A dicséret

A dicséret visszajelzés számunkra, amely elismeri az erőfeszítéseinket! Olyan erőforrás, amely további tettekre sarkall. Jutalomnak éljük meg, sokunknak okoz örömet, de van aki zavarba jön tőle. A gyerekek nevelésében is fontos eszköz, de nem mindegy, hogyan használjuk. Csillogó szempár, ragyogó arckifejezés, boldogság és elégedettség látszik a csemetéken egy-egy dicséret után. Lebegnek a föld felett örömükben, csak éppen a szárnyaikat nem látjuk!

A megerősítésre, elismerésre mindenkinek szüksége van. Segíti az önbizalom és önbecsülés megerősödését az érzelmi egészséget. Szülőként dicsérjünk gyermekeinket, amikor csak lehet, azonban törekedjünk a megfelelő használatára!

A dicséretet sokan helytelenül használják.

Azt gondoljuk, ha sokszor dicsérünk, azzal csak jót teszünk a gyermeknek. Nem mindegy azonban, hogyan dicsérünk mennyiség és minőség szempontjából.

A túlzásba vitt dicsérettel függővé válhat a gyermek és folyamatosan a dicséretet várja. Ilyenkor a belső elégedettség és öröm érzése lecsökken egy-egy teljesítmény által, a külső elismerés válik fontosabbá. Nem biztos, hogy azt érjük el vele, amit szeretnénk!

A másik nem túl szerencsés használat, amikor mindenre azt mondjuk, hogy “Okos vagy, ügyes vagy!” Nincs megtöltve tartalommal. Miért okos vagy ügyes valaki?

Egy idő után elcsépelté és értelmetlenné válik a túl sok és egyforma dicséret. Nem okoz örömet, nem motivál további teljesítményre.

A dicséret fogadása függhet attól, hogyan gratulálunk!

A helyes méltatás

A dicséret mindenkinek jól esik, bár a felnőttek nem egyformán fogadják. Aki maximalista önmagával szemben, kétkedve fogadja, nem hiszi el. Van aki zavarba jön, nem tud vele mit kezdeni. Sokunknak viszont – ahogy a gyermekeknek is – örömet okoz és motivál.

Vannak emberek, akiknek kifejezetten ez az elsődleges, az öt szeretetnyelv közül.  Az elismerő szavak.

A helyes dicséretre jó példa. Az elismerő szavakkal, pontosan megfogalmazzuk, hogy mi az, amit értékelünk. Megnevezzük a tevékenységet a viselkedést és azon belül azt, ami elismerést vált ki belőlünk. Ezt a fajta pontosan megfogalmazott dicséretet, nem lehet túlzásba vinni, hiszen valós dolgokra irányul.

Tovább is növelhetjük a dicséret értékét és súlyát. Beszéljünk az érzésekről is!

Néhány példa felnőtt-felnőtt és felnőtt-gyermek kommunikációjára, amelyben az érzelmek is kifejezésre jutnak:

• – “Elismerésem! Nagyot nőttél a szememben, miközben láttam, hogyan oldottad meg ezt a  nehéz helyzetet!”
• – “Csodálatos eredmény, amit ezen a területen elértél, gratulálok és örülök neki!”
• – “Végtelenül jól esett, hogy kiálltál mellettem, köszönöm szépen!”
• – “Hálás vagyok, hogy ennyit segítettél és időt szántál rám!”
• – “Boldog vagyok, hogy a kollégád lehetek, megtanulhattam tőled ezt … és ezt!”
• – “Örülök, hogy ismerlek, te mindig olyan pozitív vagy!”
• – “Végre egyenrangúnak érzem magam! Köszönöm, hogy kiveszed a részed a munkából!”
• – “Okos voltál, amikor így döntöttél!”
• – “Szépen elpakoltad magad után a játékot, örülök, hogy segítettél!’
• – “A tornaversenyen nagyon ügyesen végigmentél az akadálypályán! Boldog vagyok és gratulálok a helyezésedhez!”
• -“Köszönöm, hogy vigyáztál a testvéredre, láttam milyen szépen bántál vele, büszke vagyok Rád!”

A dicséret és hála kifejezése

Felnőttek között, sajnos kevés a dicséret és a hála kifejezése. Amikor kifejezzük a hálánkat, megfogalmazódik, hogy mit értékelünk a másikban és ez is egyfajta elismerés.

Dicsérhetnék többet egymás erőfeszítéseit, de azt konkrétan. Sokszor azért jövünk zavarba egy-egy elismerés alkalmával, mert nincs pontosan megfogalmazva, hogy mire irányul. Ilyenkor nehéz mit kezdeni a dicsérettel és talán úgy érezhetjük, hogy csak hízelgés.

Fejezzük ki gyakrabban egymás felé a hálánkat, ne tartsuk magunkban! Mi nem leszünk kevesebbek tőle, de óriási jelentőségű visszacsatolás a másik ember számára. A szeretet egyfajta megnyilvánulása.

Hálánkat szóban kifejezni az egyik legértékesebb elismerés, mert szívtől-szívig igaz!