“Rossz a gyerek”

Ezt a kifejezést , hogy “rossz  a gyerek”, nem jól használjuk! Hiszen nem a gyermek rossz csak a viselkedése.

“Rossz a gyerek” gondolhatják mások és számtalanszor előfordul, hogy szégyenkezel csemetéd viselkedése miatt. Szüleidtől is azt kapod, hogy nem tudod rendesen megnevelni az unokájukat és azért nem fogad szót, mert túl engedékeny vagy vele, elrontottad. Ez szorongató érzést kelt a gyomrodban, a mellkasodban és „füstölög a fejed” ettől a kritikától. Megalázónak érzed.

Pont a szüleidtől kapod ezt, akiktől támogatásra, elfogadásra és segítségre lenne leginkább szükséged. Úgy érzed, hogy ezzel csak lehúznak érzelmileg és bár sokat vigyáznak az unokájukra, amiért hálás lehetnél nekik, mégis azt gondolod, hogy bár ne kellett volna őket eddig se megkérned és lehet, hogy a jövőben mástól kérsz majd segítséget, ha továbbra is ilyeneket mondanak neked.

„Az egyik kezükkel adtak, de a másikkal elvettek.”

Végül a hála érzelmet elnyomja az elmarasztaló kritika következtében kialakult harag, és a „ne ők mondják meg nekem, hogy mit csináljak” támadóállás, mint önvédelmi lehetőség.

Szüleid is, ezt a támadó energiát érzik rajtad a megbecsülésük helyett. Talán rólad is azt gondolják, hogy “rossz a gyerek”, mármint te, mert hálátlan vagy!

Következmény

Legközelebb már kevésbé szívesen segítenek, de szeretik az unokájukat, gyermekedet, ezért megteszik. Továbbra is hálát várnának és nem értik miért vagy velük ilyen utálatos. Távolságtartóak lesztek egymással, már csak a gyermek köt össze benneteket és az egymásra utaltság.

Rosszul viselkedik gyermeked máshol is

Az óvodában is rettentő ciki, amikor délután az öltözőben egyszerűen kezelhetetlen a gyerkőcöd. Ott is azt gondolják, akik látják, hogy “rossz a gyerek”. Nem is érted, hogy mi van vele. Nem hallgat rád, nem tudsz rá hatni, és az óvó néni előtt szégyenkezel, hogy mit gondol rólad, milyen szülő vagy.

Közelharcot vívsz csemetéddel, alig várod, hogy távozzatok és megmenekülj ebből a kínos szituációból. Ehhez hasonló kellemetlenségeket élsz meg vendégségben vagy máshol és ezért van benned egy folyamatos stressz és bizonytalanság, mert nem tudod kezelni gyermeked érzelmeit. A dacosságát, a hisztijét, az akaratosságát vagy az elkeseredett sírását.

Amikor nem akar szót fogadni és elveszted a kontrollt, már a saját érzelmeiddel is nehezen küzdesz meg, ami csak tovább nehezíti a helyzetedet.

 „Rosszaságból csinálja a gyerek” feltevés

Ez az állítás nem minden esetben igaz. Amikor “rossz a gyerek”,  nem azért viselkedik így, hogy neked ártson. Ő magával van elfoglalva és az csak egy következmény, hogy ezzel neked mit okoz. Ő a maga világában él és a saját szükségletei mentén az érzelmei irányítása alatt működik. Téves feltételezés, hogy ő veled akar kiszúrni.

A gyermek általában ahhoz a felnőtthöz igazodik, akivel együtt van. Megtanulja, hogy kinek milyen elvárásai vannak vele szemben. Elfogadja, hogy otthon mi a szokás és mit várnak el tőle. Ez igaz a nagyszülői együttlétekre, az óvodára és azokra a helyekre, ahol mások szabályai szerint kell viselkednie. Megtanulja, hogy kinél mi a megengedett, bizonyos helyeken mit szabad csinálni és mit nem. Így szocializálódik.

A gyermek akkor kezd rosszul viselkedni, ha olyan helyzetbe kerül, hogy elveszíti az igazodási pontját.

Például tökéletesen jól viselkedik az oviban egész nap, viszont amikor megérkezel érte, kezelhetetlen lesz. Ugyanez igaz, amikor a szüleidhez mész érte.

Ezekben a szituációkban a gyermek összezavarodik.

• Kinek fogadjon szót?
• Kinek az elvárásai mentén működjön?

Más szabályok vonatkoznak rá nagymamival és más anyuval. Amikor megérkezel érte, akkor lehetetlenség, hogy mindkettőtöknek megfeleljen. Ami megengedett számára a mamával, nem jó anyunak és lehet ugyanez fordítva.

Az oviban is hasonló a helyzet. Amit ott nem szabad, anyuval igen. Melyik elvárásnak feleljen meg, amikor megérkeztél érte délután? Az számára mellékes, hogy hely szerint az oviban vagytok, a személlyel való kapcsolata szerint viselkedik.

A rosszul viselkedő gyerkőc szükségletei

Ráadásul olyan jó végre, azokat a dolgokat csinálni, amit előzőleg nem lehetett. Például összevissza rohangálni az öltözőben. Az oviban egész nap kötött napirend volt és be kellett tartani a szabályokat. Milyen jó, hogy anyuval sokkal szabadabban lehet lenni és akkor „elszabadul a pokol”. Csodálkozol, hogy nem bírsz vele.

Amikor a nagyszülőknél szabadabban lehet, mint veled és te megérkezel, ő azt a viselkedést választja, ami számára kötetlenebb és esze ágában sem lesz ebből engedni, amíg ott vagytok.

Ő mindig a legkedvezőbbet választja ki a maga számára. Amikor a kötöttségből a szabadságba léphet, azt azonnal megteszi, hogy kielégüljenek a visszafogott szükségletei, akár a szabadságot, akár a mozgásigényét nézzük.

Továbbá ott van még az is, mint lehetőség, hogy mivel úgysem tud mindenkinek megfelelni, jó alkalom egy kis kibúvásra. Akkor azt csinálhat, amit akar, mert úgy sincsenek közös nevezőn a felnőttek, akik elvárják tőle, hogy nem azonos értékrend alapján a gyerek szót fogadjon mindenkinek. Ugye te is belátod, hogy ez lehetetlen!

Ennek ellenére megbélyegezzük őt. “Rossz a gyerek”! Hát ez elég nagy igazságtalanság!

A rosszul viselkedő gyermek helyzetét tovább rontó tényezők

Ehhez társul még az is, hogy nem az ő szükségleteire figyelsz ilyenkor, hanem azzal vagy elfoglalva, hogy milyen ciki helyzetbe hoz és te ettől, milyen kínosan érzed magad.

A saját érzelmeiddel vagy elfoglalva és a szükségleteiddel, hogy miképpen billentsd helyre a megítélésedet mások előtt. Amíg ezekkel foglalatoskodsz, gyermeked kihasználja, hogy végre szabadon, azt tehet, amit akar, mert te éppen úgysem állsz a helyzet magaslatán és neki pont a semmihez igazodás ad egy olyan szabadságot, amiben “kieresztheti a gőzt”!

Ilyen pillanatokra nekünk is szükségünk van és bizony a gyerkőcnek is. Ezért van az, hogy ilyenkor nem tudod kezelni őt érzelmileg, mert nem érted, hogyan működik és lekötnek a saját frusztrációid. És ez egészen addig így lesz, míg eljutsz erre a felismerésre és rá fogsz tudni figyelni, magad helyett.

Mitől fog változni gyermeked rossz viselkedése?

Amikor már csak gyerkőcöd szükségleteire fogsz figyelni, akkor nem fogod azt érezni, amit eddig és remélhetőleg nem fogsz szégyenkezni gyermeked miatt. Átkeretezve magadban a történéseket, már nem fog érdekelni, hogy mit gondolnak rólad mások. Továbbá az sem, ha azt mondák rossz a gyerek!

Lehet, hogy nem fogsz sokat időzni ezekben a kettős helyzetekben, mert tudod, hogy „sok bába közt elvész a gyermek” és gyors megoldásra fogsz  törekedni. Kitalálsz olyan szisztémát, hogy gyermeked ezekben a helyzetekben, hogyan kezeld eredményesen, az ő szükségletei mentén.

A lényeg, hogy érzelmi szinten nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb leszel és ami a legfontosabb, hogy visszatér szülői magabiztosságod és önbecsülésed.

Ahhoz, hogy még magabiztosabb legyél, a fenti példákból láthatod, hogy bárhonnan vizsgáltuk a számodra kellemetlen szituációkat, az érzelmek és a szükségletek voltak a fókuszban.

Ezért elengedhetetlen, hogy amennyiben fejlődni szeretnél, foglalkozz többet az érzelmekkel és a szükségletekkel. Minél jobban figyelsz rájuk és aknázod ki a felismerésekből adódó lehetőségeket, annál sikeresebb leszel.

Hogyan lesz a “rossz gyerekből” jó gyerek?

Tanulj az érzelmi nevelésről a magad és gyermeked aspektusából is. Ismerd fel, hogy mit érzel te, mit érez gyermeked! Figyelj rá tudatosabban! Az érzelmek mentén találsz rá, a ki nem elégített szükségletekre. Ha csak ezt, szem előtt tartod, máris óriásit léphetsz előre.

Tanítsd meg gyermekednek is az érzelmeket, azok értelmezését és ennek segítségével eljuthattok kettőtök kapcsolatában egy olyan szintre, ahol nem fog számodra problémát okozni gyermeked érzelmeinek kezelése, mert ő is együttműködőbbé és empatikusabbá válik. Természetesen ez annál könnyebb és egyszerűbb, minél hatékonyabb eszközök állnak rendelkezésedre a céljaid megvalósításához.

Óvodapedagógusként ehhez alkottam meg az általam mentorált szülők részére is, azt a rendszert, amelyben lépésről-lépésre, bizonyos módszerek és játékeszközök segítségével, különböző szinteken lehet a gyerkőcöknek játszva megtanítani az érzelmek dekódolásához szükséges képességeket. Továbbá erre építve egy olyan kooperációs érzelmi kommunikációt, amelynek köszönhetően, már könnyebben lehet megoldani a konfliktusokat és az érzelmek kezelését.