“Kedves Krisztina!

Nálunk tegnap elszabadult este a káosz. Sajnos én is türelmetlen lettem és a végén a fiaimat ágyba küldtem mese olvasás nélkül. A legnagyobb fiam sírva ment az ágyba. Miután én is megnyugodtam, leültem az ágya szélére és megkérdeztem. “Neked most bánat van a szívedben, ugye? ” Azt felelte igen. Megkérdeztem, hogy azért mert kiabáltam vagy azért, mert nem olvastam esti mesét? Azt válaszolta ” Azért, mert nem olvastál mesét. De most már inkább meglepődés és öröm van a szívemben, hogy ilyen jó anyukám van, hogy mindig megkérdezi mit érzek.” Bár a konfliktus kezelés még nem megy nálunk, de azt látom már csak az, hogy a könyv és a társasjáték segítségével sokkal könnyebben fejezik ki az érzéseiket nagyon sokat segített. Sokkal kevesebb ideig marad már bennük a harag és a szomorúság érzése, amióta el tudják mondani mi váltotta ki Ma reggel a középső fiam is sírt, hogy nem szeretne oviba menni. Próbáltam kitalálni miért, de csak sírt. Végül azt mondta: ” Azért van bánat a szívemben, mert hiányozni fogsz nekem.” Miután ezt kimondta , megölelt, abba hagyta a sírást, és elment cipőt húzni.”

“A középső, Andris viszont eddig nem foglalkozott a költözéssel, de tegnap este elkezdett sírni, hogy nem szeretne elköltözni. Elmondtam neki, hogy normális, hogy fél a változástól, de ott lesz saját szobája, nagy kertünk, meg közel lesz a mama. Este úgy aludt el, hogy sírva ölelt engem. Simogattam és mondtam neki, hogy minden rendben lesz. Ott is jól érzi majd magát. Ma délután újra szóba hozta a költözést és sikerült neki egyedül megfogalmaznia az érzéseit. Azt mondta: Anya! Nekem azért van szomorúság a szívemben, mert hiányozni fog az óvoda. És a félelem is a szívemben van, mert félek, hogy ott nem lesznek barátaim és nem fogom magam ilyen jól érezni. ”

“A legnagyobb fiam, aki 6 éves, volt egy pszichológusnál, a Pedagógiai szakszolgálatnál, egy 6 alkalmas felmérésen. Tegnap voltam konzultáción, ahol elmondták az értékelést. Azt mondta a pszichológus, hogy nagyon meglepődött mennyire jól kifejezi magát és hogy ebben mennyire meghaladja a korosztályát. Mesélte, hogy amikor le kellett rajzolni a családot, a két öccsét nem rajzolta rá, csak magát kisbabaként.

Amikor megkérdezte, hogy miért ezt rajzolta, elmondta, hogy azért, mert amikor kisbaba volt csak vele foglalkoztunk, amikor pedig megszületett az öccse , emlékszik, hogy félelem volt a szívében, mert azt gondolta őt már nem szeretjük annyira mint a kisbabát. Illetve, hogy bánatot is sokszor érzett, mert régen az apja volt vele sokat, én meg az öccsével foglalkoztam, de amióta megszületett a második öccse, apa már vele foglalkozik a legtöbbet és ő neki már nem jut felnőtt. Illetve azt is elmondta, hogy mennyire szeretne apás vagy anyás napot, csak kettesben.”

“Én mindenkinek csak ajánlani tudom a Csillagtündér -t.  Mi egy éve kezdtük használni. Nincsenek már vég nélküli üvöltések, mert a gyerekeim meg tudják mondani mi a bajuk:

– “Nem szeretnék az új óvodába menni, mert félek, hogy nem lesznek barátaim.” ,

– “Nehéz nekem bemenni még az oviba, mert nem szoktam meg az új helyet és minden reggel félelmet érzek”,

– “Nagyon haragszom a Petire, amiért a szavamba vágott és nem én válaszolhattam a kérdésre.”

Persze sírnak és kiabálnak dühükben, de szinte mindig meg tudják mondani, mi a baj és ezzel már tudok mit kezdeni.”