Maradj normális, maradj önmagad!
Geszti Péter sorait olvasva, – amelyben arról ír, hogy “Maradj normális!” – mindannyian mélyen elgondolkodunk. Aztán felmerül a kérdés, hogy hogyan maradjunk normálisak? Nap mint nap gyülekeznek fejünk felett a sötét felhők, már alig-alig látjuk az elhalványuló nap sugarait. Megterhelő érzések kerítenek hatalmukba, amelyekkel megbirkózni, embert próbáló feladat. Nem csoda, hogy idegesek, ingerültek, kimerültek vagyunk.
Hogyan maradjunk mégis nyugodtak?
Szeretnénk megőrizni a nyugalmunkat és higgadtságunkat a jövőbe vetett hitünket! Szeretnénk normális életet élni, de rendkívül megváltoztak a körülmények.
Megoldásokat keresve újabb kérdések merülnek fel:
- Mi az, ami kibillenthetne minket a hétköznapok nyomasztó hangulatából?
- Mi az, ami tompíthatná vagy feledtethetné a félelmeinket?
- Hogyan lehet nem félni a holnaptól, a veszteségtől, a bizonytalanságtól?
- Mikor lesz vége ennek a rossz álomnak?
- Miből lehetne erőt meríteni, ami segít, amikor úgy érezzük, hogy már rettentően elfáradtunk?
A GYERMEKEINKKEL VALÓ IGAZI EGYÜTTLÉT
olyan forrás, amelyből az élet vize tör elő!
Nézz a gyermeked szemébe és láss az ő szemével! Csillogó tekintete is elvarázsol téged.
Légy vele igazán és lépj a jelenbe! Nem kell ugrálnod a múltból a jövőbe!
Higgy az ő hitével, mert vannak még csodák! Hidd el vele, hogy szép lesz újra a világ!
Játssz vele és hagyd, hogy magával vigyen! Kapcsolj ki és csak élvezd, hogy együtt lehetsz vele!
Kacagj vele és elfeleded minden bajod! Figyeld, ahogy gyermeked kacag, a szíve csakúgy ragyog!
Ne félj, ne aggódj, ne gondolkodj! Csak öleld meg és szeresd nagyon, élvezz ki minden pillanatot!
Így maradj önmagad!
Muszáj megtalálni az életünkben, azokat a kapaszkodókat, amelyek segítenek a nehéz időszakokban, minél könnyebben átvészelni a nehézségeket. Ezek segítségével tudjuk az értékrendünk szerinti, normális életünket tovább élni. Szülőként és pedagógusként, amely az életemet és a hivatásomat is jelenti, az én számomra az egyik legnagyobb kapaszkodó a gyermek!
Gondolj mindig arra, hogy gyermekeinkért érdemes:
élni, hinni, küzdeni, kitartani és persze “NORMÁLISNAK MARADNI”!