Neked is “gyomoridegességed” van attól, hogy olyan agressziót élsz meg óvodáskorú gyermektől, amely veszélyezteti mások testi épségét és lelki egészségét? – akkor feltétlenül olvasd el Barbi óvó néni írását és segíts eljuttatni minél több kollégához, mert sokunknak van szüksége hatékony segítségre!
” A mindennapjaink során gyakran tapasztaljuk a gyermekek részéről a dühkitöréseket, az agresszió gyakori megnyilvánulását, amelyet nagyon nehezen lehet pedagógiailag helyes eszközökkel megelőzni, vagy éppen kordában tartani. Ahogyan a világunk rohamosan fejlődik, változik, úgy egyre nehezebb lépést tartani ezzel, amely a gyermekeken is teljes mértékben megfigyelhető. Pedagógusként szívügyem az, hogy segítsem a gyerekeket ezekben a szituációkban, mind a sérelmezett, és mind a sérelmező oldalát egyaránt figyelembe véve. Egy érzelmi intelligencia fejlesztését szolgáló új innovációval találkoztam 2025 nyarán, melyet ez év augusztusában el is végeztem. Célom ezzel az volt, hogy a gyermekek számára olyan konfliktus megelőzési és megoldási módszereket mutassak, melyeket az óvodai mindennapok során egyszerűen tudnak és mi felnőttek is egyaránt tudunk használni, képviselni.
A módszer kitér arra, hogy az érzéseinkkel meg kell ismerkedni, ezáltal értjük meg a cselekedeteinket, hiszen az érzéseink vezérelnek minket. A módszerhez hozzátartozik az erőszakmentes kommunikáció, ami alapján megbeszéljük a történéseket és megoldást találunk a keletkezett probléma megoldására. A csoportunkba több olyan gyermek is jár, akik szorongással küzdenek, kifejezetten szenzitívek, vagy éppen túl heves reakcióval reagálnak egy-egy kialakult problémára, konfliktusra, mely során fizikai agresszió is megnyilvánul.
A mesésjáték módszerrel hatalmas eredményeket értünk el ezeknél a gyermekeknél is. A szorongó gyermekek kifejezik félelmeiket, bánatukat, jelentősen többet kommunikálnak, mint ezelőtt. Szívesen kezdeményeznek játékot a társaik felé, és a konfliktusaiknál őszinte kommunikációval a legtöbb esetben feloldható náluk a probléma forrása. Az érzékeny gyerekek körében Csillagtündér egyfajta biztonságot képez, örömmel mesélnek neki, majd nekünk felnőtteknek is az élményeikről, emlékeikről, amelyekre az előzőekben nem volt példa.
Az agresszív gyermekeknél megfigyelhető az, hogy fokozatosan lejjebb épült a durva fizikai konfliktus. A legtöbb esetben felnőtt segítségét kérik a szituáció megoldására, de hosszú út vezetett idáig. Kezdetben a dühkitörések a székek arrább dobálásában is megnyilvánultak, így egy pillanatra sem lankadhatott a figyelmünk, teljes egészében ezek között a gyermekek között kellett mozognunk. A módszer bevezetése után kis idő elteltével megfigyelhető volt, hogy a széket csak lefektette a gyermek. A társaival még gyakran előfordult ekkor az agresszív magatartás. Még egy kis idő elteltével többet jelzett felénk az érzéseiről, megoldásokat kínáltunk neki a haragjának levezetéséhez, mind alkotó tevékenységek kapcsán, mind csendes kuckó kialakításával, ahol biztonságos környezetben meg tud nyugodni, ha éppen nem esik jól neki a fizikai kontaktus. Mozgásban való levezetést is biztosítottunk a csoportszobába és a tornaszobában egyaránt. Mára a gyermek ritkán keveredik fizikai konfliktusba.
A Csillagtündér mesésjáték módszer nagyon közel áll hozzám, így mindenféleképpen szerettem volna beintegrálni a csoportunkba, majd az intézménybe. Célom ezzel az volt, hogy a mai rohanó, felgyorsult világunkba segíteni tudjam a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztését, miközben a pedagógusi munkám során fejleszteni tudom a részképességeiket is.
A szülők visszajelzései alapján is elmondhatom, hogy a Csillagtündér, mint egy életre kelt varázslatos élőlény beköltözött a gyermekek szívébe, kommunikatívabbak az érzéseiket illetően, hiszen mindig egyre több és több ismeretet szereznek róla.
Kiemelten fontosnak tartom az érzelmi intelligencia fejlesztésénél az érzelmek szabályozásának kibontakoztatását, mely során olyan lehetőségeket, szituációkat teremtek, melyek ezeket a készségeket késztetik fejlődésre. A kisebbeknél főleg a szemléltetés, a dramatizálás, a mesélés, amely megérinti őket, míg a nagyobb gyermekek már képesek kommunikációjukkal egyfajta reflektív beszélgetés formájában fejlődni. Ezáltal érem el, hogy az érzéseiket szavakkal is ki tudják fejezni. Ehhez azonban nagyon fontos egy támogató, elfogadó légkört megteremteni, melyet Csillagtündér érkezésével sikerül elérnem. A tevékenység és a mindennapok alatt felmerülő konfliktusok megoldásában is sikeresen megtudom jeleníteni különböző érzelem kifejező megoldási stratégiákkal. A kezdeményezést sikeresnek tartom, hiszen a gyermekek rövid időn belül eltudták sajátítani és alkalmazni tudják kommunikáció előtérbe helyezését. Ez a program rávilágított arra, hogy a gyermekekben és a felnőttekben meglévő frusztráció sok esetben vezethet helytelen magatartási formákhoz, de ha tudatosan odafigyelünk és alkalmazzuk az érzéseinkről való őszinte kommunikációt, természetessé válik, és egy meleg, érzelmi biztonságot adó környezetet tudunk teremteni. Mindezt intézményes kereteken és otthoni környezeten belül egyaránt.
Bölkeiné Kovács Barbara óvodapedagógus
Debrecen, Thaly Kálmán Utcai Óvoda”
Hálásan köszönöm Barbarának, hogy megosztotta velünk a tapasztalatát és szeretettel gratulálok a módszer sikeres adaptálásához!