban!” (Soha nem szokott az ágyban reggelizni, de a reggeli kakaót mindig oda szoktam vinni az ébredéséhez. Szokta is mondani, – “jaj de jó, itt a finom kakaó anya szeretetével”.)

Miután kiderült számomra, hogy mi a fájdalma az én kicsikémnek, elkezdtem a kívánságait teljesíteni.

• Bekapcsoltam a tévét a nappaliban.
• Kérésének megfelelő reggelit készítettem az elmaradhatatlan kakaóval.
• A kanapé elé az asztalra feltálaltam a reggelit.

Ekkor az én édesem sírva fakadt, csordogáltak a könnyei és azt mondta.

„ – Az én anyukám szeret engem”!

Ő is csak arra vágyott, amire mindannyian vágyunk a szívünk mélyén. Ekkor döbbentem rá, hogy azzal, amikor rendszerint kiküldtem őt a gyerekszobából, azt élte meg, hogy nem szeretem úgy, mint a testvérét. A “hab a tortán” pedig az volt, hogy reggeli után, azt mondta – „Anya! Máskor is kijövök a szobából”!

A másik történetem, amikor egy konfliktus megoldásához az érzések kibeszélése járult hozzá.

Konfliktushelyzetben ekkor, az idősebbik 13 éves leányommal voltam. Nagyon felháborodott, amikor nem engedtem meg neki, hogy este elmenjen egyedül sétálni. Kertvárosi övezetben laktunk.  Sírva fakadt és elsorolta, hogy unja már, hogy nem biciklizhet és sétálhat este egyedül. Nem mehet el akárhová a barátnőivel, hogy nincs külön szobája, stb. stb. és elege van mindenből.

Empátiával meghallgattam! Kérdezgetni kezdtem, hogy kiderítsem milyen szükségletek állhatnak kérései hátterében. Többféle érzést megneveztem, azzal kapcsolatban, hogy milyen állapotban van.  Ő vagy helyeselt vagy pedig kijavított. Ez nagymértékben segítette, hogy kapcsolódni tudjunk egymáshoz! Kiderült, hogy mire vágyik, mi a szükséglete.  Tulajdonképpen az, hogy szabad lehessen és önálló. Az is fontos volt számára, hogy bízzak benne, mert ő soha nem élne ezzel vissza.

Elmondtam, hogy bízom benne, de a külső körülmények óvatosságra intenek. Kértem tőle, adjon időt nekem arra, hogy fokozatosan életkorának megfelelően dönthessek arról, hogy hová mehet egyedül. Másnap konkrét helyre, megnevezett baráttal, megbeszélt időre kéredzkedett el.

Elengedtem! Nagyon meglepődött, boldog és hálás volt!

Először ment el bevásárlóközpontba, egyedül a barátnőjével. Ez 2008-ban történt!

Fenti eseteket, akkor írtam le, amikor az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszerét tanultam és kezdtem otthon alkalmazni.

Az eredményeket  megtapasztalva, egyre fontosabb szerepet kapott életünkben az érzelmi intelligencia fejlesztése. Ez is közrejátszott abban, hogy megszületett az érzelmi intelligenciát megalapozó Csillagtündér módszer, amely egyedülálló módon és sokoldalúan nyújt segítséget a szülőknek, hogy minél kevesebbszer legyenek konfliktushelyzetben illetve azt a lehető leghatékonyabban tudják megoldani!

The post Konfliktushelyzetben az érzések kibeszélése segít appeared first on Csillagtündér.

Azért beszéljünk az érzésekről, mert egész életünk az érzésekről szól, mindent átszőnek. Az érzésekről tudhatjuk merre menjünk és merre ne menjünk az életünkben, jó útmutatók. A ki nem mondott érzések megbetegíthetnek. Az emberi kapcsolataink minőségét jó irányba befolyásolhatják. Segíthet megbirkózni a nehézségekkel. Ne másoknak kelljen kitalálni, hogy mi zajlik bennünk. Ha beszélünk az érzésekről tudatosul bennünk, hogy mi a baj.

Nem merünk beszélni az érzésekről. Miért?

• Így nőttünk fel.
• Neveltetésünkből adódóan nem tudjuk, hogyan kell.
  Összegyűjtjük az érzéseket magunkban – mint egy ládába a régi fotókat – és jó mélyre elássuk.
  Ugyanakkor kincsesláda ez! Az érzések kincses ládája.
  Olyan jó lenne, ha kiásnánk végre és többet foglalkoznánk vele.
• Sajnos kínosnak érezzük azt a helyzetet, amikor beszélni kell az érzésekről.
• Félünk is tőle, hogy visszaélnek vele mások, de véleményem szerint ez csak rossz berögződés.
• Nem volt előttünk jó minta, mert a szüleink sem tudták hogyan kell, hiszen nekik sem tanította meg senki.

Ha nem beszélünk az érzésekről megnehezítjük az életünket!

Fontos lenne a lelki egészség szempontjából.

Hogyan alakuljon ki az empátia az emberek között?
Hogyan értsük meg a másikat és hogyan segítsünk rajta, ha nem tudjuk mit érez?
Ki tanítsa meg a gyermekeinket, hogy hogyan kell beszélni az érzésekről?
Hogyan fognak boldogulni a gyermekeink, milyen mintát visznek tovább?
Hogyan ne veszítsük el az erős kötődést a gyermekeinkkel, amikor kamaszok lesznek és még később amikor kirepülnek a családi fészekből?
Hogyan oldják meg konfliktusaikat a lehető legoptimálisabban?

Beszéljünk az érzésekről és megkönnyítjük az életünket!

Folyamatosan megszabadulhatunk a rossz érzések negatív energiájától és a körülötte keringő zavaró gondolatoktól.
Könnyebben és jobban megérthetjük egymást, mert tisztább képet kapunk az egymásban zajló folyamatokról.
Bár félünk beszélni az érzéseinkről, de ha ezt megtesszük, akkor lehetőséget adunk a másik embernek arra, hogy ezáltal fejlődjön az empátiája és együttérzőbb lehessen velünk.
Tiszta képet kapunk az őszinte érzések kimondásával arról, hogy mire van szüksége a másik embernek és célirányosabban tudunk a segítségére lenni. Ez ránk is igaz.
Nagyon fontos, hogy szülőként a családban mi adjunk példát és gyakorlási lehetőséget a gyermekeinknek arra, hogy természetes legyen az érzésekről beszélni.
Az érzelmileg is intelligens gyermekek boldogabb felnőttekké válnak és ezt az értéket mintaként adhatják majd tovább.

A térben való eltávolodást pedig pótolni lehet az érzelmi kötődés megerősítésével és folyamatos ápolásával. Az érzések kölcsönös kimondása olyan mint egy köldökzsinór, amely összeköt bennünket. Egy minőségi kapcsolat. Igazi egymásra figyelés, amikor megosztjuk egymással az érzéseinket.
A legnagyobb konfliktusok közepette adhatják a legnagyobb segítséget az érzések kimondása.
Az élő beszélgetést és annak lelki és egyéb jótékony hatásait semmi sem pótolhatja.

Személyiségfejlődésünk fontos része az érzelmi kommunikáció.

Társadalmunkban nagyon sokan észrevettük már és érzékeljük, hogy nekünk kell tenni valamit önmagunkért, ha fejlődni akarunk a kommunikáció és a lélek szintjén is. Fejleszteni kell az önismeretünket a kommunikációnkat, hogy könnyebben boldoguljunk és az életünkben adódó nehézségeket könnyebben meg tudjuk oldani.

Ezekre az igényekre jöttek létre és adnak megoldást:

• Különböző asszertív kommunikációs tréningek
  Erőszakmentes kommunikációs (EMK) tréning
  Önismereti tanfolyamok, tréningek
  Érzelmi intelligenciát fejlesztő tanfolyamok, tréningek
  Gordon módszert oktató tanfolyamok
  A belső utazásos módszereket tanító tanfolyamok
  Agykontroll tanfolyamok
  A rengeteg önismereti és mindenféle módszereket ajánló könyvek

Ha lelki eredetű fizikai betegségeink vannak vagy lelki problémáink, akkor pedig felkeressük azokat az embereket, akiktől segítséget remélünk: különböző coachokat, kineziológust, pszichológust, szakpszichológust, pszichiátert, alternatív gyógyítókat, stb, stb.

Mit tegyünk, hogy ne kelljen mások segítségét kérni, ha nem muszáj? Hogyan segíthetünk magunknak , hogy megelőzzük a betegségeket?

Beszéljünk az érzéseinkről!

Véleményem szerint szükségtelenné válna sok külső segítség kérése és elkerülhető lenne sok fizikai és lelki probléma, ha már kezdetektől megtanulnánk azt az egyszerű dolgot. BESZÉLJÜNK AZ ÉRZÉSEKRŐL!

Nem baj, ha felnőttként tanuljuk meg, soha nem késő. Gyakoroljuk és idővel menni fog. Tudatosan figyeljünk rá és minél többször próbáljuk, annál könnyebb lesz.

• Változtassunk a megszokáson, hogy csak magunkba fojtjuk az érzéseket!
• Tanítsuk meg a gyermekeinknek is, hogy mondják ki mit éreznek!
• Ők már had nőjenek fel úgy, hogy rendelkeznek ezzel a képességgel.
• Az érzelmekről való beszélés, beszélgetés megalapozza az érzelmi intelligenciát, lelki egészségünk védelmét!
• Hihetetlenül fontos, és nem kellene tabuként kezelni.
• Így alakult ki, hogy tabu téma, de nem kell hogy így maradjon. Mi változtathatunk ezen.
• Már három éves kortól lehet célratörően fejleszteni a gyermekek érzelmi intelligenciáját. Ehhez alkalmas például a “Csillagtündér módszer” és sok más egyéb ez irányú fejlesztő módszer, könyv és játék.
• Nagyon fontos, hogy beszéljünk az érzésekről és ezt megtanítsuk a gyermekeinknek is.

Tapasztalatom

Saját életemben nap mint nap megtapasztalom a sok eredményét annak, hogy merek beszélni a bennem lévő érzésekről azoknak, akik közel állnak hozzám vagy akikkel közeli kapcsolatban állok.
A konfliktusaim megoldását már el sem tudom képzelni anélkül, hogy ne fogalmaznám meg a bennem lévő érzéseket is. A legtöbb esetben megértést és elfogadást kapok viszonzásul.

Óvodapedagógusként erre tanítom a gyermekeket is.
Nem baj, ha már idősebbek a gyermekek mint az óvodás korosztály. Én is folyamatosan tanultam és az én gyermekeim is már inkább kisiskoláskorban és kamaszkorban látták tőlem a példát, ahogy én is fejlődtem és gyakoroltam.

Soha nem késő. Egymásnak adtunk példát, mert minden eredményes konfliktusmegoldás vagy beszélgetés, ami által többek is lettünk, megerősített bennünket abban, hogy ez pozitív és jó dolog.

Saját élmény

Rengeteg alkalommal éltem át, hogy kamasz gyermekem elzárkózik előlem és magába fojtja az érzéseit. Sokszor csukódott be az orrom előtt gyermekszoba ajtaja. Szeretetteljesen és állhatatosan kezdeményeztem a beszélgetéseket. Nem érdekelt, hogy a gyerekem a takaró alá bújik. Amikor az ágyán ülve próbáltam kitalálni, hogy vajon mit érez és a nagy hallgatás után egyszer csak előbújt a takarója alól, akkor felolvadt a jég. Úgy érezte, hogy tényleg érdekel engem, hogy mi történik vele.
A kamaszok rettentően tudják utálni magukat és ekkor van a legnagyobb szükségük arra, hogy érezzék valaki szereti őket. Sokszor beszéltük ki a problémákat és megszokottá vált, hogy őszintén az érzelmeket feltárva és vállalva a történéseket, tegyük le a nehéz batyukat.

Szülőként is nyugodtan elmondhatom a problémáimat gyermekeimnek, mert figyelembe veszik, változást érek el vele, aminek mindig nagyon örülök. Figyelünk egymásra és egymás érzéseire.
Ez szokás kérdése. Ezért javaslom, hogy tegyük szokássá és természetessé és minél előbb kezdjük el, de később sem maradunk le semmiről. Az a jó, hogy közben mi magunk is fejlődünk. A párkapcsolatunkba is bekúszik az ilyen fajta nyitott, tabuk nélküli beszélgetés.
A jó kapcsolatok alapja a jó kommunikáció.

Erre biztatok mindenkit!
Beszéljünk az érzésekről!

The post Beszéljünk az érzésekről! Ne legyen tabu! appeared first on Csillagtündér.

Saját tapasztalatom, hogy a lelki eredetű negatív érzelmek, amelyek folyamatos önmarcangolásra és állandó agyalásra késztetnek bennünket meg tudják keseríteni a mindennapjainkat.

Hosszú távon pedig jönnek a testi eredetű érzések, amikor a betegségek már fizikai fájdalom formájában is jelentkeznek. Gondolom mindannyian átéljük ezeket a fázisokat és amikor segítségre vágyunk elindulunk a megoldások keresése felé.

Általában ilyenkor kezdünk el az emóciók iránt mélységeiben is érdeklődni, olvasni, önismereti képzéseket  keresni. Azt reméljük, hogy jobban megismerjük az érzelmek természetét és persze önmagunkat.  Én így tettem.

Az utóbbi néhány évben szerencsére már egyre többet lehet olvasni és hallani arról, hogy mennyire fontos lenne, többet foglalkozni az érzelmek világával. Erre néhány példa:

Daniel Goleman (2016) szerint  “Szociobiológusok, azt firtatván, miért juttatott az evolúció központi szerepet az érzelmeknek az emberi pszichében, rámutatnak arra, hogy ilyen esetekben bizony a szív diktál és nem a fej. Szerintük érzelmeink igazítanak el bennünket olyan döntő próbáknál és feladatoknál, ahol az intellektus önmagában megbízhatatlan – vészhelyzetben, gyászban, frusztrációkkal dacoló kitartásban, párkeresésben, családalapításban. ”

Prof. Dr. Bagdy Emőke (2016) beszél arról, hogy már óvodában és az iskolában szükség lenne stresszkezelésre.  Szerinte ez nem csak felnőtt tünetegyüttes, ez a gyermekeket is érinti.

Bagdy Emőke (2019) írja:

A mai gyerekek jó úton haladnak az érzelmi fogyatékosság felé.

Dr. Pécsi Rita (2017) is hasonlóan vélekedik:

 Ott tartunk, hogy a gyerekek a legalapvetőbb érzelmeiket sem tudják kifejezni.

Dr. Kádár Annamária mesepszichológiai könyvei  is az érzelmi intelligencia fejlesztését hangsúlyozzák, az érzelmek fontosságára hívja fel a figyelmünket.

Milyen érzések okoznak problémákat?

pl.: aggodalom, bizonytalanság, bizalmatlanság, csalódottság, magány, elégedetlenség, elkeseredettség, félelem, féltékenység, gyász, kétségbeesettség, kiszolgáltatottság, reménytelenség, szégyen, tehetetlenség, sértődékenység, stb. .

Miből születhetnek meg ezek az érzelmek?

Valaminek a hiányából:

1. A túlzott aggodalom, bizalmatlanság, féltékenység érzelmek többnyire a bizalom  és önbizalom hiányát jelzik.
2. A csalódottság, elégedetlenség érzelmek a túl nagy elvárások támasztásával az elfogadás hiányára utalnak.
3. A szégyen, a kiszolgáltatottság és félelem érzelmek a magabiztosság és az önmagunkba vetett hit szintjét jelezhetik.
4. A sértődékenység eredhet a másik ember nézőpontja figyelembevételének a hiányából.
5. Elkeseredettség, tehetetlenség érzelmek jelezhetik azt is, hogy hiányunk van elismertségből, megbecsülésből, szeretetből.

A hiányokat lehet pótolni:

1. A bizalmat a kapcsolatainkban ki lehet építeni és meg lehet erősíteni.
2. A nagy elvárásokat magunkkal szemben reálisabbá lehet tenni.
3. A személyiségünket lehet fejleszteni, hogy hitelesek, magabiztosak és a tetteinkért felelősséget vállalni tudó emberek legyünk.
4. Fejleszthetjük az empátiánkat is. Segít a másikra figyelni, így nem gondoljuk, hogy minden problémának mi vagyunk az okai.
5. Változtathatunk azon, ha nem becsülnek meg. Kereshetünk olyan közeget, ahol elismerést kapunk és teljesíthetőek az elvárások. Nehéz, de én is megtettem. Egy kapcsolatban nem szeretve élni, az is lehet  jel, hogy változtatni kell.

A hiányosságaink feltárása és pótlása lehetőséget ad a negatív érzetek csökkentésére. Meg tudjuk oldani a problémáinkat mégpedig úgy, hogy MAGUNKON VÁLTOZTATUNK. Erre nagyobb lehetőségünk van mint arra, hogy  valamilyen eseményt vagy bárki mást megváltoztassunk. Hiszem, hogy mindenki képes jobban érezni magát úgy, hogy ugyanarra a dologra másként tekint. Változtatás a nézőpontomon és a gondolkodásmódomon, ennek eredményeként változnak az érzelmeim. Nekem segített.

Akarjunk változni és fejlődni!

Egy idézet  Bagdy  Emőke (2017)   “Hogyan lehetnénk boldogabbak?” című könyvéből:

“A magunk kis világában megteremthetjük a belső békét, az egyensúlyt, a harmóniát azáltal, hogy rendet teszünk belül és kívül is. Mert ahogy odabent rend van és béke, úgy elrendeződnek körülöttünk is a dolgok, és sokkal jobbnak találjuk a külvilágot is.”

Hogyan tegyünk rendet belül?  Fejleszthetjük a hiányosságainkat.

A fentiekben leírtak összefoglalva, hogy mely fejlesztendő hiányosságaink, milyen érzéseket okozhatnak:

A  problémákat okozó érzések feldolgozásának többféle megoldása is lehet:

• Például a fent említett hiányosságok pótlása.
• Nagyon fontos lenne, hogy kibeszéljük magunkból, ami feszít. Az érzéseinket megfogalmazva és kimondva, hihetetlenül sokat veszítenek abból a negatív energiából, amit lelki fájdalomként élünk meg. Tapasztalatom szerint nagyon sokunknak nehéz az érzelmek verbális kifejezése. Sajnos nem így nőttünk fel. Milyen jó lenne, ha a szüleinkkel őszintén megoszthattuk volna a bennünk lévő érzéseket.  Milyen más lenne a kapcsolatunk velük. Én szülőként már tudtam ezen változtatni. Házastársammal és gyermekeimmel őszintén és nyíltan tudunk beszélni érzésekről és azok okozta problémákról. Az ilyen jellegű kommunikációnak sok előnyét tapasztaltuk meg, gyermekeink kamaszkori nehéz időszakában is. Sok minőségi időt töltöttünk együtt és igyekeztünk kibeszélni a gondokat az érzéseket. Ez a mai napig így van.
• Az érzelmek keletkezése és az események összevetéséből fény derülhet az okokra, amelyek segítik a megoldások keresését. Manipulálhatnak úgy, hogy észre sem vesszük csak érezzük valahol mélyen, hogy itt valami nincs rendjén. Érdemes megfigyelni azokat az eseményeket, amelyek kapcsán bekapcsolnak bennünk a figyelmeztető érzetek. Mi az, ami ott és akkor  történik. Próbálhatunk tudatosabban figyelni.

Emóciók segítségével önismeretünk is fejlődik.

Érdemes magunkkal beszélgetni és kérdéseket fel tenni magunk számára. Talán viccesnek fog tűnni, de én szeretem azt, hogy nem “vagyok egyedül”.   Van a kérdező felem és aki válaszol. A racionális és az érzelmi felem.

Bizonyos helyzetekben, miért vannak bennem kínos érzelmek? Mi lehet ennek az oka? Lehet, hogy régi események rossz emlékei miatt? Mik azok? Talán nem vagyok összhangban a tetteimmel? Nem azt csinálom, amit én szeretnék? Mások miatt teszek dolgokat és túl sok a kompromisszum? Talán nem tudom jól megfogalmazni  a problémáimat a másik fél számára? Jól megfogalmazok mindent, de a másik még sem érti meg vagy nem érdeklik az érzelmek?  Nem gondoltam át előre a dolgokat és most nehéz vállalnom a felelősséget?  Mit tehetek magamért most és a jövőben?  stb. A válaszokkal közelebb jutunk a megoldásokhoz.

• Figyeljük az érzések megjelenését és próbáljuk azonnal megfogalmazni. Nemcsak az érzelmek, hanem a kérések megfogalmazása is segít. Akkor tudatosul bennünk igazán, hogy mi is a probléma, amikor megoldást is próbálunk rá keresni.

Bizonyos érzelmek megjelenése figyelmeztet, hogy mivel van problémánk vagy dolgunk!

• Figyeljük meg, hogy az érzelmek mire irányítják a figyelmünket. A jó és örömteli érzeteket is érdemes megfigyelni és természetesen a rosszakat. Mind segítségünkre vannak, jeleznek nekünk. Segít magunkat jobban megismerni.

Érzületek kifejezése szeretetnyelvek segítségével.

Például, ha Gary Chapman (2018): Az  5 szeretetnyelv – írásából merítek, én akkor érzem magam szeretve, ha MINŐSÉGI IDŐ-vel ajándékoznak meg. Viszont én is ugyanezt adom a velem kapcsolatban álló embereknek, így mutatom ki a szeretetemet.

Figyelek rájuk, DE IGAZÁN: empatikusan, elfogadóan, időt nem sajnálva, türelemmel, együttérzően, stb. Ezt az erősségemet az oviban a gyermekekkel való szeretetteljes kapcsolatomban is nagyon jól tudom kamatoztatni.

Az elsődleges szeretetnyelvem kialakulásának gyökerei gyerekkoromra nyúlnak vissza. Nagymamám nevelt tíz éves koromig, nagy hiányom volt anyai és apai együtt töltött minőségi időből és figyelemből. Ebből nekem kevés jutott! De örülök, hogy ebből a hiányból előnyt kovácsolva én most  sokat tudok adni másoknak.

Azonban mivel tudom, hogy például a kisebbik lányom szeretetnyelve az AJÁNDÉKOZÁS, ezért nagyon kell figyelnem arra, hogy ő akkor érzi igazán a szeretetemet, ha ajándékok formájában is kimutatom ezt. És persze az oviban a gyerekeknek nagyon fontos a TESTI ÉRINTÉS szeretetnyelv. Amikor azt mondják szomorúan, hogy “anya hiányzik” ! Egy szeretetteljes öleléssel fel lehet tölteni a szeretet tankjukat és édesanya hiányát egy kicsit pótolni.

Ismerem magam és tudom, hogy számomra fontos a minőségi idő, de nem gondolom azt, hogy ha valaki ebből kevesebbet ad, az azt jelentené, hogy nem kedvel engem. Régen valószínűleg így gondoltam.

Negatív érzések kezelése

Negatív érzéseknél figyelni szoktam arra, hogy ha rossz érzést okoz valaki, milyen korábbi rossz élményeim gombját nyomta meg. Megfigyelem, hogy a régi minták kapcsolnak be vagy ez tényleg a jelen helyzetről szól.  Ez is segít kontrollálnom a dolgokat.

Nehezen viselem, ha valaki  ok nélkül figyelmen kívül helyez, mert  érzelmi szinten, azonnal felhozza bennem a gyerekkori frusztrációmat, amelyet tízéves éves koromig megéltem. Azt gondoltam, bennem van a hiba és én tehetek arról, hogy nem lehetek az édesanyámmal és nem kellek az anyukámnak. Mikor pedig már vele élhettem, nem törlődött a múltam, az érzelmek lenyomata megmaradt.

Fontos lenne megbeszélni a gyerekekkel, hogy bármilyen negatív helyzet adódik, őket mindig szeretjük és fontosak nekünk!!! Az érzelmek megfigyelése segít fejlődni az önismeretben és a mások szükségleteinek felismerésében.

• Használjuk iránytűként az érzelmek megjelenését és állítsuk szolgálatunkba. Kerüljük el azokat az embereket és élethelyzeteket – ha lehetséges – amikről tudjuk, hogy felkorbácsolják a lelkünket, mert az érzelmek kapcsoló tábláján össze-vissza nyomogatják a gombjainkat.

Most fordítsunk a dolgokon!

A problémákat jelző érzelmek valójában segítségünkre vannak!

Hogyan használjuk őket?

A ruháinkon kívül nem fontos “mindent magunkra venni”.  Kicsit távolabbról is szemlélhetjük az eseményeket még az érzelmek megjelenését is. Nem vehetünk mindent véresen komolyan. A humor is sokat segíthet.  Megpróbálhatunk belehelyezkedni a másik fél nézőpontjába is. Ha valaki dühösen ingerülten beszél velünk, győződjünk meg róla, hogy velünk van-e baja vagy csak nálunk dühöngi ki magát.

Az is előfordulhat, hogy míg más csak az igényeit próbálja felénk jelezni, kritikának vesszük. “Már megint velünk van a probléma?”- gondoljuk és már is beleesünk a szorongások hálójába.

Jogosan megjelenő negatív érzeteknél, rövid időn belül tudathatjuk a másikkal, mi az amit nem fogadunk el tőle, hol a határ. Ne hagyjuk magunkat elsüllyeszteni az érzelmek tengerében!

Például az nem fordulhat elő semmilyen körülmények között, hogy egy gyerek ráüt a szüleire!

Sokunkban, a félelmek nem hagyják, hogy kiálljunk magunkért. A félelem attól, hogy megbántunk valakit esetleg elveszítjük őt vagy a szeretetét.  Félhetünk, hogy félreértenek bennünket és még sem érjük el a célunkat, netán még el is küldhetnek. A következményektől félve, nem tudjuk, hogyan fejezzük ki magunkat megfelelően.  Ehhez nagy segítséget jelent, ha minden esetben csak magunkról beszélünk. A saját érzéseinkről a mi igényeinkről, amelyek rólunk szólnak nem a másikról.

Abban az esetben, ha a másik felet nem kritizáljuk és nem illetjük “kedves” jelzőkkel, lehetünk őszinték és felvállalhatóak az érzelmeink. Ezzel csak teret adunk a másiknak, hogy jobban megérthessen minket és jobban átérezhesse a problémáinkat. Az ő empátiáját is fejlesztjük ezáltal.

Mit tegyünk a megjelenő érzésekkel?

1. Használjuk okosan és fordítsuk a javunkra.
2. Próbáljunk tudatosabbak lenni, hogy ne az emóciók irányítsanak.
3. Szülőként tanítsuk meg a gyermekeinknek, az érzelmek nyelvét.
4. A családban legyen természetes az, hogy beszélünk egymásnak az érzéseinkről.
5. Tőlünk tanulják meg a gyermekeink, hogy mik azok az érzelmek, ne mástól! Ez nekünk fontos! A mi kapcsolatunkat és kötődésünket erősíti.
6. Konfliktushelyzetekben nagy segítségünkre szolgál, ha szabad beszélni és képesek is vagyunk rá, hogy megfogalmazzuk őszintén az érzéseinket, problémáinkat.

Sokat segít! Tudom. Nap mint nap tapasztalom.

Én, így viszonyulok az érzelmek csodálatos világához rímekbe szedve:

Ó   ÉRZELMEK, kik mindig lelkünkben tolongtok,

kik megismertetitek velünk a mennyet és a poklot,

sokszor van, hogy nem kívánjuk veletek a harcot,

de a vége mindig az, MILYEN JÓ, HOGY VAGYTOK!

Forrás jegyzék:

Goleman, D. (2016). Érzelmi intelligencia. Háttér.

Prof. Dr. Bagdy Emőke (2016) Mi a boldogság titka? InfoRádió 2016

https://infostart.hu/belfold/2016/11/26/bagdy-emoke-mi-a-boldogsag-titka

Bagdy Emőke (2019)

https://nlc.hu/baba/20190122/bagdy-emoke-interju-pszichofitness/

Dr. Pécsi Rita (2017)

https://nlc.hu/ezvan/20170411/pecsi-rita-erzelmi-intelligencia/

Bagdy Emőke (2017)

Emőke, B. (2017). Hogyan lehetnénk boldogabbak?. GlobeEdit.

Chapman, G.  (2018).  Az öt szeretetnyelv. Harmat.

The post Érzelmek – Tanuljuk meg kezelni őket! appeared first on Csillagtündér.