Az érzelmi öngondoskodás számomra a lelki egészségünk alapját jelenti. Olyan képességek kialakítását, amelyeknek segítségével meg tudjuk őrizni a lelki egyensúlyunkat.

• Olyan tudatosságot, amellyel felismerjük és kezelni tudjuk érzelmeinket.
• Tisztánlátást, amellyel belátjuk, hogy mikor van szükségünk külső megsegítésre.
• Elszánt, bátor tetteket a megoldás megkereséséhez és a szükséges segítség kéréséhez.

Általában mit teszünk, hogy fájdalommentesen jól érezzük magunkat?

Érzelmi öngondoskodás, ha teszünk azért, hogy megszabaduljunk a fájdalmaktól és visszanyerjük jó közérzetünket. Különböző eszköztárunk van fájdalmaink enyhítésére és megszüntetésére.

A fizikai fájdalmak megszüntetésére mindenkinek megvannak a saját jól bevált módszerei, útjai. Használunk fájdalomcsillapító krémeket és tablettákat, ha ezek nem segítenek akkor felkeressük a megfelelő szakorvost.

A lelki fájdalmak tekintetében, jó esetben kibeszéljük magunkból a problémákat illetve valamilyen oldást keresünk, nyugtatók vagy egyéb szerek használatával. Végszükség esetén pszichológust vagy pszichiátert keresünk fel.

Sok esetben a fizikai fájdalmakat jobban tudjuk kezelni, mint a lelki történéseket. Úgy tűnik, hogy az érzelmeinknek jobban ki vagyunk szolgáltatva és nehezebben birkózunk meg a lelki eredetű problémákkal.

Hogyan gondoskodhatunk önmagunkról érzelmileg?

Az érzelmi öngondoskodás lehetőséget ad a lelki egészség megtartásához, amely a fizikai egészséghez is rendkívül fontos. Tudjuk, hogy sok fizikai betegség lehet lelki eredetű. A túl sok konfliktus, a félelmek és a szorongást okozó stressz láthatatlanul vezethetnek a különböző betegségek kialakulásához.

Érzelmi öngondoskodás során megelőzhetjük illetve időben segítséget találhatunk a lelki problémákra.

Tanuljuk meg felismerni önmagunk és mások érzéseit és a megfelelő módon kommunikálni! Ez nem más, minthogy fejlesztjük az érzelmi intelligencia szintünket.

Az érzelmek felismerése és beazonosítása által, több információhoz jutunk, amelyek segítségével könnyebb kideríteni  a problémák okait. Ezáltal észrevesszük, hogy milyen indíttatásból, milyen ki nem elégített szükségletek miatt történnek a konfliktusok. A kiváltó okok megértése és a történések empatikus elfogadása, feldolgozása vezet a megoldáshoz.

Figyeljük magunkat és viselkedésünket! Minél hamarabb vesszük észre, hogy nem úgy érezzük magunkat és nem úgy reagálunk dolgokra, ahogy szoktunk. – annál hamarabb tudunk az érzelmi öngondoskodás útjára lépni.

• Figyeljük meg, hogyan érezzük magunkat!
• Milyen esemény váltotta ki ezt az érzést?
• Milyen szükségletünk nem elégült ki? Mire lenne szükségünk?

Ezeket a tényeket megfelelően kommunikálva – egy megbízható lelki társnak – beszéljük ki magunkból! Ez sokat segíthet!. Beszélgessünk erről azzal az illetővel is, akire ez tartozik. Beszéljünk az érzésekről! Mondjuk el, hogy mire van szükségünk!

Vannak olyan helyzetek, amikor ez sem segít. Mit tehetünk ilyenkor? Inkább változtassunk a körülményeken, mint hogy a lelki egészségünk károsodjon!

Tanítsuk meg a gyermekeinknek is, ezt az érzelmi tudatosságot!

Az érzelmi öngondoskodás módja átadható a gyermekeinkkel való sok-sok beszélgetéssel és jó minta adásával, érzelmi intelligenciájuk fejlesztésével. Beszélgessünk velük sokat az érzelmekről!

A Csillagtündér mesésjáték módszer játékai, ebben is segítenek a szülőknek!

The post Érzelmi öngondoskodás – Tegyünk a lelki egészségünkért! appeared first on Csillagtündér.

Az érzelmek előtérbe kerülése a COVID helyzet miatt következett be! Ha eddig nem foglalkoztunk velük, most muszáj. Az érzések felhívják a figyelmünket arra, hogyan vigyázzunk magunkra és egymásra! Most észrevesszük a hiányokból fakadó érzések hatására, hogy mi az, ami valóban fontos a számunkra!

A COVID-világjárványnak köszönhetjük az érzelmek előtérbe kerülését!

Eddig éltük a mindennapokat és természetes volt számunkra, hogy az érzések jönnek-mennek bennünk! Rávezettek volna eddig is, hogy másként is élhetjük az életünket, de elterelődött a figyelmünk, mert szabadon és kicsit automatikusan éltük a hétköznapjainkat.

A COVID-járvány kezdetével az érzelmek előtérbe kerülése kapcsán, folyamatosan szembesülünk a különböző érzelmekkel.

Most nemcsak jönnek-mennek az érzések, hanem folyamatosan velünk vannak és nem tágítanak! Mivel eddig nem tanultuk meg megfelelően kezelni őket, nehéz most, mit kezdeni velük! Ráadásul most globális szinten érezzük a félelmet, amely még mélyebbre hatol a kollektív tudatunkba.

Így a közös fájdalomtestünk csak egyre nő. Nem elégülnek ki a szükségleteink, mint: szabadság, biztonság, kiszámíthatóság, közelség a szeretteinkkel, ünneplések, stb. . Kénytelenek vagyunk az összezártság és a frusztráltságok miatt, még több érzéssel szembesülni, megbirkózni.

Az érzések reflektorfénybe kerülésével fejlődhetünk!

A COVID helyzet miatt, az érzelmek előtérbe kerülése kapcsán, rákényszerülünk, hogy figyeljünk rájuk és így “tanulhatjuk magunkat”! Jobban meg kell ismerni és elfogadni önmagunkat!

Valahogyan éltünk eddig, de a mostani helyzet – bár borzasztó – ajtót nyithat sok ember számára, hogy új dolgokat fedezzen fel, önmagával kapcsolatban is.

A kialakult helyzet kimozdít minket a komfortzónánkból, amellyel új lehetőségek nyílhatnak meg számunkra.

Fejlesszük az érzelmi intelligenciánkat és tanuljuk meg, hogyan vigyázzunk a lelki egészségünkre!

Az érzéseink előtérbe kerülésével jobban megismerhetjük önmagunkat és működésünket!

Az érzéseink előtérbe kerülése, segítséget adhat önmagunk fejlesztésében az alábbi megfigyelések szerint:

• Figyeljük meg az érzéseinket a gondolatainkat, a tetteinket! Melyikből mi következik és miért? Mi van előbb a gondolat vagy az érzelem? Tudom-e befolyásolni? Ha igen, akkor hogyan? Ha nem, miért nem?
• Hogyan működöm? Figyelek arra, amit csinálok vagy automatikusan teszem? Jó az, ahogy eddig csináltam a dolgokat vagy lehetne másképpen? Mi bosszant fel és miért? Mi okoz örömet?
• Mi az igazán fontos számomra?
• Milyen érzések vannak bennem? Figyelek rájuk? Van akinek kimondhatnám ezeket? Gondolkodom róluk, hogy miért vannak? Mit tehetnék velük?
• Amikor az érzéseim jeleznek, figyelek arra, hogy mire lenne szükségem és azt elmondom másoknak? Kifejezem az érzéseimet és szükségleteimet, hogy ezáltal segítséghez jussak?

Az emóciók előtérbe kerülésének előnye a COVID-világjárvány után.

Az érzelmek előtérbe kerülése folytán szerzett tapasztalataink és tudásunk, gazdagíthatja az életünket a COVID-járvány utáni életszakaszunkban. 

Tudatosabbak lehetünk az érzéseinkre a gondolatainkra! Talán megváltozik a gondolkodásunk is, amelyek által változtatni tudunk az érzéseinken és a szemléletmódunkon. Lehet, hogy megerősödve és újjászületve folytatjuk az életünket! A hátrányból előnyt is kovácsolhatunk!

The post Az érzelmek előtérbe kerülése – “Tanuljuk magunkat!” appeared first on Csillagtündér.

Mindenki olyan házastársi kapcsolatra vágyik, amely minőségi és hosszan tartó. A jó házassághoz szükséges egy olyan kapcsolat nő és férfi között, amelyben kialakul egy erős, egészséges kötődés. Ezt folyamatosan ápolva és fenntartva, lehet elősegíteni a fizikai- és lelki egészség megóvását, amely fontos mindkét félnek.

A jó házassághoz sok összetevő szükséges, azonban két nagyon fontos tényező, alapvetően meghatározza, hogy milyen lesz a házastársi kapcsolat minősége:

Az önismeret és a kommunikáció.

A boldog házassághoz önismeret és kommunikáció szükséges.

Önismeret

Az önismerettel megkönnyítem magam számára a megfelelő párválasztást, mert tudom, hogy mire van szükségem. Fel tudom mérni, hogy a választott páromban megvannak-e azok a tulajdonságok és készségek, amire nekem szükségem van. Ha mindkét fél látja ezt a másikban, saját önismeret tükrében, akkor sok csalódás elkerülhető. Így mindketten, sokkal könnyebben tudnak alkalmazkodni és megfelelni egymás igényeinek, a vágyott  házastárs modellnek.

Ehhez szükséges azonban, hogy akarjuk megismerni magunkat! Fejlesszük az önismeretünket! Az emberi kapcsolataink nagymértékben függnek az önismeretünktől:

• Kell, hogy tudjam, hogy milyen személyiségű barátokra vágyom?
• Ismernem kell magamat, hogy értsem, hogyan működöm!
• Mi az én értékrendem és mi jelent biztonságot a számomra?
• Ismernem kell a korlátaimat és a szárnyaló, tehetséges oldalamat is!
• Tudnom kell, hogy mik azok a dolgok, amiket semmilyen módon nem tudok elfogadni és nem is akarok!
• Tisztában kell lennem a vágyaimmal és céljaimmal!
• Látnom kell, hogy mire van szükségem, mi tesz boldoggá és kivel tudom mindezt elérni, amikor párt választok!
• Meg tudom-e adni a másik fél számára, amire neki szüksége van, úgy hogy közben én sem sérülök, sőt kiteljesedhetek?

Önmagunk ismeretében és a másik embert megismerve, könnyebb előre feltérképezni, hogy érdemes vagy sem, hosszú távon tervezni egy kapcsolatot, amely egy jó házasság alapját képezheti a jövőben.

Kommunikáció

A kommunikáció elengedhetetlenül fontos az ismerkedéshez, kötődések kialakításához, kapcsolataink ápolásához és fenntartásához. Amikor megfelelő önismerettel rendelkezünk és ilyen módon kommunikálunk, óriási segítséget nyújtunk a velünk szorosan kapcsolatban álló emberek számára. Ez alapvetően meghatározza a baráti kapcsolatainkat és a jó házasságunkat. Ezért fontos, hogy beszéljünk, arról, hogy mit érzünk, mit szeretnénk! Ezzel hihetetlen segítséget nyújtunk önmagunknak és a hozzánk közel állóknak!

A jó házassághoz fontos az önismereten alapuló, kölcsönös és folyamatos kommunikáció. Ismerve önmagunkat, tudunk egymásnak segíteni abban, hogy “jól szeressük egymást”!

Képzeljük el, hogy házastársunk egy labirintusban van és nem tudja merre menjen, hogyan találjon ki belőle! Tudja, hogy ha megtalálja a kijáratot, boldog és elégedett lesz. Mi nagyon szeretjük őt és szeretnénk neki segíteni. A segítségnyújtás minket is boldoggá tesz! Folyamatosan kommunikálunk vele. Elmondjuk, hogy mikor merre menjen, mire vigyázzon! Folyamatosan vezetjük, úgy hogy közben biztonságban érzi magát, mert tudja, hogy számíthat a segítségünkre.

A kulcs, az őszinte párbeszéd az érzelmekről és szükségletekről!

Ez mindkét házastárs számára könnyebbséget jelent és segít elérni a kölcsönös bizalomra épülő örömteli eredményt, elégedettség érzésével kísérve.

A jó házastársi kapcsolathoz kölcsönös kommunikáció szükséges.

Egy jó házasságban fontos egymás minél jobb megismerése, amelyet megkönnyíthetünk egymás számára a folyamatos és kölcsönös beszélgetésekkel, visszacsatolásokkal:

• Mondjam el, hogy mi zajlik bennem! Nem tudja a párom kitalálni, hogy mit gondolok vagy mit érzek bizonyos szituációkban. Beszéljünk az érzésekről!
• Miért gondolom vagy érzem ezt? Milyen rossz korábbi élmények vagy rosszul rögzült családi szokások miatt lehet feszültség bennem?
• Mire lenne szükségem? Mit szeretnék? Keressünk rá közösen megoldásokat!
• Milyen problémák merülnek fel, amelyekről azonnal kell beszélni és megoldást keresni?
• Mi az, ami folyamatos frusztrációt okoz és amelyen változtatni kell, mindenki érdekében?
• Milyen kölcsönös munkamegosztás lenne jó, amely mindkét fél számára megfelelő?
• Mivel tudjuk egymást segíteni, hogy kiteljesedjen a családi szerepében, munkájában, tehetségében, stb. ?

Folytathatnánk a példákat, de a lényeg, hogy az egymásról szerzett ismeretek birtokában tudunk, empatikusan alkalmazkodni és együttműködőek lenni.  Az erős és biztonságos kötődéshez és annak folyamatos megerősítéséhez, nélkülözhetetlen a jó kommunikáció, önismerettel fűszerezve. Ezzel a válások nagy százaléka megelőzhető és elkerülhető lenne.

A megszületendő gyermekek ilyen családban felnövekedve, egy jó mintát vihetnének magukkal az ő házassági kapcsolatukba is.

Kell, hogy ismerjük magunkat! Legyünk tisztában az érzéseinkkel és merjünk azokról beszélni is, így segítve egymást a hosszú, boldog, jó házassághoz!

The post Mi kell a jó házassághoz? – 2 fontos tényező appeared first on Csillagtündér.

Hagyjuk a gyermeket játszani, mert számára a legfejlesztőbb tevékenység a játék! A gyermek a játék segítségével tanul. Teremtsük meg a megfelelő körülményeket és a játék szabadságát! Örüljünk, ha elfoglalja magát és ne essünk abba a hibába, hogy folyton mi találunk ki elfoglaltságokat és játékokat helyette. Ha hagyjuk, hogy kreatívan megtalálja a számára legjobb játékot, a későbbiekben nem kell majd arra panaszkodnunk, hogy nem tudja egyedül elfoglalni magát.

Ha hagyjuk a gyermeket játszani egyedül, – felnőtt mellett –  a játékában olyan tevékenységeket talál magának, amire éppen szüksége van. Le tudja vezetni a feszültségeit, ki tudja játszani a félelmeit, meg tudja valósítani önmagát. Öröm nézni, amikor a játék során csodás építmények és egyre bonyolultabb megoldások születnek vagy átváltozik valamivé a szerepjátékában. Addig gyakorol egyfajta tevékenységet, míg azt tökélyre fejleszti. Fáradhatatlanul kisérletezeik, örömét leli benne és közben folyamatosan fejlődik.

Természetesen a veszélyes helyzetektől meg kell óvnunk! Egészséges környezetben és a megfelelő felügyelet mellett, hagyjuk a gyermeket játszani, had fejlődjön szabadon. Biztosítsuk az eszköztárat és lehetőségeket, amely annál jobb, minél változatosabb! Ez nem feltétlenül drága eszközöket jelent. Ma már a fenntartható életmód miatt, egyébként is divat újrahasznosítani dolgokat, amely szintén jó mulatság és fejleszti a gondolkodást, kreativitást!

Szoktassuk rá magunkat is, hogy adjunk sok időt a gyermeknek a játékra!

Amíg oviskorúak a gyerekek, a sok különfoglalkozás inkább fárasztó számukra. Nem szabad túlzásokba esni. A kötelező dolgok elveszik az időt a szabad játéktól. A szabad játék azt jelenti, hogy a gyermek elmélyülten kedve szerint játszhat, annyi ideig, amíg jól esik. Belefeledkezhet a játékába és nem zavarják meg benne. Se a kötelező szakkör, se a kis tesó, se egyéb zavaró körülmény.

Nekünk szülőknek, tudatosan kell erre figyelni, ha az a célunk, hogy minél többet hagyjuk a gyermeket játszani!

Ha szeretnénk elkerülni, hogy állandóan nekünk kelljen elfoglalni a gyermeket a házi munka és egyéb teendőink mellett, azt kezdetektől fogva, úgy kell alakítanunk. Rá kell szoktatni magunkat, hogy ráhagyjuk a gyermekre és megvárjuk, míg talál magának elfoglaltságot. Ki fogja találni magának, hogy mit játsszon és abban elmélyülten tevékenykedik majd.

Kezdő ötletekkel meg lehet segíteni néhányszor és aztán hagyni, hogy ő folytassa tovább. Közben lehet biztatni, megerősítést adni felé, hogy milyen jó ötletei vannak. A végén meg lehet dicsérni, hogy milyen ügyesen játszott.

Tudatosan szoktassuk rá magunkat, hogy engedjük a gyermeket magától kiteljesedni a játékában. Eleinte lassabban megy, később természetessé válik. Mondjuk el neki, hogy elérhetőek vagyunk a számára és segítséget is tudunk adni, ha szükséges.

Mostanság, amikor sokan home office-ban dolgoznak, különösen örömteli, ha így szoktattuk a gyermeket! Nem okoz problémát otthon tartani őt, ha úgy alakul a helyzet. 

Biztosítsuk a megfelelő feltételeket, amikor azt szeretnénk, hogy egyedül játsszon a gyermek!

Amikor hagyjuk a gyermeket játszani, meg kell tanulnia vigyázni a játékaira! Viszont a szülőnek gondoskodni kell a biztonságos környezetről és megbízható eszközökről. Ami nagyon fontos, hogy hagyjuk a gyerkőcöt, igazán gyerkőcnek lenni. Engedjük, hogy kísérletezzen, hogy szabadon mozogjon és engedjük hibázni a gyermeket! Ne kelljen szorongással és félelmek között játszania!

Mi történik, ha nem hagyjuk a gyermeket játszani, mert nem biztosítjuk a megfelelő feltételeket?

Egy példát szeretnék felhozni, amely az oviban történt.

Egy kisgyermek guggolt a mászóka alatt és sírt. Megkérdeztük őt, hogy mi a baj? Miért sír? Azt felelte, hogy azért  sír, mert koszos lett a ruhája és ezért anyukája biztosan nagyon mérges lesz! Szívfacsaró volt ez a helyzet és elgondolkodtató.

Miért kell szorongásokat, félelmet, rossz érzéseket kelteni a gyermekben? Hogyan lehet önfeledten játszani az udvaron, ha a ruhára kell közben vigyázni? Az oviban az udvarra, kimondottan olyan játszóruhát, overált, kabátot adjunk a gyerkőcnek, amelyet nem kell sajnálni. Amire azt lehet mondani, hogy ebben játszhatsz nyugodtan! Attól még a gyermek megtanulhatja azt is, hogy egy másik ruhára viszont jobban kell vigyázni, mert az utcai vagy ünnepi ruha. Tehát, ha udvari játékhoz nyűhető ruhát adunk és így hagyjuk a gyermeket játszani, akkor hozzásegítjük a boldog, felszabadult és felhőtlen gyermeki léthez. Ne okozzunk fölöslegesen rossz érzelmeket és ne legyenek miattunk félelmek a gyermekekben!

Vigyázzunk a gyermekek lelki egészségére!

The post Hagyjuk a gyermeket játszani! Adjunk elég időt! appeared first on Csillagtündér.