Rosszul viselkedik gyermeked

Dühös és csalódott vagy, amikor szófogadatlan és rosszul viselkedik gyermeked, aki óvodáskorú? Ő is dühös rád, mert lehet, hogy még nem képes rá, hogy jobban kontrollálja magát és azt várja, hogy megtanítsd neki!

Szülőként mindent megadsz csemetédnek, amelyre te csak vágytál gyermekkorodban. Kizárólag az ő  érdekeit veszed figyelembe. Semmi én időt nem adsz magadnak és a szükséges vásárlásokon túlmenően az egyéb dolgok beszerzése is főként az ő igényeire irányul. Magadat minden tekintetben háttérbe szorítod.

Folyamatosan próbálsz megfelelni az éppen aktuális kihívásoknak, amelyek csemetéd életkori sajátosságaiból adódnak. Amíg otthon vagy a gyermekeddel úgy érzed agysejtjeid folyamatosan pusztulnak, mert másból sem áll az életed, csakhogy gyermeknyelven beszélgetsz és teljesen kiesel a korábbi aktív agytevékenységet igénylő feladatok rutinjából. Azt veszed észre, hogy a kommunikációd is egyre szegényesebb, egyre nehezebben fejezed ki magad, amikor másokkal beszélgetsz!

Fáradtnak és elnyűttnek érzed magad, de mindenért kárpótol a benneteket összekötő szeretetet és a tudat, hogy jó anya vagy. Mindezekért viszonzásul, csak arra vágynál, hogy fogadjon szót, legyen együttműködő és viselkedjen rendesen. Eleged van abból, hogy rosszul viselkedik gyermeked!

Miért szófogadatlan a gyerkőcöd?

Csalódottan veszed tudomásul, hogy ritkán együttműködő veled, többnyire rosszul viselkedik gyermeked és érzelmileg nagyon megnehezíti az amúgy sem könnyű mindennapjaidat. A gyermeknevelés során, az örökös érzelmi tusák viselnek meg a legjobban. Ez vesz ki a legtöbbet belőled és keresed a módját, hogyan segíthetnél magadon, magatokon.

• Mi lehet az oka, hogy szófogadatlan és rosszul viselkedik gyermeked?
• Mit tehetnél, hogy együttműködőbb legyen,  az értékrendeteknek megfelelően viselkedjen és legalább ezzel segítsen neked?

Az esetek többségében a gyerekek nem direkt mennek szembe a szülőkkel. Lehet, hogy szeretnének szófogadóak lenni és jól akarnak viselkedni, hiszen szeretik a szüleiket és meg akarnak felelni nekik.

Meg is ígérik, hogy jók lesznek! Aztán mégsem úgy történnek a dolgok és amikor számon kérik őket, magukban is csalódottak, hiszen ők jók akartak lenni!

• Hogyan viselkedjenek jól, amikor az érzelmeik egész más irányba viszik őket?
• Miként tudjanak szót fogadni, amikor az érzelmeik irányítása miatt képtelenek erre?

Nem várhatjuk el az oviskorú gyermekektől, hogy képesek legyenek egy számukra láthatatlan és mindent elsöprő erősségű ismeretlen erő és irányítás ellenében nekünk megfelelni. Mi ez a titokzatos erő?  Az érzelmi irányítottság.  Emiatt van, hogy az esetek többségében rosszul viselkedik gyermeked.

Mit tehetünk, hogy képes legyen gyermekünk jól viselkedni?

Meg kell ismertetni velük az ismeretlen mozgató erőket és láthatóvá tenni a láthatatlant, az érzéseiket!

Hozzá kell őket segíteni, hogy az érzelmeiket fel tudják ismerni, nevén tudják nevezni, ki tudják fejezni és megértsék, hogyan működnek általuk. Csak ezután lehetnek hatással rájuk és tanulhatják meg kezelni!

Tehát gyermeked nem, nem akar, csak az esetek többségében nem képes arra, amit kérsz tőle.

Hogyan tud megváltozni gyerkőcöd magatartása?

Egyre többször fog tudni rendesen viselkedni, ha felismeri és megérti, hogy milyen érzelmek hatása alatt működik ő, és az őt körülvevő emberek.

Segíteni fogja őt abban, hogy megértsen másokat és a saját érzelmeit is jobban tudja kontrollálni, ha képessé válik azok kifejezésére, verbális kicsatornázására és időnyerésre, ha arra van szüksége, hogy megnyugodjon.

E képességek birtokában és aktív cselekvőként célirányosabb segítséget tud kérni, amikor gátolja őt valamilyen szükségletének ki nem elégítettsége, hogy a vártnak megfelelően viselkedjen.

Ő is szót fog tudni fogadni, ha érti, hogy mi történik vele és erről tudtok beszélgetni.  Így biztos lesz benne, hogy számíthat a kölcsönös együttműködésre, mert segíted őt a felfokozott  érzelmi megnyilvánulásai leküzdésében vagy az érzelmi gátjai feloldásában.

Azt gondolhatod, hogy ez túl bonyolult egy óvodáskorú gyerkőcnek. Neki nem a folyamat menetét  kell megtanítani. Az érzelmi intelligenciáját kell megalapozni és az érzelmi tudatossághoz szükséges képességek egymásra épülésének a következményei lesznek a fentiekben leírtak. Egyszerűen és egymásból fognak következni a gyerkőc felismerései, megértései a vele történt események és tapasztalatok útján.

Csak akkor válik képessé érzelmileg befolyásolni önmagát és környezetét, ha érti és tudja, hogy hogyan működnek az érzelmek. Addig csak kiszolgáltatott automatizmusok alapján működnek a gyerekek és mi felnőttek is, amíg nem kezdjük el magunkat érzelmileg tudatosabb egyénné nevelni.

Hogyan válnak képessé a gyerekek a viselkedésük szabályozására?

Ha csak panaszkodunk arra, hogy rosszul viselkedik a gyermekem, attól semmi nem fog változni! Lépjünk a tettek mezejére! Az érzelmeket és működésüket kell megtanítani a gyerkőcöknek! Minél előbb tesznek szert erre a tudásra, annál hamarabb profitálhatnak az eredményeiből, nemcsak a gyerekek, de a szülők is.

Éveket vagy évtizedeket spórolhatunk meg a gyerekeknek az önismeretük és személyiségfejlődésükben, a lelkileg egészségesebb és boldogabb életük megteremtésében.

Erre korábban nem volt túl sok lehetőség, hiszen eddig nem volt olyan fontos, mint napjainkban és nem is állt rendelkezésre például egy ilyen pedagógiai innováció, amelyet már egyre többen használunk, és ami hozzásegíti a mai ovisokat, hogy érzelmileg tudatosabban nőhessenek fel.

Például az az ovisom, aki fékezte indulatát és nem bántotta brutálisan a társát – pedig dühe és fizikai fölénye folytán automatikusan megtette volna –  csak csekély mértékben lökte meg. Ő elérte azt a szintet, amelyről a fentiekben írtam. Az eset megbeszélésének legnagyobb tanulsága az volt, hogy a társa SNI-s fiúcska volt, aki nem értette pontosan a játékszabályt, ezért nem tartotta be és ez vezetett a konfliktushoz. Igazságtalanul kapta volna a fájdalmas bántalmazást.

Tehát ahhoz, hogy elvárjuk a gyerekektől, hogy viselkedjenek rendesen és fogadjanak szót, adjunk meg nekik minden segítséget, hogy képessé válhassanak erre!

Ne csak azt mondjuk, hogy mit ne csináljon a gyerkőc, hanem azt is, hogy mit igen és azt is tanítsuk meg, hogy hogyan!

Az eddig felsorolt segítségekkel tudod megtámogatni gyermekedet, hogy képessé váljon a szófogadásra és helyes viselkedésre. Az érzelmek tudatosabb kezeléséhez az érzelmi intelligencia fejlesztésére van szükség. Oviskorú gyerkőcök esetében a mesék és játékok segítségével tudjuk ezt a leghatékonyabban megtenni. Ehhez ad módszertant és eszköztárat a szülők és óvodapedagógusok kezébe a Csillagtündér mesésjáték módszer.

Te is tehetsz azért, hogy egyre kevesebb konfliktus legyen és jó irányba változzanak a dolgok, és ne kelljen szenvednetek azért, mert  rosszul viselkedik gyermeked.