Gyermeked dühkitörése
Óvodáskorú gyermeked dühkitörése olyan impulzív, szinte nincs olyan nap, hogy ne hozna ki a sodrodból? Előre félsz, mikor tör ki belőle a feszültség és kezdi újra a csete-patét? Ha nem úgy történnek a dolgok, ahogyan ő szeretné, akkor robban és idegtépő, amit csinál? Amikor kudarc éri, azt sem tudja elviselni és rettenetesen sír?
Konfliktushelyzetben, ha például elveszi valaki a játékát, agresszívvé válik és neki megy a másiknak. Amikor gyermekednek dühkitörése van nem tudsz vele mit kezdeni. El sem érnek hozzá a szavaid, mondhatsz neki bármit. Tehetetlennek érzed magad és roppant kínos számodra, amikor mások előtt is lezajlik ez a cirkusz.
Kínos, hogy más is látja, mennyire eszköztelen vagy. Rettentő idegesítő érzés számodra is az a belső feszültség, amelyet átélsz ezekben a helyzetekben. Amikor nem használ a szép szó, akkor próbálod szigorúan fegyelmezni, de ez csak „olaj a tűzre”. Bárcsak lenne valami jó recept, amivel tudnád kezelni gyermeked érzelmeit!
Milyen módon lehetséges csemetéd dühkitörésének kezelése?
Elsősorban figyeld meg! Milyen érzések lehetnek gyermeked dühkitörése hátterében:
- Tehetetlenség, amikor bár nagyon szeretne valamit megcsinálni, még nem képes rá?
- Csalódottság, mert elképzelt valamit, ami nem valósulhat meg?
- Elkeseredettség, hogy nem kaphatja meg, amire vágyik?
- Harag, mert elvették tőle, amivel ő akart tevékenykedni? Stb.
Mindig van oka annak, amikor gyerkőcöd érzelmileg kiborul és egyéniség függő, hogy ki hogyan reagálja le. Talán furcsának tűnhet, de sok gyermek önmagán is meglepődik és nem érti, hogy mi történik vele, miért viselkedik úgy, ahogyan.
Egy édesanya mesélte nekem, hogy csemetéje olyan mértékben ijedt meg saját viselkedésétől, amikor a nála vendégeskedő barátja triggerelte őt, hogy gyermeke kérte kis barátjától, menjen haza, mert nem tudott mit kezdeni ezzel a helyzettel. Ez többször is előfordult.
Tehát érzelmi vezéreltség által robban ki a feszültség, amelyet egy gyerkőc képtelen kezelni, ezért szüksége van a kiengedésre és a segítséggel való megnyugvásra.
Amikor gyermeked dühkitörése megtörténik, sajnos el kell fogadni, hogy kitörnek az érzelmei, mint amikor egy forrás a felszínre zubog, de aztán a víz folyásának a medrét, nekünk kell a megfelelő módon alakítanunk. Elfogadó, empatikus, érzelmeket visszacsatoló, megoldást kereső kooperatív kommunikációval.
Azonosulnunk kell az érzéseivel, amelyhez az szükséges, hogy csak rá figyeljünk. Ne engedjük, hogy a mi érzelmünk kössön le vagy az, hogy mit szólnak mások, hiszen ez mind megoldódik, ha a gyerkőc érzelmeit megfelelően tudjuk dekódolni és kezelni.
Csemetéd dühének megszüntetéséhez vezető 1. lépés
Gyermeked dühkitörése hátterében lévő érzések megfogalmazásával kezdődjön!
Igyekezz minél előbb visszacsatolást adni, arra vonatkozóan, hogy megérted és elfogadod őt. Az együttérzésedet úgy tudod kifejezni, hogy megfogalmazod, amit érzékelsz és látsz, ítélkezés és bírálat mentesen!
Például: Látom, hogy nagyon fel vagy dúlva! Érzem, hogy nagyon ideges vagy! Megértelek, hogy feszültség van benned! Együtt tudok érezni veled, hogyha most rettentően dühös vagy! Megértem, hogy rettenetesen haragszol! Jogos, hogy felbosszantott ez az eset! stb.
Ezekkel az érzéseket megfogalmazó és visszacsatoló mondatokkal tudod éreztetni a szenvedő csemetéddel, hogy megérted és együtt érzel vele. Ez mindenképpen segítséget jelent a marcangoló rossz érzések lecsillapításában! Erre építkezve folytatódhat a “gyógyító beszélgetés” .
Gyerkőcöd kiborulásának megoldásához a 2. lépés
Gyermeked dühkitörése folyamán annak kezelése az okok feltárásával folytatódjon! Deríts fényt a kiváltó okokra! Kérdezz rá! Például:
- Miért vagy dühös?
- Mi bosszantott így fel?
- Mi az oka, hogy ilyen ingerült vagy?
- Mi zaklatott fel ennyire?
Ez a fajta érdeklődés is mutatja, hogy őszintén szeretnél segíteni! Ezáltal érzékeli, hogy számíthat rád. Nincs egyedül a problémájával és segíted őt az érzelmi elborultságából helyre billenteni. Együtt gondolkodhattok és beszélhettek arról, hogy mi idézte elő ezt az állapotot. Ha ő nem tudja vagy nem képes megfogalmazni, megtippelheted, hogy talán ez vagy az az esemény váltotta ki a hisztit, indulatot, haragot?
Amikor megtaláltad a kiváltó okot, (ezt a testbeszédéből is észre lehet venni) tovább léphetsz a megoldások keresése felé, amely a dühkitörés kezelése szempontjából a lezáró rész.
Csemetéd érzelmi kiborulásának megoldásához a 3. lépés
Az érzelmek kezelése, a megoldások keresésével fejeződik be.
Gyermeked dühkitörése eredményesen lezárulhat a megoldási lehetőségek felkutatásával és megtalálásával. Ehhez azonban, ki kell deríteni, hogy mire van szüksége. Milyen támogatásra, intézkedésre, beszélgetésre, eseményre, vagy dologra van szüksége ahhoz, hogy az érzelmi viharából, ki tudjon kerülni?
Kérdezd meg, mivel segíthetsz neki! Tegyél javaslatokat és együtt térképezzétek fel a megoldási lehetőségeket!
Amennyiben nem lehetséges a kívánt módon, akkor találhattok egyéb alternatívákat, amely mégis segít elfogadni egy-egy helyzetet és visszaállítja a lelki békét. Ha valamit nem lehet, ahelyett találhattok hasonlót, ami megnyugvást ad.
Gyermeked dühkitörése esetén te is képes vagy azt kezelni. Nem kell attól félned, hogy ne tudnád megoldani a vele való konfliktusokat. Tudsz beszélni az érzelmekről, az okokról, a megoldásokról. Konszenzusra tudsz jutni gyermekeddel és ennek tudatában megengeded neki, hogy megélje az érzelmeit. Nem kell elnyomnod őket és nem is kell szégyenkezned miatta. Az érzelmeket meg kell élni, de nincs ezzel probléma, mert az érzelmi menedzsment segítségével megfelelő mederbe tudod terelni. Magabiztosan állsz helyt az érzelmi nevelés legnagyobb kihívásaiban, mert az elért eredményeid és sikerélményeid mindig megerősítenek.
Ez számodra is elérhető. Tehát, ne hagyd annyiban a dolgokat, tegyél érte, ha változást szeretnél. Kezdd magaddal és az új hozzáállásod meg fogja hozni a kívánt eredményt.
A gyermek hozzád fog igazodni, a te segítségedre van szüksége és hálás lesz érte.
Hogyan indulj el gyermeked eredményes érzelmi nevelésének irányába?
A változást kezdheted például azzal, hogy magadba nézel, hogyan reagálsz és kommunikálsz azokban a helyzetekben, amikor gyermeked dühkitörése megtörténik. Lehet, hogy rossz mintáidnak köszönhetően te is felcsattansz vagy ahelyett, hogy nyugtatnád te is frusztrálod?
Abban az esetben, ha te vagy az oka a konfliktushelyzetnek, nem mindegy, hogyan kommunikálsz.
A „nem” szó helyett – amely bizonyos esetekben rendkívül felzaklató lehet – adhatsz olyan választ is, hogy „lehet, csak másképpen”. Ezt neked kell mérlegelned, hiszen minden helyzet más. Egy túlpörgött vagy nagyon fáradt gyerkőccel nincs értelme, hatalmi harcot vívni, figyelembe kell venni az állapotát.
Gyermeked érzelmi egyensúlyának visszaállítása
Beszéljünk az érzésekről! Ne legyen tabu! Kérdezz rá, hogy a különböző megoldások felkínálása, milyen érzést okozna számára!
Például:
- Megnyugtatna téged, ha ezt és ezt tennénk?
- Örülnél neki, ha ezt megszerveznénk?
- Elmúlna a haragod, ha holnap megpróbálnánk utána járni?
- Újra jól fogod magad érezni, ha ezt megveszem neked, amikor lesz rá pénzem? Stb.
Ugye milyen megnyugtató lenne számodra is, ha így kérdezne a férjed, a barátod, a főnököd? Hát ezért kell az érzelmekről minél többet tanulnod, hogy eltűnhessen az életedből gyermeked dühkitörése is.
Ezek lennének a lépések, amelyeket a fentiekben kifejtettem, de azt is hozzá kell tennem, hogy ezeket csak úgy tudod kivitelezni, ha feltárod, hogy melyik lépésnél mi okoz számodra nehézséget.
Például az első lépésnél nem tudsz empátiával fordulni gyermeked felé, ha belül forrongsz, haragszol rá és csak eljátszod, hogy nyugodt vagy, hiszen a szenzoraival ő ezt pontosan érzékeli. Nem tudod megúszni, hogy a saját érzéseidet ne menedzseld. Ha te sem kaptál megértést, szükséges egy olyan egyéni feltáró munka, amelyhez megvannak az eszközök és módszerek, hogy kiderüljenek a te elakadásaid.
A 3. lépésnél a csemetéd karakterétől függ, hogy általában mitől jön elő gyermeked dühkitörése és frusztrációja! Nála mi a fő feszültségforrás, hogyan lehet megelőzni vagy miként tudja elmondani és milyen módon lehet őt megnyugtatni, mert ez a legfőbb cél. Ki kell elemezni, hogy az egyéniségéhez alkalmas megoldóképletet lehessen megalkotni a rá jellemző személyiségjegyei mentén, amellyel megtalálható a hozzá passzoló egyéni megoldó kulcs is.
Tehát ha csemetédnek nincs idegrendszeri problémája csak az érzelmi nevelésből adódó hiányosságok okozzák a viselkedésbeli kihívást, akkor gyermeked dühkitörése általad is kezelhető.