Túlélő üzemmódban működő anya

Téged is furdal a lelki ismeret, mert jelenleg csak “túlélő üzemmódban” működő anya vagy? Nehezen, vagy nem tudod megoldani a gyermeknevelési kihívásaidat? Attól még nem vagy rossz anya, ne bántsd magad! Van azonban néhány dolog, amit így is megtehetsz magatokért.

Mielőtt megszületett gyermeked vagy megszülettek gyermekeid, eltervezted, hogy te leszel a legjobb és legszeretetreméltóbb szülő a világon. Az általad korábban elképzelt kép, amelyet arról szőttél, hogyan fogsz viselkedni anyukaként, kezd szertefoszlani. Vágytál rá, hogy a mindent megadó gondoskodás mellett, türelmes és megértő, szeretetreméltó szülő lehess. Ehhez képest sokszor, te sem ismersz magadra.

• Bűntudatod van amiatt, amikor az érzelmeid hatása alatt, nem tudod kontrollálni a viselkedésedet.
• Utálod magad, ha ordítoznod kell és sajnálod a csemetédet, hogy nem, egy mindig mosolygós és határtalanul türelmes édesanyát kapott személyedben.
• Ostorozod magad, amiért nincs több időd csak a gyerekkel foglalkozni, és akkor még nem is említettük a párkapcsolatban való megfelelést, amelyre még kevesebb figyelem és energia marad.
• Úgy látod és azt gondolhatod, hogy másnak ez könnyebben megy. Biztos benned van a hiba!
• Nem vagy jóban magaddal és egyre lehangoltabb, de legfőképpen kimerült és fáradt vagy!
• A szülői önbizalmad és önbecsülésed rohamosan hanyatlik.

Változtass a gondolkodásodon, hogy ne csak túlélő anyaként gondolkodj magadról!

Keress megoldásokat arra, hogy ne csak túlélő üzemmódban működő anya lehess!

Ébresztő! Szeretnélek felrázni egy kicsit! Először is nem vagy egyedül! Rajtad kívül nagyon sokan, hozzád hasonlóan élik meg a gyermeknevelés bizonyos időszakait! Igen vannak küzdelmes periódusok, amelyek nagyon igénybe veszik az embert! Viszont az nagyon nem mindegy, hogy hogyan gondolkodsz minderről!

Veheted ezt a nehézségekkel teli élethelyzetet egy átmeneti időszaknak, ami változni fog és idővel könnyebb lesz. Ezen kívül ne légy túl szigorú magaddal! Fogadd el, hogy jelen élethelyzetben ennyit tudsz tenni, ennyire futja az energiáidból.

Nem vagy rossz anya!

Hiszen nem arról van szó, hogy ne akarnád a legjobbat csemetédnek, hanem arról, hogy jelenleg, ennyit tudsz tenni és nem többet. Nem várhatsz el magadtól lehetetlent! Ez nem volna igazságos! Legyél megértőbb önmagaddal szemben. Próbáld meg elengedni, ami már megtörtént, nem érdemes rágódni rajta! Tekints előre!

Lehetsz empatikus magad felé is, hiszen a te nehézségeidet és kihívásaidat csak te tudod és senki más. Ezért jó lenne, ha ezeket megosztanád egy számodra fontos személlyel, hogy megkönnyebbülhess általa. Ezáltal meglátnád azokat a viselkedésmozzanatokat vagy életvezetési illetve szervezési tévutakat is, amelyeket feltétlenül szeretnél elkerülni a jövőben, így kicsivel több figyelmet szentelve, alakíthatsz rajtuk.

Miközben kibeszéled magadból a feszültséget és nehézségeidet, észrevehetnéd, hogy milyen hiányosságaid vagy megtanulandó feladataid vannak, amelyeket pótolhatsz és gyakorolhatsz.

Hogyan változhat át egy anya “túlélő szerepe” kiszámítható, rutinos viselkedésmóddá?

Az idősebb generációból is sokan nyilatkozhatnának magukról így: – ” az elején én is túlélő üzemmódban működő anya voltam !” –  csak ez már a feledés homályába vész! Az ember idővel megtanul jól alkalmazkodni a változó körülményekhez és idővel egyre rutinosabb feladatmegoldóvá és szülővé válik.

Szándékosan nem a probléma szót használom, mert ahhoz negatív érzelmek esetleg félelmek tapadhatnak. Bízz magadban, hogy miközben szülőként fejlődsz és gyakorolsz, egyre könnyebben fognak menni a dolgok! Tehát legyél magaddal megértően megbocsájtó és hidd el, hogy képes vagy a pozitív beállítódásra, változásra és fejlődésre! A balul sikerült dolgokból tanulunk és tovább tudunk lépni.

Tehát első lépés, hogy jóban legyél magaddal!

Hittel és bizalommal tekints a jövőbe és ismerd el, hogy mennyi mindent teljesítettél eddig is! Bizony megérdemled a dicséretet és  a nagyrabecsülést is!

Ha képes vagy már magadról pozitívabban gondolkodni és érezni, akkor mi az, amit még megtehetsz magatokért?

Például törekedj rá, próbáld észrevenni, hogy egy-egy gyermeknevelési helyzetből, – amely nem úgy alakult, ahogyan te szeretted volna – mit tanulhatsz te?  Mit tanulhat gyermeked? Biztosan vannak olyan pozitív hatású aspektusai is, amire eddig nem figyeltél. Ha rendszerint ismétlődik egy szituáció vagy játszma kettőtök között, akkor érdemes megváltoztatni  egy-egy mozzanatot és máris más lesz a végeredménye.

Tegyük fel, hogy hiába szólsz neki többször is, nem vesz figyelembe, amíg nem kezdesz el kiabálni. Eddig csak magadban “ment fel a pumpa” és magadra erőltetted, hogy türelmesen szólsz. Gyerkőcöd ebből mit sem érzékelt, hiszen magával volt elfoglalva, aztán egyszer csak robbantál és már kiabáltál vele.

Így változtathatsz, hogy ne csak túlélj anyaként!

Mutasd meg magad és a valóságot, hogy megérthesse gyermeked, mi történik pontosan és minek mi a következménye!

Ezt például úgy teheted és könnyítheted meg számára, hogy az érzelmeidet kifejezve – amely szelepként segít neked is megszabadulni annak nyomásától – jelzed az aktuális érzelmi szintedet, hogy mielőtt kitörne belőled a vulkán tüze, legyen lehetősége gyermekednek, igazítani a viselkedésén. Ha ennek megfelelően reagál akkor elkerülheti, ha nem, akkor jön a kitörés és lávafolyam, de megtanulja, hogy mi vezethet legközelebb ennek az elkerüléséhez.  Azt is megérti, mivel idézte elő.

Ha nem sikerül elkerülni, akkor utólag is el lehet beszélgetni erről, hogy mivel lehetne megelőzni vagy elkerülnim ezt a nem kívánatos befejezést. Lehet valamilyen vicces jelzéseket előre megbeszélni, talán a humor is elvenné a zűrös konfrontációk élét!

Te is képes vagy változni, tanulni, fejlődni és egyre rutinosabb és sikeresebb nevelővé válni. Megengedő nézőpontból egy tudatosabb, önmaga érzéseit is felvállaló és ezáltal jó mintát adó szülőként működni. Biztonságot adó keretek között el tudod érni, hogy a szülő-gyermek interakcióitok egymásra hangoltabbak és ezáltal eredményesebbek legyenek. Magadat is jobban fogod tudni kontrollálni, ha a saját érzéseidre is figyelsz.

Mindezekhez szükséges, hogy valóban figyelj a belső történéseidre is! Vedd észre, ha megjelenik benned egy érzés és beszélj róla! Hányszor történik meg édesanyákkal, hogy megkérdezi a gyermeke tőle, – “Anya most mi van?”- amikor látják az arcodon a testbeszédeden, hogy nagyon nem vagy rendben. Mit szoktunk ilyenkor felelni? – “Semmi!” Nem mondjuk el, pedig a gyermek tanulna belőle és fejlődne az empátiája. Elnyomjuk magunkban és “jó pofit” vágunk! Így a gyerkőc nem tanulhatja meg, hogy ő is hasonlóan megszabadulhatna a rossz érzéseitől, ha elmondaná. Nem szerez róla tudomást, hogy például ő milyen érzéseket okoz, így nem látja az összefüggéseket.

Így nem kellőképpen fejlődik az empátiája, hogy együttérző és segítőkész lehessen velünk. Ezekre pedig nagy szüksége lenne, hogy amikor ő lesz édesanya vagy édesapa, akkor egy őszinte, érzelmeket kifejező, egymást megértő és segítő, mélyebben kötődő szülő-gyermek kapcsolata lehessen. A gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve beszélgessünk vele őszintén.

Túlélő anya helyett, megélő szülő lehetsz!

Fontos, hogy beszéljünk szülőként az érzéseinkről! Fejezzük ki, mi is a szükségleteinket, hogy ne csak a túlélő üzemmódban működő anya létet éljük. Jó mintát tanítsuk gyermekeinknek!  Ha ők is képessé válnak erre, ez nekünk is óriási könnyebbséget jelent az érzelmi nevelés terén, mert célirányosabban és sikersebben tudjuk segíteni őket, amikor ők lesznek érzelmi krízishelyzetben.

Az érzelemkezelés az által válik elérhetővé, hogy a gyermek tisztában van az érzéseivel és ezt megtanulja a megfelelő módon kicsatornázni. Ez egy megtanulható folyamat már ovis korban is, a megfelelő eszközök segítségével.

Az érzelmek kontrollálása nem lehetséges, azok tudatosítása nélkül. A gyerekek élvezik ezt a tudást, amikor birtokába kerülnek. Az óvodai csoportomban, napi szinten igényükké vált, hogy kifejezhessék magukat az érzelmek terén, mert érezték ennek jótékony hatását. A konfliktusok megoldásában is óriási segítséget jelentett! Tapasztalati tény, hogy sokkal könnyebbé és sikeresebbé tette az érzelmi nevelést és így még nagyobb érzelmi biztonságban és harmóniában élhettük óvodai életünket.

Szülőként és nevelőként lehetőséget kapunk a gyermekeinktől arra, hogy egy intenzív személyiségfejlődésen menjünk keresztül. Sokat megtudunk magunkról és a fejlesztendő területeink is reflektorfénybe kerülnek. Főleg az érzelmek terén, mivel a személyiségünkkel nevelünk. Ezért is fontos az érzelmi intelligencia fejlesztés.

A Csillagtündér programban részt vevő szülők és gyermekeik, fokról-fokra és egymást segítve válnak egyre rutinosabbá az érzelmek és szükségletek felismerése és kifejezése terén. Ennek köszönhető a szülő-gyermek kapcsolatukban az pozitív minőségi változás és együttműködés, amelyre sok szülő vágyik! Nem kell, hogy túlélő üzemmódban működő anya maradj! Tehetsz magadért! A Csillagtündér mesésjáték módszer és játékos eszköztára elérhető az óvodai csoportok és  a szülők számára is.