Azért beszéljünk az érzésekről, mert egész életünk az érzésekről szól, mindent átszőnek. Az érzésekről tudhatjuk merre menjünk és merre ne menjünk az életünkben, jó útmutatók. A ki nem mondott érzések megbetegíthetnek. Az emberi kapcsolataink minőségét jó irányba befolyásolhatják. Segíthet megbirkózni a nehézségekkel. Ne másoknak kelljen kitalálni, hogy mi zajlik bennünk. Ha beszélünk az érzésekről tudatosul bennünk, hogy mi a baj.

Nem merünk beszélni az érzésekről. Miért?

• Így nőttünk fel.
• Neveltetésünkből adódóan nem tudjuk, hogyan kell.
  Összegyűjtjük az érzéseket magunkban – mint egy ládába a régi fotókat – és jó mélyre elássuk.
  Ugyanakkor kincsesláda ez! Az érzések kincses ládája.
  Olyan jó lenne, ha kiásnánk végre és többet foglalkoznánk vele.
• Sajnos kínosnak érezzük azt a helyzetet, amikor beszélni kell az érzésekről.
• Félünk is tőle, hogy visszaélnek vele mások, de véleményem szerint ez csak rossz berögződés.
• Nem volt előttünk jó minta, mert a szüleink sem tudták hogyan kell, hiszen nekik sem tanította meg senki.

Ha nem beszélünk az érzésekről megnehezítjük az életünket!

Fontos lenne a lelki egészség szempontjából.

Hogyan alakuljon ki az empátia az emberek között?
Hogyan értsük meg a másikat és hogyan segítsünk rajta, ha nem tudjuk mit érez?
Ki tanítsa meg a gyermekeinket, hogy hogyan kell beszélni az érzésekről?
Hogyan fognak boldogulni a gyermekeink, milyen mintát visznek tovább?
Hogyan ne veszítsük el az erős kötődést a gyermekeinkkel, amikor kamaszok lesznek és még később amikor kirepülnek a családi fészekből?
Hogyan oldják meg konfliktusaikat a lehető legoptimálisabban?

Beszéljünk az érzésekről és megkönnyítjük az életünket!

Folyamatosan megszabadulhatunk a rossz érzések negatív energiájától és a körülötte keringő zavaró gondolatoktól.
Könnyebben és jobban megérthetjük egymást, mert tisztább képet kapunk az egymásban zajló folyamatokról.
Bár félünk beszélni az érzéseinkről, de ha ezt megtesszük, akkor lehetőséget adunk a másik embernek arra, hogy ezáltal fejlődjön az empátiája és együttérzőbb lehessen velünk.
Tiszta képet kapunk az őszinte érzések kimondásával arról, hogy mire van szüksége a másik embernek és célirányosabban tudunk a segítségére lenni. Ez ránk is igaz.
Nagyon fontos, hogy szülőként a családban mi adjunk példát és gyakorlási lehetőséget a gyermekeinknek arra, hogy természetes legyen az érzésekről beszélni.
Az érzelmileg is intelligens gyermekek boldogabb felnőttekké válnak és ezt az értéket mintaként adhatják majd tovább.

A térben való eltávolodást pedig pótolni lehet az érzelmi kötődés megerősítésével és folyamatos ápolásával. Az érzések kölcsönös kimondása olyan mint egy köldökzsinór, amely összeköt bennünket. Egy minőségi kapcsolat. Igazi egymásra figyelés, amikor megosztjuk egymással az érzéseinket.
A legnagyobb konfliktusok közepette adhatják a legnagyobb segítséget az érzések kimondása.
Az élő beszélgetést és annak lelki és egyéb jótékony hatásait semmi sem pótolhatja.

Személyiségfejlődésünk fontos része az érzelmi kommunikáció.

Társadalmunkban nagyon sokan észrevettük már és érzékeljük, hogy nekünk kell tenni valamit önmagunkért, ha fejlődni akarunk a kommunikáció és a lélek szintjén is. Fejleszteni kell az önismeretünket a kommunikációnkat, hogy könnyebben boldoguljunk és az életünkben adódó nehézségeket könnyebben meg tudjuk oldani.

Ezekre az igényekre jöttek létre és adnak megoldást:

• Különböző asszertív kommunikációs tréningek
  Erőszakmentes kommunikációs (EMK) tréning
  Önismereti tanfolyamok, tréningek
  Érzelmi intelligenciát fejlesztő tanfolyamok, tréningek
  Gordon módszert oktató tanfolyamok
  A belső utazásos módszereket tanító tanfolyamok
  Agykontroll tanfolyamok
  A rengeteg önismereti és mindenféle módszereket ajánló könyvek

Ha lelki eredetű fizikai betegségeink vannak vagy lelki problémáink, akkor pedig felkeressük azokat az embereket, akiktől segítséget remélünk: különböző coachokat, kineziológust, pszichológust, szakpszichológust, pszichiátert, alternatív gyógyítókat, stb, stb.

Mit tegyünk, hogy ne kelljen mások segítségét kérni, ha nem muszáj? Hogyan segíthetünk magunknak , hogy megelőzzük a betegségeket?

Beszéljünk az érzéseinkről!

Véleményem szerint szükségtelenné válna sok külső segítség kérése és elkerülhető lenne sok fizikai és lelki probléma, ha már kezdetektől megtanulnánk azt az egyszerű dolgot. BESZÉLJÜNK AZ ÉRZÉSEKRŐL!

Nem baj, ha felnőttként tanuljuk meg, soha nem késő. Gyakoroljuk és idővel menni fog. Tudatosan figyeljünk rá és minél többször próbáljuk, annál könnyebb lesz.

• Változtassunk a megszokáson, hogy csak magunkba fojtjuk az érzéseket!
• Tanítsuk meg a gyermekeinknek is, hogy mondják ki mit éreznek!
• Ők már had nőjenek fel úgy, hogy rendelkeznek ezzel a képességgel.
• Az érzelmekről való beszélés, beszélgetés megalapozza az érzelmi intelligenciát, lelki egészségünk védelmét!
• Hihetetlenül fontos, és nem kellene tabuként kezelni.
• Így alakult ki, hogy tabu téma, de nem kell hogy így maradjon. Mi változtathatunk ezen.
• Már három éves kortól lehet célratörően fejleszteni a gyermekek érzelmi intelligenciáját. Ehhez alkalmas például a “Csillagtündér módszer” és sok más egyéb ez irányú fejlesztő módszer, könyv és játék.
• Nagyon fontos, hogy beszéljünk az érzésekről és ezt megtanítsuk a gyermekeinknek is.

Tapasztalatom

Saját életemben nap mint nap megtapasztalom a sok eredményét annak, hogy merek beszélni a bennem lévő érzésekről azoknak, akik közel állnak hozzám vagy akikkel közeli kapcsolatban állok.
A konfliktusaim megoldását már el sem tudom képzelni anélkül, hogy ne fogalmaznám meg a bennem lévő érzéseket is. A legtöbb esetben megértést és elfogadást kapok viszonzásul.

Óvodapedagógusként erre tanítom a gyermekeket is.
Nem baj, ha már idősebbek a gyermekek mint az óvodás korosztály. Én is folyamatosan tanultam és az én gyermekeim is már inkább kisiskoláskorban és kamaszkorban látták tőlem a példát, ahogy én is fejlődtem és gyakoroltam.

Soha nem késő. Egymásnak adtunk példát, mert minden eredményes konfliktusmegoldás vagy beszélgetés, ami által többek is lettünk, megerősített bennünket abban, hogy ez pozitív és jó dolog.

Saját élmény

Rengeteg alkalommal éltem át, hogy kamasz gyermekem elzárkózik előlem és magába fojtja az érzéseit. Sokszor csukódott be az orrom előtt gyermekszoba ajtaja. Szeretetteljesen és állhatatosan kezdeményeztem a beszélgetéseket. Nem érdekelt, hogy a gyerekem a takaró alá bújik. Amikor az ágyán ülve próbáltam kitalálni, hogy vajon mit érez és a nagy hallgatás után egyszer csak előbújt a takarója alól, akkor felolvadt a jég. Úgy érezte, hogy tényleg érdekel engem, hogy mi történik vele.
A kamaszok rettentően tudják utálni magukat és ekkor van a legnagyobb szükségük arra, hogy érezzék valaki szereti őket. Sokszor beszéltük ki a problémákat és megszokottá vált, hogy őszintén az érzelmeket feltárva és vállalva a történéseket, tegyük le a nehéz batyukat.

Szülőként is nyugodtan elmondhatom a problémáimat gyermekeimnek, mert figyelembe veszik, változást érek el vele, aminek mindig nagyon örülök. Figyelünk egymásra és egymás érzéseire.
Ez szokás kérdése. Ezért javaslom, hogy tegyük szokássá és természetessé és minél előbb kezdjük el, de később sem maradunk le semmiről. Az a jó, hogy közben mi magunk is fejlődünk. A párkapcsolatunkba is bekúszik az ilyen fajta nyitott, tabuk nélküli beszélgetés.
A jó kapcsolatok alapja a jó kommunikáció.

Erre biztatok mindenkit!
Beszéljünk az érzésekről!

The post Beszéljünk az érzésekről! Ne legyen tabu! appeared first on Csillagtündér.

Saját tapasztalatom, hogy a lelki eredetű negatív érzelmek, amelyek folyamatos önmarcangolásra és állandó agyalásra késztetnek bennünket meg tudják keseríteni a mindennapjainkat.

Hosszú távon pedig jönnek a testi eredetű érzések, amikor a betegségek már fizikai fájdalom formájában is jelentkeznek. Gondolom mindannyian átéljük ezeket a fázisokat és amikor segítségre vágyunk elindulunk a megoldások keresése felé.

Általában ilyenkor kezdünk el az emóciók iránt mélységeiben is érdeklődni, olvasni, önismereti képzéseket  keresni. Azt reméljük, hogy jobban megismerjük az érzelmek természetét és persze önmagunkat.  Én így tettem.

Az utóbbi néhány évben szerencsére már egyre többet lehet olvasni és hallani arról, hogy mennyire fontos lenne, többet foglalkozni az érzelmek világával. Erre néhány példa:

Daniel Goleman (2016) szerint  “Szociobiológusok, azt firtatván, miért juttatott az evolúció központi szerepet az érzelmeknek az emberi pszichében, rámutatnak arra, hogy ilyen esetekben bizony a szív diktál és nem a fej. Szerintük érzelmeink igazítanak el bennünket olyan döntő próbáknál és feladatoknál, ahol az intellektus önmagában megbízhatatlan – vészhelyzetben, gyászban, frusztrációkkal dacoló kitartásban, párkeresésben, családalapításban. ”

Prof. Dr. Bagdy Emőke (2016) beszél arról, hogy már óvodában és az iskolában szükség lenne stresszkezelésre.  Szerinte ez nem csak felnőtt tünetegyüttes, ez a gyermekeket is érinti.

Bagdy Emőke (2019) írja:

A mai gyerekek jó úton haladnak az érzelmi fogyatékosság felé.

Dr. Pécsi Rita (2017) is hasonlóan vélekedik:

 Ott tartunk, hogy a gyerekek a legalapvetőbb érzelmeiket sem tudják kifejezni.

Dr. Kádár Annamária mesepszichológiai könyvei  is az érzelmi intelligencia fejlesztését hangsúlyozzák, az érzelmek fontosságára hívja fel a figyelmünket.

Milyen érzések okoznak problémákat?

pl.: aggodalom, bizonytalanság, bizalmatlanság, csalódottság, magány, elégedetlenség, elkeseredettség, félelem, féltékenység, gyász, kétségbeesettség, kiszolgáltatottság, reménytelenség, szégyen, tehetetlenség, sértődékenység, stb. .

Miből születhetnek meg ezek az érzelmek?

Valaminek a hiányából:

1. A túlzott aggodalom, bizalmatlanság, féltékenység érzelmek többnyire a bizalom  és önbizalom hiányát jelzik.
2. A csalódottság, elégedetlenség érzelmek a túl nagy elvárások támasztásával az elfogadás hiányára utalnak.
3. A szégyen, a kiszolgáltatottság és félelem érzelmek a magabiztosság és az önmagunkba vetett hit szintjét jelezhetik.
4. A sértődékenység eredhet a másik ember nézőpontja figyelembevételének a hiányából.
5. Elkeseredettség, tehetetlenség érzelmek jelezhetik azt is, hogy hiányunk van elismertségből, megbecsülésből, szeretetből.

A hiányokat lehet pótolni:

1. A bizalmat a kapcsolatainkban ki lehet építeni és meg lehet erősíteni.
2. A nagy elvárásokat magunkkal szemben reálisabbá lehet tenni.
3. A személyiségünket lehet fejleszteni, hogy hitelesek, magabiztosak és a tetteinkért felelősséget vállalni tudó emberek legyünk.
4. Fejleszthetjük az empátiánkat is. Segít a másikra figyelni, így nem gondoljuk, hogy minden problémának mi vagyunk az okai.
5. Változtathatunk azon, ha nem becsülnek meg. Kereshetünk olyan közeget, ahol elismerést kapunk és teljesíthetőek az elvárások. Nehéz, de én is megtettem. Egy kapcsolatban nem szeretve élni, az is lehet  jel, hogy változtatni kell.

A hiányosságaink feltárása és pótlása lehetőséget ad a negatív érzetek csökkentésére. Meg tudjuk oldani a problémáinkat mégpedig úgy, hogy MAGUNKON VÁLTOZTATUNK. Erre nagyobb lehetőségünk van mint arra, hogy  valamilyen eseményt vagy bárki mást megváltoztassunk. Hiszem, hogy mindenki képes jobban érezni magát úgy, hogy ugyanarra a dologra másként tekint. Változtatás a nézőpontomon és a gondolkodásmódomon, ennek eredményeként változnak az érzelmeim. Nekem segített.

Akarjunk változni és fejlődni!

Egy idézet  Bagdy  Emőke (2017)   “Hogyan lehetnénk boldogabbak?” című könyvéből:

“A magunk kis világában megteremthetjük a belső békét, az egyensúlyt, a harmóniát azáltal, hogy rendet teszünk belül és kívül is. Mert ahogy odabent rend van és béke, úgy elrendeződnek körülöttünk is a dolgok, és sokkal jobbnak találjuk a külvilágot is.”

Hogyan tegyünk rendet belül?  Fejleszthetjük a hiányosságainkat.

A fentiekben leírtak összefoglalva, hogy mely fejlesztendő hiányosságaink, milyen érzéseket okozhatnak:

A  problémákat okozó érzések feldolgozásának többféle megoldása is lehet:

• Például a fent említett hiányosságok pótlása.
• Nagyon fontos lenne, hogy kibeszéljük magunkból, ami feszít. Az érzéseinket megfogalmazva és kimondva, hihetetlenül sokat veszítenek abból a negatív energiából, amit lelki fájdalomként élünk meg. Tapasztalatom szerint nagyon sokunknak nehéz az érzelmek verbális kifejezése. Sajnos nem így nőttünk fel. Milyen jó lenne, ha a szüleinkkel őszintén megoszthattuk volna a bennünk lévő érzéseket.  Milyen más lenne a kapcsolatunk velük. Én szülőként már tudtam ezen változtatni. Házastársammal és gyermekeimmel őszintén és nyíltan tudunk beszélni érzésekről és azok okozta problémákról. Az ilyen jellegű kommunikációnak sok előnyét tapasztaltuk meg, gyermekeink kamaszkori nehéz időszakában is. Sok minőségi időt töltöttünk együtt és igyekeztünk kibeszélni a gondokat az érzéseket. Ez a mai napig így van.
• Az érzelmek keletkezése és az események összevetéséből fény derülhet az okokra, amelyek segítik a megoldások keresését. Manipulálhatnak úgy, hogy észre sem vesszük csak érezzük valahol mélyen, hogy itt valami nincs rendjén. Érdemes megfigyelni azokat az eseményeket, amelyek kapcsán bekapcsolnak bennünk a figyelmeztető érzetek. Mi az, ami ott és akkor  történik. Próbálhatunk tudatosabban figyelni.

Emóciók segítségével önismeretünk is fejlődik.

Érdemes magunkkal beszélgetni és kérdéseket fel tenni magunk számára. Talán viccesnek fog tűnni, de én szeretem azt, hogy nem “vagyok egyedül”.   Van a kérdező felem és aki válaszol. A racionális és az érzelmi felem.

Bizonyos helyzetekben, miért vannak bennem kínos érzelmek? Mi lehet ennek az oka? Lehet, hogy régi események rossz emlékei miatt? Mik azok? Talán nem vagyok összhangban a tetteimmel? Nem azt csinálom, amit én szeretnék? Mások miatt teszek dolgokat és túl sok a kompromisszum? Talán nem tudom jól megfogalmazni  a problémáimat a másik fél számára? Jól megfogalmazok mindent, de a másik még sem érti meg vagy nem érdeklik az érzelmek?  Nem gondoltam át előre a dolgokat és most nehéz vállalnom a felelősséget?  Mit tehetek magamért most és a jövőben?  stb. A válaszokkal közelebb jutunk a megoldásokhoz.

• Figyeljük az érzések megjelenését és próbáljuk azonnal megfogalmazni. Nemcsak az érzelmek, hanem a kérések megfogalmazása is segít. Akkor tudatosul bennünk igazán, hogy mi is a probléma, amikor megoldást is próbálunk rá keresni.

Bizonyos érzelmek megjelenése figyelmeztet, hogy mivel van problémánk vagy dolgunk!

• Figyeljük meg, hogy az érzelmek mire irányítják a figyelmünket. A jó és örömteli érzeteket is érdemes megfigyelni és természetesen a rosszakat. Mind segítségünkre vannak, jeleznek nekünk. Segít magunkat jobban megismerni.

Érzületek kifejezése szeretetnyelvek segítségével.

Például, ha Gary Chapman (2018): Az  5 szeretetnyelv – írásából merítek, én akkor érzem magam szeretve, ha MINŐSÉGI IDŐ-vel ajándékoznak meg. Viszont én is ugyanezt adom a velem kapcsolatban álló embereknek, így mutatom ki a szeretetemet.

Figyelek rájuk, DE IGAZÁN: empatikusan, elfogadóan, időt nem sajnálva, türelemmel, együttérzően, stb. Ezt az erősségemet az oviban a gyermekekkel való szeretetteljes kapcsolatomban is nagyon jól tudom kamatoztatni.

Az elsődleges szeretetnyelvem kialakulásának gyökerei gyerekkoromra nyúlnak vissza. Nagymamám nevelt tíz éves koromig, nagy hiányom volt anyai és apai együtt töltött minőségi időből és figyelemből. Ebből nekem kevés jutott! De örülök, hogy ebből a hiányból előnyt kovácsolva én most  sokat tudok adni másoknak.

Azonban mivel tudom, hogy például a kisebbik lányom szeretetnyelve az AJÁNDÉKOZÁS, ezért nagyon kell figyelnem arra, hogy ő akkor érzi igazán a szeretetemet, ha ajándékok formájában is kimutatom ezt. És persze az oviban a gyerekeknek nagyon fontos a TESTI ÉRINTÉS szeretetnyelv. Amikor azt mondják szomorúan, hogy “anya hiányzik” ! Egy szeretetteljes öleléssel fel lehet tölteni a szeretet tankjukat és édesanya hiányát egy kicsit pótolni.

Ismerem magam és tudom, hogy számomra fontos a minőségi idő, de nem gondolom azt, hogy ha valaki ebből kevesebbet ad, az azt jelentené, hogy nem kedvel engem. Régen valószínűleg így gondoltam.

Negatív érzések kezelése

Negatív érzéseknél figyelni szoktam arra, hogy ha rossz érzést okoz valaki, milyen korábbi rossz élményeim gombját nyomta meg. Megfigyelem, hogy a régi minták kapcsolnak be vagy ez tényleg a jelen helyzetről szól.  Ez is segít kontrollálnom a dolgokat.

Nehezen viselem, ha valaki  ok nélkül figyelmen kívül helyez, mert  érzelmi szinten, azonnal felhozza bennem a gyerekkori frusztrációmat, amelyet tízéves éves koromig megéltem. Azt gondoltam, bennem van a hiba és én tehetek arról, hogy nem lehetek az édesanyámmal és nem kellek az anyukámnak. Mikor pedig már vele élhettem, nem törlődött a múltam, az érzelmek lenyomata megmaradt.

Fontos lenne megbeszélni a gyerekekkel, hogy bármilyen negatív helyzet adódik, őket mindig szeretjük és fontosak nekünk!!! Az érzelmek megfigyelése segít fejlődni az önismeretben és a mások szükségleteinek felismerésében.

• Használjuk iránytűként az érzelmek megjelenését és állítsuk szolgálatunkba. Kerüljük el azokat az embereket és élethelyzeteket – ha lehetséges – amikről tudjuk, hogy felkorbácsolják a lelkünket, mert az érzelmek kapcsoló tábláján össze-vissza nyomogatják a gombjainkat.

Most fordítsunk a dolgokon!

A problémákat jelző érzelmek valójában segítségünkre vannak!

Hogyan használjuk őket?

A ruháinkon kívül nem fontos “mindent magunkra venni”.  Kicsit távolabbról is szemlélhetjük az eseményeket még az érzelmek megjelenését is. Nem vehetünk mindent véresen komolyan. A humor is sokat segíthet.  Megpróbálhatunk belehelyezkedni a másik fél nézőpontjába is. Ha valaki dühösen ingerülten beszél velünk, győződjünk meg róla, hogy velünk van-e baja vagy csak nálunk dühöngi ki magát.

Az is előfordulhat, hogy míg más csak az igényeit próbálja felénk jelezni, kritikának vesszük. “Már megint velünk van a probléma?”- gondoljuk és már is beleesünk a szorongások hálójába.

Jogosan megjelenő negatív érzeteknél, rövid időn belül tudathatjuk a másikkal, mi az amit nem fogadunk el tőle, hol a határ. Ne hagyjuk magunkat elsüllyeszteni az érzelmek tengerében!

Például az nem fordulhat elő semmilyen körülmények között, hogy egy gyerek ráüt a szüleire!

Sokunkban, a félelmek nem hagyják, hogy kiálljunk magunkért. A félelem attól, hogy megbántunk valakit esetleg elveszítjük őt vagy a szeretetét.  Félhetünk, hogy félreértenek bennünket és még sem érjük el a célunkat, netán még el is küldhetnek. A következményektől félve, nem tudjuk, hogyan fejezzük ki magunkat megfelelően.  Ehhez nagy segítséget jelent, ha minden esetben csak magunkról beszélünk. A saját érzéseinkről a mi igényeinkről, amelyek rólunk szólnak nem a másikról.

Abban az esetben, ha a másik felet nem kritizáljuk és nem illetjük “kedves” jelzőkkel, lehetünk őszinték és felvállalhatóak az érzelmeink. Ezzel csak teret adunk a másiknak, hogy jobban megérthessen minket és jobban átérezhesse a problémáinkat. Az ő empátiáját is fejlesztjük ezáltal.

Mit tegyünk a megjelenő érzésekkel?

1. Használjuk okosan és fordítsuk a javunkra.
2. Próbáljunk tudatosabbak lenni, hogy ne az emóciók irányítsanak.
3. Szülőként tanítsuk meg a gyermekeinknek, az érzelmek nyelvét.
4. A családban legyen természetes az, hogy beszélünk egymásnak az érzéseinkről.
5. Tőlünk tanulják meg a gyermekeink, hogy mik azok az érzelmek, ne mástól! Ez nekünk fontos! A mi kapcsolatunkat és kötődésünket erősíti.
6. Konfliktushelyzetekben nagy segítségünkre szolgál, ha szabad beszélni és képesek is vagyunk rá, hogy megfogalmazzuk őszintén az érzéseinket, problémáinkat.

Sokat segít! Tudom. Nap mint nap tapasztalom.

Én, így viszonyulok az érzelmek csodálatos világához rímekbe szedve:

Ó   ÉRZELMEK, kik mindig lelkünkben tolongtok,

kik megismertetitek velünk a mennyet és a poklot,

sokszor van, hogy nem kívánjuk veletek a harcot,

de a vége mindig az, MILYEN JÓ, HOGY VAGYTOK!

Forrás jegyzék:

Goleman, D. (2016). Érzelmi intelligencia. Háttér.

Prof. Dr. Bagdy Emőke (2016) Mi a boldogság titka? InfoRádió 2016

https://infostart.hu/belfold/2016/11/26/bagdy-emoke-mi-a-boldogsag-titka

Bagdy Emőke (2019)

https://nlc.hu/baba/20190122/bagdy-emoke-interju-pszichofitness/

Dr. Pécsi Rita (2017)

https://nlc.hu/ezvan/20170411/pecsi-rita-erzelmi-intelligencia/

Bagdy Emőke (2017)

Emőke, B. (2017). Hogyan lehetnénk boldogabbak?. GlobeEdit.

Chapman, G.  (2018).  Az öt szeretetnyelv. Harmat.

The post Érzelmek – Tanuljuk meg kezelni őket! appeared first on Csillagtündér.

Milyen életkorban fejlesszük és hogyan?

Mi az érzelmi intelligencia?

“Daniel Goleman úgy határozza meg az érzelmi intelligenciát, mint azt a képességet, amivel valaki fel tudja ismerni saját és mások érzéseit, motiválni tudja magát, valamint jól tudja kezelni az érzelmeket önmagában és a kapcsolataiban” (1.)

Az érzelmi intelligencia (Daniel Goleman 1995)  a személyiségünket felépítő öt fontos képességet határoz meg:

1. Az érzelmek felismerése
2. Az érzelmek kezelése
3. Önmotiválás
4. Mások érzelmeinek felismerése
5. Kapcsolatkezelés

Miért függ a lelki egészségünk az érzelmi intelligencia szintjétől?

Lelki problémák okait párosítva a fenti 5 képesség hiányával megkapjuk a választ.

1. Ki vagyunk szolgáltatva az érzelmeinknek – ha nem ismerjük fel.
2. Nem tudunk megszabadulni a szorongástól tovább lépni a kudarcokon – ha nem tudjuk kezelni az érzelmeinket.
3. Nem tudunk teljesíteni – ha nem tudjuk motiválni magunkat.
4. Nehezebben értünk meg másokat – ha nem ismerjük fel az érzéseiket.
5. Konfliktusokkal teli a társas kapcsolatunk – ha nem tudjuk jól kezelni a kapcsolatainkat.

Látható, hogy milyen szoros összefüggés van a lelki problémák okai és az öt képesség hiánya vagy alacsony szintje között.

Az érzelmi intelligencia valójában az érzelmekkel való tudatos bánásmódot is jelenti, így a lelki egészségünk megőrzésében és karbantartásában fontos szerepe van.

Hogyan befolyásolja az érzelmi intelligencia szintünk az életben való boldogulásunkat?

Ismét állítsuk párhuzamba az említett 5 képességet és ennek eredményét, ami segíti a boldogulásunkat.

1. Felismerjük az érzéseinket – magabiztosabban irányítjuk az életünket, mert világosabban látjuk, hogyan viszonyuljunk a személyes döntéseinkhez (házasság vagy munkavállalás).
2. Kezelni tudjuk az érzelmeinket – hamarabb túljutunk az életünkben adódó kudarcainkon, válságokon.
3. Képesek vagyunk az önmotiválásra – ez lehetővé teszi számunkra, hogy a célunkra összepontosítsunk, kreatívak legyünk és jó teljesítményt nyújtsunk, sikereket érjünk el.
4. Mások érzelmeinek felismerésével – empátiával, érzelmi tudatossággal, szeretettel tudjuk ápolni az emberi kapcsolatainkat.
5. Kapcsolatkezelés képességével – jól teljesítünk az élet olyan területein, ahol fontos az alkalmazkodás és együttműködés más emberekkel.  (2.)

Ismét szembetűnő, hogy az életben való boldogulásunk és sikerességünk, milyen szorosan összefügg az érzelmi intelligenciával.

Milyen életkorban fejlesszük az érzelmi intelligenciánkat?

Bármikor elkezdhetjük, mert szerencsére, sohasem késő, és nem függ életkortól. Születésünktől folyamatosan részesülünk érzelmi nevelésben és az érzelmeket tanuljuk halálunkig. Én így gondolom.

Idézet a “Csillagtündér és az érzések’ című mesekönyvem ajánlásából:

Mi mindannyian Csillagtündérek vagyunk és azért születünk ide a földre, hogy megismerkedjünk az érzelmekkel!

Valóban azt gondolom, hogy az egész életünk erről szól. Rengeteg szerepet kipróbálunk életünk során és hihetetlenül sok érzéssel találkozunk, amelyeknek megélése által fejlődünk és gazdagodunk.

A jó és örömteli pillanatokért érdemes élni és küzdeni. A rossz és gyötrelmes érzések pedig segítenek valaminek a feldolgozásában, a fejlődésben,  helyes út megtalálásában és abban, hogy a legjobb emberekké válhassunk.

Hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia?

Sok ilyen irányú mesekönyv, szakkönyv, játékok, eszközök, módszerek, tréningek állnak rendelkezésünkre, hogy fejleszteni tudjuk magunkat és gyermekeinket.

Óvodában mindig is jelen volt  és kiemelt fontosságú az érzelmi nevelés.

Lassan-lassan már az iskolai oktatásba  is be fog épülni az érzelmi intelligencia fejlesztése.

Személyiségfejlesztő akadémia is működik, ahol érzelmi intelligencia fejlesztő – személyiségfejlesztő szakemberképzés folyik.

Mi magunk is nagyon sokat tehetünk azért, hogy az érzelmi intelligencia szintünket fejlesszük.

Hogyan fejlesszük tudatosan az érzelmi intelligenciánkat?

Az alábbiak segítségével:

1. Az érzelmek felismerése – Tudatosítsuk magunkban az érzéseinket, pl.: most rettentő dühös vagyok és tehetetlennek érzem magam. Miután ez tudatosult bennünk, mondjuk is ki!
2. Az érzelmek kezelése – Az érzések kimondása után, derítsük ki a negatív érzések okait. Keressünk rá megoldást, ha az nincs próbáljuk másképpen szemlélni az eseményeket és lépjünk tovább.
3. Önmotiválás – Pozitív érzelmeinket mozgósítsuk a céljaink elérése érdekében és higgyünk magunkban.
4. Mások érzelmeinek felismerése – Fejlesszük az empátiánkat az által is, hogy kölcsönösen megosztjuk egymással az érzéseinket.
5. Kapcsolatkezelés – Mutassuk ki és mondjuk el az érzéseinket, keressünk közös megoldásokat, kölcsönösen alkalmazkodjunk.

Az agyunk rendkívül képlékeny állandóan tanul. Az 5 területen kondicionálhatjuk magunkat és fejlődhetünk. (3.)

Hogyan fejlesszük szülőként a gyermek érzelmi intelligenciáját?

Már három éves kortól célzottan lehet tudatosítani a gyermekekben a hat egyetemes alapérzelmet:

ÖRÖM, BÁNAT, HARAG, MEGLEPŐDÉS, FÉLELEM, UNDOR

Olyan élethelyzetekben, amikor ezek az érzések előjönnek, meg kell őket nevezni.

• Például: Látod, most milyen boldog vagyok, hogy segítettél nekem kiültetni a virágokat!
• Például: Azért sírsz mert dühös vagy, hogy nem vettem neked csokit? stb.
• Mutassuk az arcunkon és nevezzük meg az érzéseket.
• Amikor a gyermeken látjuk, hogy mit érez szintén nevezzük meg. Így tanulja meg a gyermek.

Az  érzelmekkel kapcsolatos beszélgetések és a sok mese mind-mind fejleszti a gyermek érzelmi intelligenciáját és érzelmi szókincstárát. Minél korábban kezdjük el a gyermeket fejleszteni, annál több sikerélménye lesz és annál magabiztosabbá válik.

Nemek közötti különbség

A fiúknak ugyanúgy szüksége van az érzelmi intelligencia fejlesztésére, mint a lányoknak. Rosszul rögzült szokás az, hogy kollektíven nem beszélhetünk az érzéseinkről és a fiúk pedig különösképpen ne mutassák ki az érzéseiket.

Nőként és anyaként elvárjuk a férfiaktól:

• hallgassanak meg minket
• értsenek meg minket
• érezzenek együtt velünk
• segítsenek be a gyereknevelésbe
• maradjanak otthon gyeden vagy gyesen

Mindezeket úgy várjuk el, hogy nincsenek megalapozva az ehhez való képességeik és nem tehetnek róla, hogy nehezen tudnak megfelelni. Ezeket a képességeket tanulni és nekünk szülőknek  tanítani kell.

Daniel Goleman (1995) érzelmi intelligencia c.  könyvében összehasonlítja a magas IQ-val vagy  EQ-val rendelkező férfit. Az utóbbiról ezt írja :

A magas érzelmi intelligenciájú férfi ellenben jó fellépésű, kezdeményező és vidám, nem ijedős, nem szorong vagy rágódik. Jellemző rá az emberek vagy ügyek iránti elkötelezettség, a felelősségvállalás, az erkölcsi állásfoglalás: kapcsolataiban együtt érző és gondoskodó. Érzelmi élete sokszínű, de adekvát: békében él önmagával, másokkal, társadalmi környezetével.

Nos rajtunk szülőkön múlik, hogy magas érzelmi intelligenciával rendelkező fiúkat és lányokat neveljünk.

Nem kicsi a tét, mert nem csak az egyén, de a társadalom is egy felsőbb szintre lép.

Forrásjegyzék:

(1.)

Balázs László (2014)  Érzelmi intelligencia a szervezetben és a képzésben Z-Press

(Daniel Goleman 1995)

(2.)  (3.)  (4.)

Daniel, G. (1995). Érzelmi intelligencia. Háttér Kiadó, Budapest.

The post Érzelmi intelligencia appeared first on Csillagtündér.