” Nem tudom megcsinálni! ” Egyre többször mondják a gyerekek!

Óvodapedagógusként sokszor hallom ezt a mondatot a gyermekektől – ” Nem tudom! Nem tudom megcsinálni! “.

Ez egyrészről természetes, hiszen folyamatosan tanulunk valami újat, amit eddig még nem tudtak vagy amivel még nem találkoztak.

Másrészről viszont, vannak olyan gyerekek, akik sokadszorra is, nagyon sokféle helyzetben ezt mondják, hogy – ” Nem tudom megcsinálni! Segíts ” ! Illetve folyamatos visszacsatolást kérnek:  – “Így kell csinálni?  Jól csinálom?” Mi lehet ennek az oka?

Mi lehet az oka, hogy folyton segítséget kér?

Ha sokszor mondja egy gyermek, hogy – ” Nem tudom megcsinálni ! ” – annak okát érdemes minél előbb kideríteni!

Elsősorban győződjünk meg róla, hogy valóban nem képes rá a gyermek vagy csak úgy érzi. Természetesen az életkori sajátosságokat és az egészséges egyéni érési különbségeket is figyelembe kell venni.

Ha valóban nem képes a gyermek bizonyos tevékenységre, minél előbb ki kell deríteni, hogy milyen probléma állhat a háttérben!

Másodsorban, amikor a gyermek képes lenne az adott tevékenységre, de mégis azt mondja, hogy – “Nem tudom megcsinálni! ” – az önbizalomhiányból fakadhat.

Olyan gyermekeknél jelentkezik ez nagy számban, akik helyett a szülők sok mindent megcsinálnak. Bár segítségnek szánják, de ezzel a gyermek nem motivált arra, hogy próbálkozzon és fejlődjön. Az a tudat is erősödik benne, hogy ő nem képes rá, ezért megcsinálják helyette.

Amikor az óvodában szembesül egy gyerkőc azzal, hogy a társai fel tudnak öltözködni egyedül, ő pedig nem, az sem tesz jót az önbecsülésének! Csupán annyi a különbség, hogy a barátai többet tudták gyakorolni, mert nem csinálták meg helyettük.

Mit tehetünk a gyermekért?

Amikor a – ” Nem tudom megcsinálni!” –  mondat mögött nem önbizalmi probléma áll, minél előbb érdemes megtámogatni a gyermeket olyan fejlesztő szakemberekkel és módszerekkel, amelyek valódi segítséget nyújtanak. Minél korábban, annál jobb.

Minden olyan észrevételt, amelyet jeleznek az óvodapedagógusok, komolyan kell venni és a megfelelő kivizsgálásokat elvégeztetni.

Az óvoda által felajánlott fejlesztési lehetőségeket érdemes igénybe venni, hiszen ez mind-mind a gyermek érdekében történik. Óvodán kívül is vannak alternatív lehetőségek, amelyekkel élni lehet.

Hogyan segítsünk a gyermeknek?

Abban az esetben, ha a – ” Nem tudom megcsinálni, segíts !” – kérés önbizalomhiányból ered, akkor sokat tehetünk azért, hogy megerősítsük a gyermek hitét önmagában. Nekünk kell elérni, hogy higgyen és bízzon magában.

Az oviban, amikor egy gyermek segítséget kér tőlem, természetesen segítek neki, de nem azzal a céllal, hogy megcsináljam helyette. Csak annyit segítek, amennyi az elakadásánál továbblendíti. Azt szeretném, hogy ő csinálja tovább egyedül. Ő fejezze be, mert akkor a sikerélmény is az övé. Az a célom, hogy a – ” Nem tudom megcsinálni! ” – gondolat helyett, azt lássa, hogy ici-pici segítséggel, de ő tudta megcsinálni. A félelmek helyett örömöt érezzen!

Pontos instrukciókkal és gyakorlási lehetőségekkel biztosítom számára, hogy legközelebb már azon a pici akadályon is egyedül tudjon átlendülni. Biztatással, buzdítással  juttatom el a sikerélményhez és megdicsérem.

Én tudom, hogy meg fogja tudni csinálni, ezért csak kicsit segítek és ezt el is mondom. Továbbá azt is, hogy minden hasonló korú gyermek és mi felnőttek is, ennyi idős korunkban mint ő, gyakorlással tanultuk meg, amiről azt gondoltuk, hogy nem tudjuk megcsinálni!

Szánjunk időt és adjunk lehetőséget arra, hogy a gyermek gyakorolhasson, fejlődhessen és ezt sok buzdítással, hittel, pozitív megerősítéssel tegyük! Mindegy, hogy hány éves a gyermek és milyen tevékenységről van szó, hiszen bármilyen életkorban így tudunk a legtöbbet segíteni.

Segítsük a gyermekek önállóságának kialakulását és erősítsük önbizalmukat, ezzel a lelki egészségükért is sokat teszünk!