Türelmetlen óvodáskorú gyermeked

Dacos és türelmetlen óvodáskorú gyermeked és nem tudod jól kezelni az ő, de még a saját érzéseidet sem? Segítek neked, hogy ne kelljen szerető és türelmes szülőből házi sárkánnyá változnod!

• Csemetédnek igyekszel mindenben a kedvére tenni és megadni neki a tőled telhető legjobb körülményeket és gondoskodást.
• A fizikai szükségletein túlmenően ügyelsz arra, hogy lelkileg is támogasd őt! Megteremted számára a legideálisabb szerető, gondoskodó, biztonságos családi környezetet.
• Sokszor erődön felül teljesítesz, ezért nagyon próbára tesz, amikor dacos, követelődző és rendkívül türelmetlen óvodáskorú gyermeked.
• Nem veszi figyelembe, hogy te is ember vagy, kizárólag a saját igényei fontosak számára.
• Fizikailag és idegileg is megterhelő, amikor gyermeked túl megy a tűrőképességed határán.

Talán úgy gondolod jó volna, ha százfelé tudnál figyelni és kettőnél több kezed lenne. Akkor “mindent is” meg tudnál csinálni egy időben, amire csak szükség van! Időgazdálkodás szempontjából biztosan segítene, viszont ahhoz, hogy gyermeked türelmet tanuljon, nem lenne túl szerencsés.

Még inkább az erősödne benne, hogy bizonyos kereteken túlmenően is jogosak az elvárásai és igényei és mindenkinek azonnal kell teljesítenie a kívánságát. Amikor az ehhez hasonló viselkedésével kibillent a lelki egyensúlyodból, olyankor tőr fel belőled a felháborodottság érzése, a meg nem értettség és együttérzés hiányából fakadó végtelen csalódottság és dühkitörés! Szinte összetöröd magad és mégsem elég!

Te is elveszíted a türelmedet, mint gyermeked

Elveszted a kontrollt és a fentiekben felsorolt érzések okozta fájdalom és kétségbeesés illetve a túlhajszoltságból eredő kimerültség következtében, már nem tudod az érzéseidet kezelni! Ekkor történik meg az, amit végképp szerettél volna elkerülni.

A csúcspontnál következik be a szerető és türelmes szülő metamorfózisa, amikor üvöltő házi sárkánnyá változik!

Talán nincs olyan szülő, aki ne élte volna már át a felvázolt szituációt! A legjobb szándék és akarat ellenére is, egyszer csak bekövetkezik! Haragszunk a gyerekre és az egész világra! Úgy érezhetjük, hogy ezt már nem lehet kibírni. Túlcsordul a pohár!

Mit tehetsz, hogy ez minél ritkábban következzen be? Türelemre kell szoktatni gyermekedet és kiemelten fontos megismertetni őt az érzelmekkel ahhoz, ha azt szeretnéd, hogy fejlődni tudjanak az empátiához szükséges képességei.

Hogyan szoktasd türelemre oviskorú gyerkőcödet?

Szépen fokozatosan változtass és céltudatosan fejleszd, türelmetlen óvodáskorú gyermeked!

• Amikor kér valamit, ne ugorj azonnal!
• Ha éppen csinálsz valamit – és nem szükségszerűen nagyon fontos, amit kér tőled – akkor fejezd ki számára, hogy várnia kell egy kicsit. Ezt az időt egyre hosszabbra is nyújthatod, attól függően, hogy mire van szüksége és milyenek a körülmények.
• A lényeg az, hogy fokozatosan szokjon hozzá, hogy késleltetve tudja csak megkapni vagy elérni, amit szeretne.

Lehet, hogy a késleltetés miatt, számára kellemetlen élményeket fog megélni, de ez idővel csitulni fog. Hagyni kell, hogy megélje az érzéseit! Ne vedd magadra, hogy dühös, amikor nem tud várni! Ettől te nem vagy rossz szülő, sőt! Ezt is meg kell tanulnia.

Gyakorlással elfogadja és hozzászokik, hogy kis időre van szükség, míg megkapja, amit szeretne. Így fejlődik az alkalmazkodó képessége, amire a jövőben nagy szükségetek lesz, nemcsak az együttműködésetekhez, de ahhoz is, hogy könnyen tudjon boldogulni az élet kihívásai során.

Rossz anyának érzed magad, ha gyermeked kérésére nem ugrasz azonnal? Ezt a gondolatot el kell hessegetned, mert ez nincs így! Viszont neked is arra lenne jó szocializálni magad, hogy nem kell azonnal véget vetni annak, ha gyermeked olyan érzéseket él meg, ami a te számodra fájdalmas. A te jelenlétedben, biztonságos, elfogadó és együttérző közegben ismerkedhet a saját reakcióival és érzelmeivel.

Szülőként gyakran érzünk arra késztetést, hogy minél előbb szűnjön meg a gyermek szenvedése, mert akkor mi is megkönnyebbülünk!

Azonban ez nekünk segítség és nem a gyermeknek. Ő így tanulja meg, hogy mi a harag, a bánat, a türelmetlenség érzés. Viszont be kell lássa idővel, hogy nem mindig úgy működnek a dolgok, mint ahogyan ő szeretné. Ezt is el lehet fogadni, de ettől még nem dől össze a világ! Fontos tapasztalat és segít a kudarctűrés fejlesztésében is.

Mit tanulhat még türelmetlen oviskorú csemetéd?

Azt is megtanulhatja, hogy rád is jobban figyeljen, a te érzéseidet is felismerje és figyelembe vegye. Fejezd ki számára, hogy te mit szeretnél! A te szükségleted leginkább az lesz, hogy segítsen neked az alkalmazkodásával és türelmével. Ezt már most el kell kezdened, – erre neveld őt – mert neki is így lesz könnyebb később. Különösen, ha kis tesó is lesz vagy már van. Az oviban is mindenben ki kell várja a sorát, ez is segíti az alkalmazkodó képességének fejlődését.

Adhatsz neki együttérzést!

Mondhatod hogy megérted, amikor haragot, bánatot és különböző érzelmeket érez, közben tanítod az érzései felismerésére és megfogalmazására, így nem hagyod őt cserben.

Minél többet gyakorolhatja veled a fentiekben leírtakat, annál természetesebben tudja majd elfogadni, amikor az intézményes nevelés során hasonló szituációkba kerül.

Nem krízisként éli meg, könnyebben veszi az akadályokat és nem kell majd attól tartanod, hogy emiatt nem szeret oviba járni, nehezebben barátkozna vagy esetleg agresszívan viselkedne más gyerekekkel. Az oviban is várni kell bizony egy-egy játékra, amíg hozzákerülhet.  Még a mosdó előtt is időbe telik, míg sorra kerül, tehát ha türelmetlen oviskorú gyermeked, akkor sokkal nehezebben veszi ezeket az akadályokat.

Gyermeked egyre türelmesebbé válik, ahogyan fejleszted az érzelmi intelligenciáját is!

A legnagyobb lelki segítséget sok esetben az adja, ha a gyereket megtanítjuk az érzései felismerésére és kifejezésére. Nemcsak azért, hogy megkönnyebbülhessen a megfogalmazásuk által, hanem azért is mert így jobban megérti a saját működését!

Minél többször megfigyeli a saját érzéseit és viselkedését, annál jobban tudatosul benne, hogy ez egy természetes folyamat, amely nemcsak vele, hanem másokkal is így történik. Jobban megérti a körülötte lévő emberek viselkedését. Magabiztosabban fog tudni tájékozódni az emberek érzelmeivel és viselkedésével kapcsolatban. A szüleivel, családtagjaival is is empatikusabb és együttműködőbb lesz.

Fentiekben leírt tanulási folyamatok gyakorlást igényelnek, de ez nem jelent különösebb problémát, ha beépítjük a napi rutinba és szokássá tesszük. Mindig dicsérjük meg, ha önmagához képest javul a kivárás és türelem terén, ez  is fontos motiváció!

Ovis csoportomban a Csillagtündér mesésjáték módszer és eszköztár segítségével tudtuk a gyerekekkel hatékonyan meg- és felismertetni az érzelmeket és megértetni azok működését. Az ovis korosztály tanulási terepe a mese, játék, élmény és tapasztalat. Ezekre épült ez az egyedülálló módszer is, ezért olyan eredményes! Ez az eszközrendszer elérhető az óvodapedagógusok és a szülők számára is! Ha neked is türelmetlen óvodáskorú gyermeked, tehetsz azért, hogy segíts magatokon és jó irányba változzanak a dolgok!