Kiközösítés

Szülőként azonnal “lépjünk a tettek mezejére”, ha gyermekünk viselkedéséből vagy elbeszéléseiből felmerülhet a gyanú, hogy kiközösítés áldozata vagy kezd peremhelyzetű lenni egy csoportban! Minél előbb tegyük meg, amit lehet, hogy lelkileg ne sérüljön gyermekünk! Ez sajnos előfordulhat, de aggodalom helyett inkább a megoldások keresésére fókuszáljunk!

Peremhelyzetű a gyermek a közösségben?

A pedagógustól és a gyermekkel való sok-sok beszélgetés által tudjuk kideríteni, hogy valóban kiközösítik e vagy csak ő érzi így.

Elsősorban mi szülők tudunk segíteni csemeténknek, ha kiderül számunkra, hogy baj van.

Fontos, hogy sokat beszélgessünk a gyerkőccel még akkor is ha zárkózott, rá kell szoktatni, hogy merjen beszélni magáról és merje elmondani az érzéseit is!

Csak így tudunk információhoz jutni, hogy mikor, milyen helyzetben van és milyen segítségre van szüksége.

Jó, ha megszokja a gyermek, ovis korától kezdve, hogy beszéljen magáról, hogy mit érez, mit gondol. Beszéljünk az érzésekről! Ezt a szokást, nekünk szülőknek kell kialakítanunk és soha nem késő elkezdeni. Ily módon tudjuk fejleszteni gyermekünk érzelmi intelligencia szintjét, ami a prevenció szempontjából is rendkívül fontos.

A gyerekek hajlamosak azt gondolni, hogy velük van a baj és ők a hibásak azért, ami velük történik, ezért nem mernek beszélni a problémáikról. Nagyon fontos, hogy megerősítsük őket abban, hogy ez nem minden esetben van így, ezért fontos, hogy merjenek őszintén beszélni magukról.

Megoldások keresése a peremhelyzet megszüntetésére.

A kiközösítés okának felderítése fontos, hogy tenni tudjunk ellene és megtaláljuk a lehető legjobb megoldásokat! Tárjuk fel a konfliktusok forrásait vagy a meg nem értettség okait!

Erősítsük a gyermek önbizalmát!

A gyermekek önbizalmát és önértékelését a felnőtteknek kell megerősíteni és elmagyarázni, hogy nem minden esetben ők a hibásak, viszont közösen kell megkeresni a megoldást a problémákra! Ehhez azonban el kell mondania, hogy mikor, mi történik vele. Beszélgethetünk, hogy milyen szituációkban, milyen viselkedés vezethet eredményre és mi az, amit nem érdemes csinálni.

Szervezhetünk közös programokat a csoporttársakkal intézményen kívül, akár a többi szülő bevonásával is! Egy szülinapi zsúr is csodákra képes!

Kérjük a pedagógus segítségét!

A pedagógus segítségét, mindenképpen igénybe kell venni és közös tervet készíteni a helyzet megoldására. Érdemes építeni a gyermek erősségeire és olyan eseményeket teremteni a csoportban, amikor a peremhelyzetű gyermekre is felnézhetnek a többiek. Ezt a pedagógus tudja megtenni.

Egy barát is sokat segíthet, amíg a kiközösítés megszűnik.

Örömteli, ha van a gyermeknek legalább egy jó barátja, mert az is azt mutatja számára, hogy ő is szerethető. Nagyon különbözőek vagyunk, de mindenkiben van érték.

Lehet, hogy a közösségnek van sok olyan tagja, aki kirekesztő és őt követik a többiek! Egy baráttal könnyebb ezt feltérképezni és a szülőkkel és pedagógusokkal együtt egy reálisabb képet kapni a kiközösítés valódi okáról.

A legfontosabb a lelki egészség! Szükséges a sok beszélgetés a gyermekkel, hogy ne záruljon be, nem maradhat egyedül a problémájával!

Végszükség esetén a csoport vagy intézményváltás is opció lehet, ha nincs más megoldás. A tenni akaró szülők, biztosan meg fogják találni a jó megoldást a kiközösítés elkerülésére, megszüntetésére.

Ebben kell bízni, ezért tenni és minden rendben lesz! Sikerülni fog!