Figyeljünk és minél előbb próbáljuk meg észrevenni, mikor szorong a gyermek! A szorongást mi idézheti elő?  A félelmek a gyermekben. Mi felnőttek is érezhetünk hasonlóképpen a szülői félelmek miatt. Minden olyan új szituáció, amelyben attól félünk, hogy nem tudunk megfelelni, szorongást okozhat, akár külső vagy belső elvárásokról van szó.  “Nem szabad túl magasra tenni a lécet”, ezzel is megelőzhetjük a szorongásos tüneteket: a gyomorideges hasfájást, a feszültségérzést, a kényszeres ismétlődő mozgásokat, a levertség érzését, sírást, megváltozott viselkedést, stb.

Hogyan segítsünk, ha gátlásos a gyerkőc?

Amint észrevesszük a tünetekből, hogy szorong a gyermek, minél hamarabb próbáljuk meg kideríteni az okát! Addig kérdezgessük, amíg kiderül számunkra, hogy mitől fél! A gyermek nem mindig tudja megfogalmazni különösen, ha ő sincs tudatában ennek, ilyenkor nekünk kell átgondolni, hogy milyen közeli vagy távoli program vagy tennivaló, esetleg találkozás valakikkel,  az oka, ami miatt feszenghet.

A kérdéseinket meg lehet úgy fogalmazni, hogy megpróbáljuk megtippelni, mi lehet a probléma. Például:

• Nem szeretnél ide… vagy oda … menni?
• Félsz a  …-től?
• Azt gondolod, hogy nem tudod ezt … vagy azt … megcsinálni?
• Nem szereted, hogy ott van X vagy Y?

Miközben találgatunk, választ kaphatunk a gyermektől szóban illetve testbeszédén keresztül.

Ha jó helyen tapogatózunk, az a szemén, az arcán a testtartásán megjelenő változásból is kiolvasható!

Ha így nem érünk célba, másként is kérdezhetünk! Amiről azt gondoljuk, hogy nem szeretné, abból kitaláljuk, hogy mire vágyik, ennek a szükségletnek a kielégítését ajánljuk fel és így tesszük fel a kérdést!

Például:

• Azért sírsz mert ovi helyett, szeretnél itthon maradni?
• Mit gondolsz, nem fájna a hasad, ha segítenék megcsinálni a leckédet?
• Segít neked, hogy ne rágd a körmöd, ha én is elmegyek veled?
• Ha elviszünk magunkkal, segít megnyugodni? stb.

Amikor nyugtalan a gyermek, kérdezzünk rá az érzéseire!

Ha szorong a gyermek az érzések megfogalmazása segíthet annak csökkentésében, amikor sikerül megtalálni a problémát és kimondani az érzést. Ebben a beszélgetésben nemcsak az  érzelmek megfogalmazása nyújt segítséget  a feszültségek enyhítésében, hanem az is, hogy megtörténik egy olyan minőségi kapcsolódás a gyermekkel, amelyben megnyugszik a megértettség és együttérzés által.

Nem sikerül kideríteni az okokat, mikor, mitől gátlásos a gyerkőc?

Amikor a fenti példák nem hoznak eredményt és továbbra is szorong a gyermek, nehéz helyzetbe kerülhetünk szülőként. Nem tudjuk, hogyan segíthetnénk és ez minket is felőrölhet.

Ne keseredjünk el! Mindenre van megoldás csak meg kell találni!

Eszközök, amelyekkel segíthetünk, ha nyugtalan a gyerkőc.

• Nekünk kell megtanítani gyermekünket, hogy felismerje magában és másokon az érzelmeket! Beszéljünk az érzésekről és ezt tegyük szokássá. Őszintén beszélgessünk a családban arról, ki hogyan érzi magát és miért! Ezzel fejlesztjük csemeténk érzelmi intelligenciáját! Így gyermekünk megtanulja kifejezni magát és tudunk segíteni a félelmek és szorongások leküzdésében.
• Ne legyenek túl nagyok az elvárások! Mindig csak önmagához képest kell, hogy fejlődjön.
• Erősítsük meg a gyermeket az önbizalom terén! Támaszkodjunk az erős, tehetséges oldalára és sokat biztassuk, értékeljük erőfeszítéseit! Ebből erőt tud meríteni és bízni, hinni önmagában.
• Szoktassuk arra gyermekünket, hogy feladatként tekintsen a felmerülő problémákra. Megoldásközpontú gondolkodással nem a szorongó érzések kerülnek előtérbe.
• A hibákat csinálni helyett használjuk a  tapasztalatokat szerezni megfogalmazást, egészen más az érzelmi töltete.

Fenti javaslatok segíthetnek a szorongásos tünetek oldásában megelőzésében és ezzel a gyermekek lelki egészségének megóvásában!

The post Szorong a gyermek – Segítsünk neki! appeared first on Csillagtündér.

Szeretnénk megvédeni gyermekeinket a rossz és ártalmas környezeti hatásoktól. Megóvni őket a fölösleges félelmektől, szorongástól. Segíteni, hogy ne féljenek és bízzanak bennünk! Érezzék és biztosak lehessenek abban, hogy mindig számíthatnak ránk, mert mi mindig mellettük leszünk. De nehéz úgy segíteni, ha nem tudjuk, hogy mi a baj. Amikor nem tudjuk, hogy mitől fél a gyermek és ő sem tudja megfogalmazni, tehetetlennek érezzük magunkat. Jó lenne tudni, hogy miért vannak félelmek a gyerekekben!

Hogyan lehet megtudni, hogy mitől fél és szorong a gyermekem?

Mi a megoldás? Fejleszteni kell a gyermek érzelmi intelligenciáját. Meg kell tanítani neki az érzéseket. Az alapérzelmekkel kell kezdeni. Amikor már ezeket ismeri, beszélgessünk sokat róluk. Váljon természetessé, hogy megosztjuk egymással az érzelmeinket otthon, amelyek egyike a félelem. A gyerekeket jobban lehet motiválni egy beszélgetésre, ha érzésekről kérdezzük és nem úgy tesszük fel a kérdést, hogy mi történt veled ma? Erre a válasz az lesz, hogy -“Semmi!”. Kérdezhetünk úgy is, hogy

– “Történt ma olyan dolog veled, amikor örömöt éreztél vagy esetleg féltél valamitől?”

Az érzelmek kibeszélése közben, mindent megtudunk a hozzá tartozó körülményekről és eseményekről, beleértve a félelemkeltő dolgokat is.  Ezért is fontos, hogy tudjunk érzelmekről beszélgetni.

Milyen eszközök segítségével tudhatom meg, hogy mitől fél a gyermekem?

Az érzések megtanításához és az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez többféle könyv, játék kapható! Az ovisok eq-jának megalapozásához már pedagógiai módszer is létezik, amely a szülők számára is elérhető. Ez a Csillagtündér mesésjáték módszer és eszköztár. A kommunikáció nélkülözhetetlen az eq fejlesztéséhez. A báb is jó eszköz arra, hogy a gyermek megnyíljon és beszéljen a félelmeiről. Egy bábnak sokkal szívesebben és bátrabban mesél el bármit. Azonban a bábnak sem tud arról mesélni, amit nem tud megfogalmazni, ehhez ismernie kell az érzéseket.

Alapérzelmek: öröm, bánat, félelem, harag, meglepődés, undor.

Minél korábban kezdjük el megtanítani, annál jobb!

A szülők arcmimikájánál, mi taníthatná meg jobban az érzéseket? Mutassuk és mondjuk, szituációkhoz kötve! Kérdezzük vissza, a gyermek is mutassa! Ez egy nagyon jó játék. Előbb-utóbb már másokon is fel fogja ismerni ezeket az érzéseket és ő is meg tudja mutatni. Például azt is, hogy milyen az, amikor fél. Ez már az érzelmi intelligencia fejlesztés eredménye. Sokat beszélgessünk a gyermekünkkel, váljon szokássá, hogy a szülőknek bármit nyugodtan el lehet mondani, még az érzéseket is. Ha ez pici kortól kezdve természetessé válik, később is nagy segítség lesz. Töltsünk minél több minőségi időt a gyermekkel!

Tanítsuk csemeténket az érzelmekre, szoktassuk az őszinte beszélgetésre, hogy minél könnyebb legyen számunkra kideríteni, hogy mitől fél a gyermek! A lelki egészség megőrzéséhez ez rendkívül fontos!

The post Mitől fél a gyermek? – Hogyan lehet megtudni? appeared first on Csillagtündér.