Mit jelent az erőszakmentes kommunikáció és miben segít?

Az erőszakmentes kommunikáció, dr. Marshall B. Rosenberg kommunikációs módszere, amely segít a konfliktusok békés megoldásában.

Az erőszakmentes kommunikáció segít közel kerülni önmagunkhoz és a másik emberhez, miközben fejlődik együttérzésünk.

A földön több milliárd ember él és mindenkinek, egyedi, saját belső világa és gondolkodása van. Kicsi az esélye annak, hogy pontosan tudjuk, mit érez, hogyan gondolkodhat a másik ember.

Általában úgy éljük az életünket, hogy mi sem pontosan tudjuk, milyen belső erők mozgatnak bennünket, bizonyos érzéseknél vagy cselekvéseinkben. Jó ha az ember tudatosan is képes figyelni a benne zajló folyamatokra és el tudja csitítani az elméjét, hogy ki tudjon szállni  az emberi  játszmákból. Ehhez is segítséget nyújt az erőszakmentes kommunikáció.

A módszer hazai képviselője, Rambala Éva.

Milyen módon segít az életemben az erőszak nélküli vagy együttműködő kommunikáció?

Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) akredditált képzésként elérhető, amelyet én is elvégeztem. Ma már, el sem tudom képzelni az életemet az erőszakmentes kommunikáció nélkül, mert belém ivódott. Segít megértőnek és szeretetteljesnek maradni mindenféle körülmények között.

• Az erőszakmentes kommunikáció segít nekem abban, hogy el tudjam mondani az érzéseimet és szükségleteimet anélkül, hogy megbántsam a másik embert.
• Segít kideríteni, hogy mi lehet az én vagy másik ember viselkedésének oka, a szükségletei megtalálásán keresztül.
• Meg lehet előzni a félreértéseket.
• Jó érzés tudni, hogy nem velem van probléma, kívül tudok maradni bizonyos kellemetlen  szituációkon és nem bántódom meg, hiszen nincs miért.
• Megtanulhatom, hogy együtt érezzek önmagammal és felelősséget vállaljak önmagamért és a tetteimért.
• Ez a módszer még inkább lehetővé teszi számomra, hogy őszinte párbeszédet folytathassak és kapcsolódni tudjak az emberekhez.
• Jó érzés, amikor begyógyulnak a lelki sebek, és adhatunk magunkból odafigyelést,  szeretetteljes partneri kommunikációt.

Hogyan segít a munkámban az együttműködő kommunikáció?

A következő példa arról szól, hogy pályakezdő óvodapedagógusként, hogyan tudtam megértetni magam konfliktushelyzetben az egyik édesapával.

Az ovis csoportunkban egy napon észrevettem, hogy az egyik kisfiúnk szeme nagyon piros.  Első gondolatom az volt, hogy kötőhártya-gyulladása lehet. Délután szóltam az édesapjának, hogy gyermekét meg kellene nézetni orvossal, mert nagyon piros a szeme.

A gyerkőc másnap ismét jött óvodába, a szeme még mindig piros volt. Nagyon csalódott voltam, hogy az édesapa semmibe vette a kérésemet. Az édesapjának a következőket mondtam, délutáni  találkozásunk alkalmával.

“Amikor megláttam, hogy kisfia ismét piros szemmel jött az óvodába, nagyon csalódottnak éreztem magam, amiért nem hallotta meg a kérésemet!

Nagyon kínos érzés volt számomra és féltem, amikor azt láttam, hogy gyermekéhez odabújnak a többi gyerekek – mert szeretik őt – és lehet, hogy elkapják a szemgyulladást, mivel a kötőhártya-gyulladás fertőző. Hogyan védjem meg a gyerekeket? Rá kellett szólnom a társaira, hogy menjenek távolabb az ő kisfiától, ami neki is rossz érzést okozott! Arról nem is beszélve, hogy ilyen esetben mielőbb el kell kezdeni a kezelést, mert ez fiacskájának is szúrós, viszkető kellemetlen érzést okoz és később gyógyul meg. Lehet, hogy egy nappal kevesebb munkahelyi hiányzás segít az édesapának, de addigra már megfertőződhetnek más gyermekek is.

(Nekem lelkiismereti kérdés volt és kötelességem is, hogy ne kapja el más gyerek, ha kötőhártya-gyulladás, de ne sértsem meg az édesapát sem.)

Arra volna szükségem, hogy legyen megértő velünk az édesapa, legyen fontos számára a közösség egészsége is! Ismét kérem, hogy vigye el gyermekét az orvoshoz, és csak akkor hozza oviba, ha az orvos engedi!”

Következő nap már nem jöttek óvodába és több mint egy hétig nem is jött a kisfiú, amíg kikezelték a kötőhártya-gyulladását. A szülővel megmaradt a jó kapcsolatunk és nem volt már szokatlan számára, hogy érzésekről beszélgetünk.

Az együttműködő kommunikáció az életcélom megtalálásában is segített!

Rátaláltam az életcélomra, amellyel sokat segíthetek a gyerekeknek és családjaiknak.

Óvodai munkám során, olyan pedagógiai módszert sikerült kikísérleteznem sok-sok esztendő alatt “Csillagtündér mesésjáték” néven, amellyel megalapozható a gyermekek érzelmi intelligenciája.  Csak erre építve tudjuk óvodáskorú gyermekeknek is megtanítani az erőszakmentes kommunikáció alkalmazását a konfliktusok megoldásánál illetve ehhez kapcsolódóan az érzelmek kezelését. Ez a pedagógiai innováció hatékonyan alkalmazható az óvodai csoportokban! Ez a lehetőség már elérhető nemcsak az óvodapedagógusok, de a szülők számára is, hogy ilyen módon is segíthessünk a gyermekek lelki egészségének megóvásában, amely küldetésemmé vált.

Szeretettel várjuk a Csillagtündér programhoz csatlakozókat az óvodai intézmények, a fejlesztő szakemberek és szülők személyében!

(Forrás: https://www.libri.hu/konyv/marshall_b_rosenberg.a-szavak-ablakok-vagy-falak-bovitett-javitott-kiadas.html)