Az ovis beszoktatás során szembesülsz azzal, hogy nem tudod érzelmileg segíteni gyermekedet és ettől te is szenvedsz, akkor “3 lépésben”, az érzelmekre fókuszálva segítek neked megoldást találni! A beszoktatás idején szenvedősen indulnak a reggelek, mert nehéz az elválás az oviban? Lelkileg megvisel téged és gyermekedet is, hogy nehezen tudtok megbirkózni az érzelmekkel? Gyermeked fél, szorong, sír és tőled várja a segítséget? Te pedig ideges, tehetetlen és elkeseredett vagy?

Azt gondolod, lehet hogy:
– a gyermeked túl érzékeny
– talán nem érett meg az ovihoz
– nem készítetted fel kellőképpen az ovikezdésre
– az óvó néni nem tetszik neki
– lehet, hogy nem is jó ez az ovi, a másikba kellett volna íratni
– Reggelenként sokáig kell vele lenni, mielőtt ott hagyod. Azt veszed észre, hogy egyre hosszabb időt töltesz vele és ahelyett hogy segítene, egyre rosszabb a helyzet, a sírás egyre elviselhetetlenebb.
– Az a jó, ha “átváltasz szigorúba” és csak úgy ott hagyod, azután viszont egész nap mardos a bűntudat.

Sokféle dolgot kipróbálsz a beszoktatás ideje alatt, de nem segítenek? Ezután különböző netes portálokon keresed a megoldást? Azokba is belefogsz és amikor azt tapasztalod, hogy nem oldotta meg a problémát, elengeded őket? Ültök az érzelmi hullámvasúton és teljesen kilátástalannak tűnik a helyzet? Már előre szorongtok mindketten a reggelektől? Az érzelmi kihívások megoldásához az alábbiakban kapsz segítséget!

Az óvodai beszoktatás megkönnyítése

A beszoktatás időszakában a saját és gyermeked érzéseire figyelj tudatosabban, mert ez vezet a megoldáshoz az alábbi 3 lépés szerint!

1. lépés – (beszoktatási idő)

Szeretnélek megnyugtatni, hogy ez csak egy átmeneti állapot! Nem marad örökre így! A gyermek szeretni fog oviba járni, ez egy normális átmeneti időszak. Új munkahelyen te is hasonlóan érzed magad az elején, azután egyre jobban megnyugszol, felengedsz, amint megismered az embereket, szokásokat, stb. Ugye milyen jó érzéssel tölt el, ez a néhány megnyugtató gondolat!
Képzeld el, hogy gyermeked is aggódik, fél és senki nem mondja el neki, hogy ez nem örökre szól! Nem marad így, ahogy most érzi magát! Ő is szeretné tudni és érezni azt az előre mutató megnyugtató biztonságot, hogy ez nem marad így állandóan! Hát persze, hogy mind a ketten frusztráltak vagytok!

Meséld el neki, hogy amikor te óvodás voltál ugyan így érezted magad az elején! Viszont 7 vagy 10 nap múlva, már lett egy barátod, megszeretted az óvó nénit, csoda klassz játékok voltak ott, imádtad a meséket és mindig vártad, hogy mikor mehetsz oviba. Nézzetek meg egy naptárat, mutasd neki az idő múlását, ha kell számoljatok visszafelé, hogy fogalma legyen az idő viszonylatában az érzelmi megnyugvás és a pozitív élmények felé való figyelés lehetőségéről. Mondd el neki a legszebb ovis élményeidet!
Beszélgessetek idősebb ovis gyerkőcökkel, akik már szeretnek óvodába járni.
Ne mellőzd az óvodapedagógusok tanácsait és az összegyűjtött jó tanácsokat, amikor az nem hoz azonnali eredményt! Egészítsd ki azzal, hogy az érzelmeket helyezed a fókuszba.

2. lépés (érzelmi hozzáállás az ovikezdéssel kapcsolatban)

Elsősorban vizsgáld meg a te hozzáállásodat, hogyan érzed magad azzal kapcsolatban, hogy el kell szakadnod a gyermekedtől és ő óvodás lesz!
El tudod engedni? Ha benned a félelmeid és aggodalmaid miatt szorongás van, azt projektálod a gyermekedre és ezzel meggátolod őt, hogy a saját érzéseivel megküzdhessen.
Tégy rendet magadban! Fogadd el, hogy ugyan elengeded, de mindig visszatér hozzád és mindannyiszor egyre gazdagabb és fejlettebb személyiséggel.

Bíznod kell benne, hogy megállja a helyét és képes lesz megbirkózni ezzel az átmeneti nehézséggel. Bízol benne? Amennyiben nem, ezt is nagyon jól érzékeli a kis csápjaival és ő is elbizonytalanodik. Hidd el, hogy képes lesz rá és ezzel a hittel átitatva beszélgess vele, buzdítsd és lelkesítsd és meglátod, ő is hinni fog magában és magabiztosabb lesz.

Az is fontos, hogy megbízz az óvodapedagógusokban, a pedagógiai asszisztensben, a dadus nénikben és azokban a felnőttekben, akik körül veszik őt! Hidd el, hogy értik a dolgukat és “jó kezekben lesz”, jó szívvel és szeretettel veszik körül csemetédet.
Ha magadban helyre kerültek az érzések, (kérhetsz segítséget más anyukáktól is, akik már túl vannak ezen a krízisen, hogy beszélgessenek veled a megnyugtatásodra) akkor tudsz foglalkozni a gyermeked érzéseivel.

3. lépés (eszköztár bővítése az ovis beszoktatáshoz)

Te ismered legjobban a gyermekedet és e tudás alapján kell ráillesztened az összegyűjtött hasznos javaslatokat, de ki kell egészítened úgy, hogy figyelembe veszed gyermeked érzéseit is. Nincs egyforma sablon, ami minden gyermekre passzol.

Például az a jó tanács, hogy ha elköszönsz, ne nézz vissza önmagában nem sokat ér!
Hogyan érzi ettől magát a gyermeked? Mi van akkor, ha ettől azt érzi, hogy cserben hagytad és téged nem érdekel, hogy ő vele mi fog történik és ettől esik kétségbe? Önmagában nem az lenne a lényeg, hogy ne fordulj vissza ha elmentél, hanem az, hogy miben állapodsz meg a gyermekkel.
Amelyik gyermeknek arra van szüksége, hogy egy integetést még kapjon az ajtóból, mert így érzi azt, hogy a távolból is fontos neked és a nap folyamán is így gondol rád, akkor tedd ezt.

Amikor azt mondod a gyermekednek, hogy ne sírj! Mit kezdjen ezzel a mondattal? Azért sír, mert fél, mert fáj neki az elválás! Ez nem segíti őt! Együttérzésre és megértésre van szüksége! Ha úgy kapcsolódsz hozzá, hogy azt mondod neki, – “Megértem, hogy most bánatos vagy és sírj, ha jól esik!” Mennyivel felszabadítóbb érzés, hogy kiengedheti magából a feszültséget!
Amikor megengedjük és megkönnyebbült, (mondhatjuk, hogy – “kisírtad magad, most figyelj rám!”) rátérhetünk arra, hogy motiváljuk őt a rá váró jó élményekre. Ha a hasát szereti, beszéljünk a finom reggeliről. Ha konstruálni szeret, vetítsük előre milyen klassz dolgot fog készíteni vagy építeni. Amennyiben baba konyházni szeret, milyen finomat fog főzni a pajtásainak. Stb.

Egyéb segítő eszközök

Az átmeneti tárgy, bármi amit magával visz otthonról az oviba, ami segíti őt elszakadni a szülőktől, de mégis kapocs hozzájuk (kis plüss, kendő anya illatával, családi kép, bármi) rendelkezzen valami különlegességgel.
Felruházhatjátok egy varázslatos tulajdonsággal. Például mondhatod ezt, – “Ha megfogod a maci kezét és rám gondolsz, akkor én azt érezni fogom a munkahelyemen és én is rád fogok gondolni, így gondolatban együtt leszünk, amikor nagyon hiányzom neked.
– “Amikor megszagolod a kendőt, az illatommal átölellek téged és itt leszek veled, csak képzeld el!’
Ilyen kis ötletekkel olyan eszközt tudunk adni a gyermek kezébe, amellyel napközben ő is megtudja magát nyugtatni, amikor a rátör a hiányérzet.
Megbeszélhetjük vele például ezt is. – “Amikor hiányzom neked, szólj az óvó néninek, ő fog neked segíteni!”

Mit tehetünk még az ovis beszokás megkönnyítéséhez?

Az óvó néninek feltétlenül mondjuk el a gyermek szeretetnyelvét, mert ez óriási segítség a megnyugtatáshoz. Ha a gyermeknek a fizikai érintés a szeretetnyelve, mondhatjuk azt a reggeli elválásnál, hogy az óvó néni ölébe ülhetsz, amikor én elmegyek (ez a napközbeni “hiányzik az anyu” mondatnál is segít).
Ha a minőségi idő a szeretetnyelve, akkor mondhatod, – “az óvó nénivel előveszitek a kedvenc játékodat, amikor én elköszöntem.”, stb. .

További ötletek

Megtámogathatjuk gyermekünk érzelmi biztonságát a beszoktatás idején a reggeli kis közös rítusok kialakításával a meghitt, nyugodt és kiszámítható napkezdéssel átfolyatva az ovikezdéshez. A beszoktatás ideje alatt érdemes erre külön hangsúlyt fektetni, mert megkönnyítjük vele az érzelmileg terhelt átmeneti időszakot. Későbbiekben is ez ad érzelmi biztonságot és kiszámíthatóságot, amelyre szüksége van az óvodáskorú gyermeknek.

Lehet egy közös kakaózás reggel és megszokott sorrendben a többi teendők elvégzése mindig ugyanúgy. Legyenek a gyerkőcnek is apró feladatai! Mókás dolgok. Például megkérdezed tőle minden reggel, hogy jól áll e a hajad,  csinos vagy e. Közös pacsi amikor elkészültök és elindultok. Vicces mondás, amikor beléptek az oviba. Megbeszélt rutin, hogy például én veszem le a bal cipődet te a jobbat. Mosakodásnál egy kacsintós, ügyes voltál jel!

Bármilyen jó ötlet, ami meghitté, kedvessé és érzelmileg felszabadulttá teszi az elválást.
Meg lehet beszélni, hogy reggelenként az oviban például 2 percig ülhet az öledben ( az órádon megmutatod mennyi a két perc) mielőtt elindulsz és 2 puszival elbúcsúztok. Amikor elindulsz már sietned kell mert elkésel és nem nézel vissza vagy gyermeked érzelmi igényeitől függően azt is mondhatod, hogy kettőt integetek a bejárati ajtótól. Beszéljétek meg előre!

Az érzelmi biztonság megteremtése

Az a lényeg, hogy a gyermek mindig tudja, hogy mit, miért teszel, mikor, mire számíthat. Ezt következetesen betartva kapja meg azt a biztonságérzetet és te is, amellyel minden gond nélkül átlendültök majd az óvodai beszoktatás érzelmi megpróbáltatásain. Hamarabb tudtok nyitni az új és jó dolgokra élményekre, amelyek rátok várnak!

Megállapodhattok abban is, hogy gyermeked is és te is egy nagyon jó élményt szereztek mindennap és azt elmesélitek egymásnak, amikor hazaérkeztek! Lehet ez a napi feladat és elköszönő mondat reggelenként! – “Szia Drágám, várnak a kalandok, szerezz jó élményeket!”
Legyél rugalmas és kreatív, figyelj a gyermeked érzéseire és minden rendben lesz!

A kiragadott és javasolt példák is azonnali eredményt hoznak, de fontos, hogy gyermekednek megtanítsd az érzelmek felismerését és kifejezését, mert bármilyen érzelmi krízishelyzetben, ez fog hozzásegíteni a megoldáshoz.
Az, ha el tudja mondani, hogy mit érez és miért! Persze ezt meg kell tanítani neki! Ehhez ad segítséget a Csillagtündér mesésjáték módszer, amely olyan érzelmi menedzsment elsajátítását teszi lehetővé számodra, amellyel a leghatékonyabban tudod segíteni gyermekedet nemcsak az ovikezdés idején de a későbbiekben az iskolakezdésnél is.

The post Ovis beszoktatás érzelmi kihívásai és megoldásuk appeared first on Csillagtündér.

Óvodapedagógusként két fő szempontot emelnék ki, amellyel külön érdemes foglalkozni, mielőtt ovis lesz a gyermek. A legfontosabb, hogy készítsük fel magunkat és a gyermeket lelkileg, valamint próbáljuk az otthoni napirendet az óvodáéhoz közelíteni, igazítani. Különös tekintettel az étkezések és a pihenés idejét. Ezekkel az előkészületekkel már nagyban hozzájárulhatunk a zökkenőmentes ovis beszoktatáshoz.

Az érzelmi ráhangolódás a szülőknek és a gyermeknek is fontos! Az a tény, hogy ovis lesz a gyermek, a család tagjai számára egy új korszak kezdetét jelenti. Egy új izgalmas időszámítás kezdődik, amelynek végén a gyermek iskolaéretté válik.

Ez egy csodás időszak a gyermek életében, amikor a főszerep a játéké, gyermektársakkal fűszerezve. Egy ovis gyerkőc, sok-sok játékos tevékenység és tapasztalatszerzés útján, örömteli élményekkel gazdagodik és így sajátít el rengeteg új ismeretet.

Lelki ráhangolódás a gyerkőc ovikezdése előtt.

A fent említett csodás időszak képe lebegjen a szülők lelki szemei előtt, amikor arra gondolnak, hogy mi lesz vajon és hogyan fogják a családtagok megélni, amikor ovis lesz a gyermek! Arra gondolva, hogy rengeteg izgalmas élményben lesz részük, segít leküzdeni a félelmeket és szorongást! Amikor ovis lesz a gyermek, három éven keresztül folyamatosan megtapasztaljuk majd, mennyi örömteli élményben lesz részünk. A gyerkőc a sok játék során szerzett élményeit mesélve adja majd át (egyéntől függően), a szülők pedig a gyermek örömét és fejlődését látva élik meg közösen a sikerélményeket!

Első naptól kezdve – amint ovis lesz a gyermek – nagyon fontos jelzés a csemetének, mit érez a szülőn. Mit lát a szemében és mit hall a hangjában? Nem mindegy, hogy aggódást, bizonytalanságot és szorongást vagy ragyogó tekintetet lát, vidám és bátorító szavakat hall és nyugodtságot érez. Akkor lesz bizalomteljes és nyitott az új dolgokra, ha a szülőn érzi, hogy az ovi jó hely, minden rendben lesz és bíznak benne, hogy ő is ügyesen elboldogul majd.

Csemeténket nem lehet becsapni! Olyan antennái vannak, amellyel pontosan érzékeli milyen érzelmek vannak a szülőben, bármi mást is akarjon elhitetni. Ezért elsősorban a szülőnek magát kell felvérteznie és elég sok információhoz jutni azért, hogy mielőtt ovis lesz a gyermek, ő legyen “jó állapotban” érzelmileg. Olyan pozitív lelki állapotban legyen, amellyel segíteni tudja gyerkőcét és nem hátráltatni!

Sajnos tapasztaltam már olyat helyzetet, amikor a gyermek a szülőért aggódott jobban. Emiatt nem engedte meg magának, hogy belemerüljön a játékba, csak rövidke időszakokra. A gyermek úgy fogja jól érezni magát, ha érzi a szülőn, hogy ő is rendben van!

Hogyan hangolódjunk lelkileg, a gyerkőccel együtt az ovis életre?

Mielőtt ovis lesz a gyermek a szülő informálódjon és keresse meg a módjait annak, hogy tájékozott és nyugodt lehessen! Ismerve önmagát, az általa érzett frusztráló dolgokra keressen válaszokat, benyomásokat. Az óvodai nyílt napok, bemutatkozások és személyes találkozások az oviban, lehetőséget teremtenek a tájékozódásra, ismerkedésre. A már oviba járó gyermekek szüleitől is érdeklődhetünk, sok megnyugtató információhoz juthatunk.

Bízzunk magunkban, a gyermekben és a gyermekeket szerető óvodai dolgozókban! Őszinte és bizalomteljes kapcsolatra törekedjünk, mert mindenre van megoldás és ez szolgálja a gyermek és mindannyiunk érdekét!

Mielőtt ovis lesz a gyerkőc, őt is hangoljuk érzelmileg az óvodai életre. Segít a sok beszélgetés a gyermekkel arról, hogy milyen jó dolgok várnak ott rá! Keltsük fel a kíváncsiságát és érdeklődését! Az önbizalom megerősítése érdekében, emeljük ki, milyen nagy és okos már, hogy oviba mehet. Sétáljunk többször az intézményhez és nyílt napokon ismerkedjünk az ott dolgozókkal, fedezzük fel az izgalmas lehetőségeket!

A beszoktatásnál fogadjuk el a pedagógus tanácsait! Éljünk a szülős beszoktatás lehetőségével, a gyermek fokozatosan legyen egyre többet az oviban. Viszont ne nyújtsuk nagyon hosszúra ezt az időt! 1-2  hét elegendő, de lehetnek kivételek.

A reggeli búcsúzkodásnál, ha túl sokáig tart, csak megnehezítjük a gyermek dolgát! Ki kell tapasztalni, hogy mi a leghatékonyabb reggeli elköszönési mód és idő, amely után a legkevesebb a sírás. A szülő egyeztethet erről az óvó nénivel.

Nagyon sok gyermeknél, csak néhány percig tart a sírás és a szülőnek szól, de hamar belemerülnek a játékba. Akiknek több időre van szükségük, azoknak természetesen az óvó néni nyújt vigaszt és bátorítást, így alakul ki a szeretetteljes kapcsolat és a bizalom.

Hogyan készüljünk időbeosztással az ovira?

Tájékozódjunk az óvodai napirendről, még mielőtt ovis lesz a gyermek! Már a nyílt napon is megkérdezhetjük. Az időbeosztás tekintetében a legfontosabb napirendi pontok az étkezések és a pihenés ideje. Ehhez érdemes közelíteni az otthonit is, hogy könnyű legyen az átmenet a gyerkőc számára.

Általános óvodai kiscsoportos napirend:  8 órától reggeli, 10 óra körül gyümölcs-zöldség, 12 órakor ebéd, 12.30-15. pihenés, ezután uzsonnázás következik.

Otthon próbáljuk meg ezt a napirendet követni! Így tud a gyermek a legkönnyebben alkalmazkodni az evésekhez és főleg a pihenéshez. Alvásra minden 3 éves gyermeknek szüksége van.

A szobatisztaságra és a minél nagyobb önállóságra nevelésre is fektessünk hangsúlyt! A nyári időszak erre is alkalmas, mielőtt ovis lesz a gyermek. Fontos hozzászoktatni a gyerkőcöt ahhoz is, hogy szülők nélkül más felnőttek és gyermekek társaságában is jól érezze magát, ezt ne az ovis beszoktatással egyidőben kezdjük!

Fenti javaslatok a gyermekek és szüleik lelki egészségének érdekét szolgálja!

Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a gyermekek és szüleik, szorongás nélkül, izgatott örömmel éljék meg, amikor eljön az ideje annak, hogy OVIS LESZ A GYERMEK!

The post Ovis lesz a gyermek! – Készüljünk rá tudatosan! appeared first on Csillagtündér.