“35 év óvodapedagógusi tapasztalattal a hátam mögött, azt hittem mindenre fel vagyok készülve. Eszköztáram van annyira gazdag, hogy a felhalmozott tapasztalatok kombinációja eredményes tud lenni a felmerülő helyzetekben.
De az élet szokás szerint írt egy kirobbanó forgatókönyvet. Aztán megérkezett hozzám 25 6-7 éves kisgyermek. A gyerekcsoport napi szinten kirobbanó formában volt. Ami alapból is kihívás elé állított volna, de volt benne egy kisfiú, akire semmiféle addig általam alkalmazott pedagógiai módszerek nem hatottak.
Dac, düh, agresszív megnyilvánulás, “haragszom a világra” érzés volt az uralkodó nála.
Az amúgy is konfliktusokkal teletűzdelt gyerekcsapat mindennapjait teljesen felfordította, fenekestül.
Minden próbálkozásom kudarcot vallott.
Már-már a pályaelhagyáson gondolkodtam. Közben persze kutattam kerestem. Mit lehetne csinálni, hol van az a bizonyos eszköz? Egy netes böngészés során megérkezett hozzám Csillagtündér.
Csillagtündér megtanított arra, hogy a viselkedési kiváló érzésre fókuszáljak.
Csillagtündér megtanította neki, hogy meg tudja nevezni az érzéseit. Hogyan kezelje a dühét anélkül, hogy bántaná a többieket. Lassacskán a dührohamok helyét a párbeszéd vette át.
Így segített Csillagtündér, hogy ne hagyjam el az óvodapedagógusi pályát!
Tímea “