“Kedves Krisztina!

Az elmúlt hétvégén Marci nagyon meglepett minket. Összekaptak a kis testvérével egy játékon, én azt a játékot elraktam, és Marci mondta most én haragot érzek, mérges vagyok amiért elvetted azt a játékot.

Majd jöttek vendégek csak nem szóltunk nekik, legyen meglepetés és mikor beléptek az ajtón, Marci nagyon meglepődve mondta, nekem most a meglepődés van a szívemben.

Most este nagyon jó hangulatban telt a vacsora, és Marci mondta “én vagyok az öröm, boldog leszel velem , örömet érzek” .

Az oviban is szokott mesélni a foglalkozásról, már elmondta bent a harag, az undor és az öröm kis versikét.

Már hétfőn azt kérdezi mikor megyünk már a tündér nénihez. Nagyon szeret járni, várja, hogy menjünk.

Észrevettük rajta, hogy könnyebben beszél az érzéseiről, jobban tudunk egy-egy helyzetet kezelni , így hogy tudunk beszélni az érzéseiről és, hogy azokat , hogyan kezelje.

Lényegesebben nyitottabb a beszélgetésekre, egyre többet mesél arról, hogy az oviban mi történt vele, hogy ez neki hogy esett, milyen érzés volt.

Nagyon szépen köszönjük a foglalkozást, nekünk nagy segítség!

Üdvözlettel:

Bádogosné Gál Alexandra “