Szülőként azonnal “lépjünk a tettek mezejére”, ha gyermekünk viselkedéséből vagy elbeszéléseiből felmerülhet a gyanú, hogy kiközösítés áldozata vagy kezd peremhelyzetű lenni egy csoportban! Minél előbb tegyük meg, amit lehet, hogy lelkileg ne sérüljön gyermekünk! Ez sajnos előfordulhat, de aggodalom helyett inkább a megoldások keresésére fókuszáljunk!

Peremhelyzetű a gyermek a közösségben?

A pedagógustól és a gyermekkel való sok-sok beszélgetés által tudjuk kideríteni, hogy valóban kiközösítik e vagy csak ő érzi így.

Elsősorban mi szülők tudunk segíteni csemeténknek, ha kiderül számunkra, hogy baj van.

Fontos, hogy sokat beszélgessünk a gyerkőccel még akkor is ha zárkózott, rá kell szoktatni, hogy merjen beszélni magáról és merje elmondani az érzéseit is!

Csak így tudunk információhoz jutni, hogy mikor, milyen helyzetben van és milyen segítségre van szüksége.

Jó, ha megszokja a gyermek, ovis korától kezdve, hogy beszéljen magáról, hogy mit érez, mit gondol. Beszéljünk az érzésekről! Ezt a szokást, nekünk szülőknek kell kialakítanunk és soha nem késő elkezdeni. Ily módon tudjuk fejleszteni gyermekünk érzelmi intelligencia szintjét, ami a prevenció szempontjából is rendkívül fontos.

A gyerekek hajlamosak azt gondolni, hogy velük van a baj és ők a hibásak azért, ami velük történik, ezért nem mernek beszélni a problémáikról. Nagyon fontos, hogy megerősítsük őket abban, hogy ez nem minden esetben van így, ezért fontos, hogy merjenek őszintén beszélni magukról.

Megoldások keresése a peremhelyzet megszüntetésére.

A kiközösítés okának felderítése fontos, hogy tenni tudjunk ellene és megtaláljuk a lehető legjobb megoldásokat! Tárjuk fel a konfliktusok forrásait vagy a meg nem értettség okait!

Erősítsük a gyermek önbizalmát!

A gyermekek önbizalmát és önértékelését a felnőtteknek kell megerősíteni és elmagyarázni, hogy nem minden esetben ők a hibásak, viszont közösen kell megkeresni a megoldást a problémákra! Ehhez azonban el kell mondania, hogy mikor, mi történik vele. Beszélgethetünk, hogy milyen szituációkban, milyen viselkedés vezethet eredményre és mi az, amit nem érdemes csinálni.

Szervezhetünk közös programokat a csoporttársakkal intézményen kívül, akár a többi szülő bevonásával is! Egy szülinapi zsúr is csodákra képes!

Kérjük a pedagógus segítségét!

A pedagógus segítségét, mindenképpen igénybe kell venni és közös tervet készíteni a helyzet megoldására. Érdemes építeni a gyermek erősségeire és olyan eseményeket teremteni a csoportban, amikor a peremhelyzetű gyermekre is felnézhetnek a többiek. Ezt a pedagógus tudja megtenni.

Egy barát is sokat segíthet, amíg a kiközösítés megszűnik.

Örömteli, ha van a gyermeknek legalább egy jó barátja, mert az is azt mutatja számára, hogy ő is szerethető. Nagyon különbözőek vagyunk, de mindenkiben van érték.

Lehet, hogy a közösségnek van sok olyan tagja, aki kirekesztő és őt követik a többiek! Egy baráttal könnyebb ezt feltérképezni és a szülőkkel és pedagógusokkal együtt egy reálisabb képet kapni a kiközösítés valódi okáról.

A legfontosabb a lelki egészség! Szükséges a sok beszélgetés a gyermekkel, hogy ne záruljon be, nem maradhat egyedül a problémájával!

Végszükség esetén a csoport vagy intézményváltás is opció lehet, ha nincs más megoldás. A tenni akaró szülők, biztosan meg fogják találni a jó megoldást a kiközösítés elkerülésére, megszüntetésére.

Ebben kell bízni, ezért tenni és minden rendben lesz! Sikerülni fog!

The post Kiközösítés esetén, hogyan segítsd gyermeked? appeared first on Csillagtündér.

Napjainkban egyre kevesebb idő jut mindenre. Sajnos azok az alkalmak is csökkennek, amikor a beszélgetés a gyermekkel, nagyon fontos lenne. Különböző statisztikai adatok vannak arra, hogy napi átlagban mennyire kevés az az idő, amelyet a szülők a gyermekükkel való beszélgetésre fordítanak. Nagyon fontos lenne a kommunikációt, mint eszközt használni!

Mihez?

• önismeretünk és személyiségfejlődésünk kölcsönös megsegítéséhez
• az egymásra figyeléshez és egymás megismeréséhez
• egymáshoz való kapcsolódáshoz, örömben, bánatban, stb.
• a bizalom elmélyítéséhez
• egymás megértéséhez, együttérzéshez, az empátia kialakításához
• lelki problémák feltárásához és megoldásához
• a kötődés és összetartozás kifejezéséhez
• az egymáshoz való igényeink kifejezéséhez
• az egymással való együttműködéshez, alkalmazkodáshoz
• szeretetünk kölcsönös kifejezéséhez
• elmélyíteni a gyermekben a személyes beszélgetés metakommunikációs eszközeit, amelyet a digitális kommunikáció megkezdésével már nem lesz alkalma pótolni
• a kifejezőkészségük és szókincsük gyarapításához, stb. stb.

Beszélgetés a gyermekkel, hogyan lehet hatékony?

Akkor eredményes, ha figyelünk csemeténk életkori és egyéni sajátosságaira.  Az ő életkorának megfelelő szinten és számára érthető módon magyarázzunk és csak annyit mondjunk, amit fel tud dolgozni.

Például:

• Amíg csak 2-3 szót tud megjegyezni vagy megérteni (mert kicsi), addig ne beszéljünk hosszú körmondatokban, mert felesleges.
• Ha elfárad a figyelme és már nem tud koncentrálni, hagyjuk játszani.
• Csak annyi információt adjunk neki, amit akkor éppen be tud fogadni.
• Ne terheljük meg olyan részletekkel, ami nem rá tartozik vagy megterheli őt.
• Kamaszkorban ki kell várni a megfelelő alkalmat és helyzetet, amikor nyitott a beszélgetésre.
• Kamaszoknál érdemes visszajelző mondatokkal éreztetni, hogy valóban érdekel bennünket, mi történik éppen vele. Például: -“Látom bánt valami!” -” Látom éppen dühös vagy!” stb.

Beszélgetés a gyermekkel többféle helyzetben és módon

Beszélgessünk “csak úgy”!

A gyerekek szeretnek beszélgetni, fontos számukra, hogy figyeljünk rájuk.  Az értelmi képességeik fejlődése szorosan összefügg a beszéddel. Gondolataik kifejezéséhez gondolkodni kell. Jó, ha sok lehetőséget adunk arra, hogy beszélhessenek. Fejlődik a kifejezőképességük. A személyes interakciót erősítsük a digitális kommunikáció térhódításával szemben. Pótolhatatlan a gyermekek számára, amelyet az élő beszélgetések során megtanul. Az emberi kapcsolatokban és párválasztásnál el kell tudni igazodni a metakommunikációk útvesztőiben.

Fontos, hogy sokat beszélgessünk a gyermekekkel!

Aktuális dolgokról vagy bármi másról

A gyermekek ismereteit és szókincsét tudjuk fejleszteni, amikor az éppen aktuális dolgokról vagy bármi másról beszélgetünk. Az ismereteket önmagáról és a világról, a világhoz való viszonyáról, így tanulja meg a gyermek. Ok-okozati összefüggéseket ért meg és fejlődik a logikus gondolkodása is. A gyermekek önbizalma és magabiztossága is erősödik, ha a beszélgetések során érzi a figyelmet. Amikor, csak rá figyelünk, miközben beszélgetünk vele, igazi minőségi idővel ajándékozzuk meg.

Beszélgetés a gyermekkel információ szerzés céljából

Gyakran tesszük fel a kérdést:

• -“Mi volt ma az oviban?”
• -“Mi történt veled ma az iskolában?”  A választ mindannyian ismerjük.
• -“Semmi!”

Vekerdy Tamás jut eszembe, aki olyan jól elmagyarázta, ennek az okát. Az ovis vagy sulis gyermek szinte az egész napját intézményben tölti. Megérkezik érte a szülő és végre elviszi onnan. Azzal a kérdéssel, hogy mi volt ma az oviban vagy suliban? a gyermek érzelmileg újra visszakerül az intézménybe, ami persze esze ágában sincs. Örül, hogy végre a családdal lehet. Milyen igaza van a Tanár Úrnak!

Általában a gyermek spontán helyzetekben, egy hosszú séta során vagy az esti fürdetésnél, esetleg a mese utáni esti beszélgetéseknél magától mesél részleteket a napi eseményeiből. A közös étkezések is alkalmasak megbeszélni, hogy kivel mi történt. Ez persze csak úgy lehetséges, ha közben nem a tévét nézzük. A gyerekeket jobban lehet motiválni egy beszélgetésre, ha nem azt kérdezzük, hogy mi történt veled ma? Az érzelmek oldaláról közelítve kérdezhetjük azt is, hogy  – “Éreztél ma örömöt vagy esetleg voltál-e mérges valamiért?”  Az érzelmek hamar előtörnek és miközben erről beszélgetünk, mindent megtudunk az ezzel kapcsolatos eseményekről is. Ezért is jó, ha tudunk érzelmekről beszélgetni.

Konfliktushelyzet megbeszélése a gyerekkel

Konfliktushelyzetben fontos, hogy érthetővé tegyük a gyermek számára az elvárásainkat és azok okait. A belátáshoz és beláttatáshoz jó, ha tisztában van a gyermek a körülményekkel, hogy megértse az ok-okozatokat. A gyermek is mondja el az ő szemszögéből az eseményeket! Hallgassuk meg kölcsönösen egymást.

Fontos még, hogy az érzelmi viharok közepette, tudjunk beszélni az érzésekről is.

Segít érzelmileg visszanyerni a lelki egyensúlyt, hogy kialakulhasson a párbeszéd. Tisztázzuk az előzményeket, hogy mi történt? Ő is mondja el, mert ezzel is megnyugszik és teljes képet kapunk az adott szituációról. A végén fogalmazzuk meg az elvárásainkat, a gyermek számára érthető módon. Legyen egyértelmű, hogy milyen viselkedést nem tolerálunk. Ezt következetesen, mindig ugyanúgy kérjük, akkor lesz eredményes. Mi is elmondhatjuk az érzéseinket az ő számára, így tanulja meg tőlünk az érzelmek kifejezését.

Beszélgetés a gyermekkel fontos dolgokról

A gyermekek testi- és lelki egészségvédelme a legfontosabb. Maximális figyelmet és komolyságot várjunk el, ha ezzel kapcsolatos dolgokról beszélgetünk. Például, ha az utcai közlekedés szabályainak betartásáról vagy veszélyes helyzetben való szófogadásról van szó. Ide sorolható még az agresszió, akár szóbeli vagy fizikai bántalmazásról van szó. Később pedig a rossz társaság vagy káros szenvedélyek tiltása. Kérjünk a gyermektől visszacsatolást! Mit értett meg abból, amit elmondtunk? Mondja vissza, hogy meg tudjunk győződni arról, vajon jól magyaráztunk vagy figyelt-e ránk a gyerkőc.

A fontos téma komolyságát tükrözze a testbeszédünk is. Teljes odafordulással, megfelelő arcmimikával és hangsúlyozással adjuk a gyermek tudtára, hogy ez most tényleg komoly dolog.

Egyébként rossz szokások kialakulását is meglehetne előzni, ha már az első jeleknél ilyen határozott fellépéssel kommunikálunk. Elejét vehetjük a hisztinek, agresszív viselkedésnek. Ellentmondást nem tűrően kijelenthetjük például, hogy tilos verekedni, kiváltképp szülőre ütni. Ez elfogadhatatlan!

Krízishelyzetben

Azért is fontos, hogy kialakuljon a kölcsönös bizalmon alapuló kommunikáció a gyermek és szülő között, mert krízishelyzetben erre tudunk a leginkább támaszkodni. Válás, agresszió a családban, gyász, internetes zaklatás, bármi olyan esemény, ami a lelki egészségüket veszélyezteti. Ilyenkor nagy segítséget tud jelenteni az érzések kibeszélése és megosztása egymással. Nehéz ilyenkor a lelki egyensúlyt visszaállítani. Az egyik legnagyobb segítség az érzelmi kommunikáció. Ezt kezdetektől fogva érdemes kialakítani a gyermekünkkel.

Legyen természetes, otthon a családban az érzelmekről beszélgetni. Őszintén és nyíltan. Ezt nekünk kell megtanítani a gyermekeinknek!

Beszéljünk az érzésekről!  Ez a kötődést is nagyon megerősíti. Segít átvészelni a nehéz időszakokat és hatékony segítséget tudunk nyújtani egymásnak. Most még gyermekünk fiatal, de felnőttkorba lépve ő is, így fog kommunikálni velünk.

Hogyan beszéljünk kisgyerekkel kényes témákról?

Itt is fontos, hogy a gyermek szintjén beszéljünk, az ő nyelvén.  Sokat segít, ha kérdezgetjük őt, hogy mennyit tud és azt hogyan fogalmazza meg. Ő milyen kérdéseket tesz fel a témával kapcsolatban. Ehhez tudjuk igazítani a mi kommunikációnkat. Amikor úgy érezzük, hogy a gyermeknek most ennyi felvilágosítás elég, mert ezt tükrözi vissza, egyelőre lezárhatjuk a dolgot. Itt is érdemes megkérdezni, hogy ő mit értett meg a beszélgetésből.

Beszélgetés a gyermekkel örömteli és jó dolgokról

Az egyik legcsodálatosabb dolog, megosztani egymással az örömünket és boldogságunkat! Szinte magától értetődő. Ezt nem is kell tanítani, belső késztetés, hogy azokkal az emberekkel, akiket szeretünk és fontosak nekünk,  megosztjuk az örömteli érzéseinket és élményeinket. Azt azonban érdemes gyakorolni, hogyan jelezzünk vissza pozitívan a családban vagy tágabb környezetünkben:

• Amikor jó érzést okoz nekünk valaki, mondjuk el neki. Csatoljunk vissza egy mondattal.
• Dicsérjük meg a másikat, ha figyelmes volt velünk vagy együttérzően viselkedett!
• Fejezzük ki hálánkat szóban is annak, aki iránt ezt érezzük!
• Merjük elmondani, hogy mit érzünk, ha például valaki a segítségünkre volt valamiben.
• “Finom volt az ebéd és nagyon jól esett, köszönöm szépen!”
• “Nagyon fáradt voltam este, köszönöm hogy tekintettel voltál rám és hagytál pihenni!”
• “Érzem, hogy szeretsz, mert mindig segítesz nekem, amikor megkérlek!”

Sok beszélgetés a gyermekkel a leggyümölcsözőbb befektetés

Fentiekből következik, hogy a gyermekkel való beszélgetés az egyik legjobb befektetés. Egész életünkre meghatározza a kapcsolatunk minőségét és eredményességét.

Fontos lenne sok beszélgetéssel kapcsolódni gyermekünkhöz! Ne hagyjuk, hogy a digitális korszak miatt, háttérbe szoruljon ez a személyes kötődést erősítő lehetőség!

A gyermek egészséges fejlődéséhez és az emberi kapcsolatok eredményes fenntartásához is szükséges és elengedhetetlen a személyes kommunikáció.

Érzelmekről beszélgetve pedig fejlesztjük a gyermek érzelmi intelligenciáját is, amely nagy segítség az életben boldogulni tudó, lelkileg egészséges, önbizalommal teli felnőtté váláshoz.

The post Beszélgetés a gyermekkel appeared first on Csillagtündér.

Amikor nincs maszk a felnőttek arcán, a kisgyermekek a metakommunikációs jelekből, a szájról olvasásból és csak kevesebb részben a fülükre hagyatkozva értik meg, hogy mit mondanak nekik. Főleg azoknak a gyerekek nehéz a maszk alól értelmezni az információkat, akiknek még szövegértési problémájuk is van.

Most, hogy a vírushelyzet miatt a felnőttek maszkot viselnek nagyon sok gyermeknek okoz problémát, hogy csak részben vagy nem értik, mit mond nekik a felnőtt.

Arról nem is beszélve, hogy az érzelmeink teljes takarásba kerültek.

Minden, amit láthatott a gyermek az arcunkon, azt most maszk takarja:

• Nagyon sokat jelent a gyermekeknek a derűs, mosolygós arc, amely megnyugtatja őket és szeretetben biztonságban érzik magukat, derűs felnőttek társaságában.
• A nem helyeslő tekintet is elég a gyermeknek olyan helyzetekben, amikor helyes irányba szeretnénk terelni őket.
• A sok egyéb információ az arcunkról, amely a kommunikációhoz nagyon fontos, most a maszk viselése miatt teljes takarásba kerül.
• Ráadásul, amiatt hogy a szövegértés nehezített hangosabb beszéddel és gyakoribb ismételgetéssel próbáljuk segíteni a megértést.

A maszk  felkerülésével egyidejűleg csökkent a fizikai közelséget jelentő kézfogások, ölelkezések  száma is, amely egy bizonyos fokú távolságtartás érzését kelti.

A félelmeket, amelyek a vírus megjelenésével bennünk vannak, a gyerekek is pontosan érzékelik, hiszen tanítjuk is őket rá, hogy miért kell jobban vigyázni a higiéniára és miért.

Szeretnék megosztani Önökkel egy óvodai beszélgetést a gyermekekkel!

Feltettem egy körkérdést a gyermekeknek az óvodában, hogy

Ki érez félelmet a maszk vagy vírus miatt és miért?

Mindenki azt mondta, hogy azért fél, hogy elkapja a vírust és beteg lesz.  Néhányan úgy fogalmazták meg, hogy azért félek, mert anya fél, hogy elkapjuk a vírust.

Megnyugtatásul, elmondtam nekik, hogy mint minden betegségből – és felsoroltunk néhányat: torokgyulladás, influenza,  stb. – a korona vírus betegségből is meggyógyulunk, ezért nem kell olyan nagyon félni, de legyünk óvatosak és fontos, hogy mossunk mindig alaposan kezet, stb. stb. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy az idősekre sokkal jobban kell vigyázni, mert ők nehezebben gyógyulnak meg.

Beszélgetés a megoldásról.

Azt elmondjuk a gyerekeknek otthon, hogy mitől félünk, de a megoldást elfelejtjük hozzátenni. A gyerekekben ott marad a félelem és nem oldjuk fel bennük, mert arról már nem beszélünk, hogy meggyógyulunk a betegségből. Jó lenne, ha erre is figyelnénk, mert ez is nagyon fontos.

Magyarázat megelőzéshez a védekezésről a maszkról.

Többek között arról is beszélgettünk, hogy a cseppfertőzés mit jelent. Hogy kerül a nyál a levegőbe.  Hogy jobban megértsék a páracseppekhez hasonlítottuk, amelyet már jól ismernek.

Tágra nyílt szemekkel figyelték és megértették.

Többet kellene beszélgetni a gyermekekkel a félelmeikről és az érzéseikről ebben a megváltozott életkörülményekkel teli időszakban.

Sok kérdőjel és érzés kavarog bennük, amit nagyon jó lenne kibeszélni, hogy megnyugtathassuk őket.

Játék a megnyugtatáshoz

Például ehhez javasolnék egy nagyon jó játékot, amelyet minden családban el lehet játszani.  Az óvodánkban a mi családjainknak már ajánlottuk, most szélesebb körben is megosztjuk.

• Rajzolják le a gyerekek, hogy szerintük, hogy néz ki a koronavírus!
• Amikor elkészül a gyönyörű rajz a koronavírusról akkor következik a játék:
• Tegyék az asztal közepére a vírusrajzot és üljék körül együtt a családdal. Mondjuk el, hogy most  érzésekről fogunk beszélgetni!
• Aki a kezébe veszi a koronavírust rajzot, elmondhatja, hogy ő mit érez: Pl. “Én szomorú vagyok, mert a koronavírus miatt nem mehetek óvodába.” “Én boldog vagyok, mert most sokat lehetek itthon anyuval és apuval.” “Én mérges vagyok, mert a felnőtteken maszk van az oviban és nem értem, hogy mit mondanak!”

Mindenki elmondhatja, hogy miért dühös, mérges, vidám vagy mi az aminek örül. Jól ki lehet beszélgetni magunkból ezt a mostani megváltozott helyzetet és a rossz érzéseinket is.  Felnőttek természetesen a gyermekek nyelvén fogalmaznak.  Sokat segít a lelki egészségünk megőrzésében.

The post A maszk mindent eltakar – félelmek a vírustól appeared first on Csillagtündér.

Azért beszéljünk az érzésekről, mert egész életünk az érzésekről szól, mindent átszőnek. Az érzésekről tudhatjuk merre menjünk és merre ne menjünk az életünkben, jó útmutatók. A ki nem mondott érzések megbetegíthetnek. Az emberi kapcsolataink minőségét jó irányba befolyásolhatják. Segíthet megbirkózni a nehézségekkel. Ne másoknak kelljen kitalálni, hogy mi zajlik bennünk. Ha beszélünk az érzésekről tudatosul bennünk, hogy mi a baj.

Nem merünk beszélni az érzésekről. Miért?

• Így nőttünk fel.
• Neveltetésünkből adódóan nem tudjuk, hogyan kell.
  Összegyűjtjük az érzéseket magunkban – mint egy ládába a régi fotókat – és jó mélyre elássuk.
  Ugyanakkor kincsesláda ez! Az érzések kincses ládája.
  Olyan jó lenne, ha kiásnánk végre és többet foglalkoznánk vele.
• Sajnos kínosnak érezzük azt a helyzetet, amikor beszélni kell az érzésekről.
• Félünk is tőle, hogy visszaélnek vele mások, de véleményem szerint ez csak rossz berögződés.
• Nem volt előttünk jó minta, mert a szüleink sem tudták hogyan kell, hiszen nekik sem tanította meg senki.

Ha nem beszélünk az érzésekről megnehezítjük az életünket!

Fontos lenne a lelki egészség szempontjából.

Hogyan alakuljon ki az empátia az emberek között?
Hogyan értsük meg a másikat és hogyan segítsünk rajta, ha nem tudjuk mit érez?
Ki tanítsa meg a gyermekeinket, hogy hogyan kell beszélni az érzésekről?
Hogyan fognak boldogulni a gyermekeink, milyen mintát visznek tovább?
Hogyan ne veszítsük el az erős kötődést a gyermekeinkkel, amikor kamaszok lesznek és még később amikor kirepülnek a családi fészekből?
Hogyan oldják meg konfliktusaikat a lehető legoptimálisabban?

Beszéljünk az érzésekről és megkönnyítjük az életünket!

Folyamatosan megszabadulhatunk a rossz érzések negatív energiájától és a körülötte keringő zavaró gondolatoktól.
Könnyebben és jobban megérthetjük egymást, mert tisztább képet kapunk az egymásban zajló folyamatokról.
Bár félünk beszélni az érzéseinkről, de ha ezt megtesszük, akkor lehetőséget adunk a másik embernek arra, hogy ezáltal fejlődjön az empátiája és együttérzőbb lehessen velünk.
Tiszta képet kapunk az őszinte érzések kimondásával arról, hogy mire van szüksége a másik embernek és célirányosabban tudunk a segítségére lenni. Ez ránk is igaz.
Nagyon fontos, hogy szülőként a családban mi adjunk példát és gyakorlási lehetőséget a gyermekeinknek arra, hogy természetes legyen az érzésekről beszélni.
Az érzelmileg is intelligens gyermekek boldogabb felnőttekké válnak és ezt az értéket mintaként adhatják majd tovább.

A térben való eltávolodást pedig pótolni lehet az érzelmi kötődés megerősítésével és folyamatos ápolásával. Az érzések kölcsönös kimondása olyan mint egy köldökzsinór, amely összeköt bennünket. Egy minőségi kapcsolat. Igazi egymásra figyelés, amikor megosztjuk egymással az érzéseinket.
A legnagyobb konfliktusok közepette adhatják a legnagyobb segítséget az érzések kimondása.
Az élő beszélgetést és annak lelki és egyéb jótékony hatásait semmi sem pótolhatja.

Személyiségfejlődésünk fontos része az érzelmi kommunikáció.

Társadalmunkban nagyon sokan észrevettük már és érzékeljük, hogy nekünk kell tenni valamit önmagunkért, ha fejlődni akarunk a kommunikáció és a lélek szintjén is. Fejleszteni kell az önismeretünket a kommunikációnkat, hogy könnyebben boldoguljunk és az életünkben adódó nehézségeket könnyebben meg tudjuk oldani.

Ezekre az igényekre jöttek létre és adnak megoldást:

• Különböző asszertív kommunikációs tréningek
  Erőszakmentes kommunikációs (EMK) tréning
  Önismereti tanfolyamok, tréningek
  Érzelmi intelligenciát fejlesztő tanfolyamok, tréningek
  Gordon módszert oktató tanfolyamok
  A belső utazásos módszereket tanító tanfolyamok
  Agykontroll tanfolyamok
  A rengeteg önismereti és mindenféle módszereket ajánló könyvek

Ha lelki eredetű fizikai betegségeink vannak vagy lelki problémáink, akkor pedig felkeressük azokat az embereket, akiktől segítséget remélünk: különböző coachokat, kineziológust, pszichológust, szakpszichológust, pszichiátert, alternatív gyógyítókat, stb, stb.

Mit tegyünk, hogy ne kelljen mások segítségét kérni, ha nem muszáj? Hogyan segíthetünk magunknak , hogy megelőzzük a betegségeket?

Beszéljünk az érzéseinkről!

Véleményem szerint szükségtelenné válna sok külső segítség kérése és elkerülhető lenne sok fizikai és lelki probléma, ha már kezdetektől megtanulnánk azt az egyszerű dolgot. BESZÉLJÜNK AZ ÉRZÉSEKRŐL!

Nem baj, ha felnőttként tanuljuk meg, soha nem késő. Gyakoroljuk és idővel menni fog. Tudatosan figyeljünk rá és minél többször próbáljuk, annál könnyebb lesz.

• Változtassunk a megszokáson, hogy csak magunkba fojtjuk az érzéseket!
• Tanítsuk meg a gyermekeinknek is, hogy mondják ki mit éreznek!
• Ők már had nőjenek fel úgy, hogy rendelkeznek ezzel a képességgel.
• Az érzelmekről való beszélés, beszélgetés megalapozza az érzelmi intelligenciát, lelki egészségünk védelmét!
• Hihetetlenül fontos, és nem kellene tabuként kezelni.
• Így alakult ki, hogy tabu téma, de nem kell hogy így maradjon. Mi változtathatunk ezen.
• Már három éves kortól lehet célratörően fejleszteni a gyermekek érzelmi intelligenciáját. Ehhez alkalmas például a “Csillagtündér módszer” és sok más egyéb ez irányú fejlesztő módszer, könyv és játék.
• Nagyon fontos, hogy beszéljünk az érzésekről és ezt megtanítsuk a gyermekeinknek is.

Tapasztalatom

Saját életemben nap mint nap megtapasztalom a sok eredményét annak, hogy merek beszélni a bennem lévő érzésekről azoknak, akik közel állnak hozzám vagy akikkel közeli kapcsolatban állok.
A konfliktusaim megoldását már el sem tudom képzelni anélkül, hogy ne fogalmaznám meg a bennem lévő érzéseket is. A legtöbb esetben megértést és elfogadást kapok viszonzásul.

Óvodapedagógusként erre tanítom a gyermekeket is.
Nem baj, ha már idősebbek a gyermekek mint az óvodás korosztály. Én is folyamatosan tanultam és az én gyermekeim is már inkább kisiskoláskorban és kamaszkorban látták tőlem a példát, ahogy én is fejlődtem és gyakoroltam.

Soha nem késő. Egymásnak adtunk példát, mert minden eredményes konfliktusmegoldás vagy beszélgetés, ami által többek is lettünk, megerősített bennünket abban, hogy ez pozitív és jó dolog.

Saját élmény

Rengeteg alkalommal éltem át, hogy kamasz gyermekem elzárkózik előlem és magába fojtja az érzéseit. Sokszor csukódott be az orrom előtt gyermekszoba ajtaja. Szeretetteljesen és állhatatosan kezdeményeztem a beszélgetéseket. Nem érdekelt, hogy a gyerekem a takaró alá bújik. Amikor az ágyán ülve próbáltam kitalálni, hogy vajon mit érez és a nagy hallgatás után egyszer csak előbújt a takarója alól, akkor felolvadt a jég. Úgy érezte, hogy tényleg érdekel engem, hogy mi történik vele.
A kamaszok rettentően tudják utálni magukat és ekkor van a legnagyobb szükségük arra, hogy érezzék valaki szereti őket. Sokszor beszéltük ki a problémákat és megszokottá vált, hogy őszintén az érzelmeket feltárva és vállalva a történéseket, tegyük le a nehéz batyukat.

Szülőként is nyugodtan elmondhatom a problémáimat gyermekeimnek, mert figyelembe veszik, változást érek el vele, aminek mindig nagyon örülök. Figyelünk egymásra és egymás érzéseire.
Ez szokás kérdése. Ezért javaslom, hogy tegyük szokássá és természetessé és minél előbb kezdjük el, de később sem maradunk le semmiről. Az a jó, hogy közben mi magunk is fejlődünk. A párkapcsolatunkba is bekúszik az ilyen fajta nyitott, tabuk nélküli beszélgetés.
A jó kapcsolatok alapja a jó kommunikáció.

Erre biztatok mindenkit!
Beszéljünk az érzésekről!

The post Beszéljünk az érzésekről! Ne legyen tabu! appeared first on Csillagtündér.