Idegesít gyermeked

Folyton idegesít gyermeked, nem tudod jól kezelni az érzéseiteket, ezért bűntudatod van és csak várod, hogy idővel talán jobb lesz! Ha a szíved mélyén te is érzed, hogy neked kellene változnod, csak nem tudod hogyan, akkor olvass tovább!

Te sem gondoltad volna, hogy saját gyermeked, ilyen hatással lehet rád, hogy folyton bosszant! Ez már olyan méreteket ölt, hogy szinte mindegy mit csinál, mindennel frusztrál és úgy érzed, hogy szándékosan idegesít gyermeked.

Különösen azoknál a dolgoknál, amelyek folyton ismétlődnek. Amikor századszorra szólsz és még mindig nem csinálja, amit kérsz! Direkt feszegeti a határokat, nem tartja a szabályokat. Sokszor elmegy a végletekig! Újra és újra azt csinálja, amit pont nem szeretnél.

Sokszor már az is fölhúz, hogy “be nem áll a szája”, csak mondja és mondja a magáét! Viszont úgy érzed semmit sem ér, amit te mondasz. Nem tudsz rá hatást gyakorolni. Nem is érted, hogyan lehetséges ez, hiszen te vagy a szülője és neki szót kellene fogadni!

Nem erre vágytál, hogy örökös vitában és harcban legyetek egymással. Mikor már végképp túlcsordulsz a frusztrációval, tehetetlenségedben és féktelen dühödben, érzelmi kontroll nélkül nyilvánulsz meg, mert meg akarod állítani ezt a folyamatot! Ilyenkor mindketten sérültök és negatív érzelmekkel fejeződnek be az ilyen események. Gyermekednek és neked is fáj.

Magadat is bántod, marcangol a bűntudat és megfogadod, hogy legközelebb másként lesz. Aztán újra és újra hasonlóan ismétlődnek a dolgok!

Hogyan változtass a viselkedéseden, amikor fölbosszant a gyerkőcöd?

Nem attól fog megváltozni a viselkedésed, mert megfogadod magadnak, hogy legközelebb másként fogsz reagálni. Ez önmagában kevés, hiszen ha elég lenne, már változtattál volna a helyzeteden.

Azért reagálsz folyton ugyanúgy, mert nem tudod, hogyan lehetne másképpen.

Történik valami, aztán úgy gondolkodsz róla, ahogyan szoktál, és ugyanazok az érzelmek jönnek elő, amelyek szoktak, és aztán ugyanúgy reagálsz és viselkedsz, ahogyan szoktál. Automatikusan történnek a dolgok veled.

Ahhoz, hogy más eredményre juss változtatásra van szükség!

Amikor történik valami, másképpen kell gondolkodnod róla, ekkor más érzelmek fognak megjelenni benned és ennek eredményeként, már másképpen fogsz viselkedni!

Nem vagy hibás! Te csak a tanult mintáid alapján működsz! Azzal az eszköztárral dolgozol, ami a rendelkezésedre áll. “Abból tudsz főzni, amid van!” Szükséged van más alapanyagokra is, hogy egy új finomabb ételt tudj elkészíteni! Olyat, amely a gyermeked számára is szeretettel tápláló, egészséges és ízletes.

Olyan lelki táplálékot, amely a magad számára is megnyugtatóan biztonságos, elégedett önbizalmat és szeretetteljes sikerélményt nyújt, hogy képes legyél önmagadat is szeretni szülői minőségedben. Ez a szeretet árad majd gyermekedre is, amellyel táplálhatod őt!

Változtatni sosem késő, hogy végre ne frusztráljon csemetéd.

Te is képes vagy olyan motiváló és minden szempontból finom eszköztárral nevelni gyermekedet, amely által meghittebbé és együttműködőbbé válnak a mindennapjaitok, és amelyben a kölcsönös elfogadás, megértés és empátia jegyében fejlődhettek mindketten.

Nemcsak a gyermek, hanem a szülő is fejlődik egy szülő-gyermek kapcsolatban és kell is fejlődnie! Hiszen a gyerkőc életkori sajátosságai folyamatosan változnak, amihez nevelőként alkalmazkodni kell, de mindez természetes folyamattá válik és a gyermeknevelés egésze, önneveléssé is válik, amelytől tapasztalt és bölcs emberekké válhatunk szülőként.

Te is képes vagy megfejlődni ezeket a kihívásokat és megélni minden örömét!

Gyermeked türelmes és várja, hogy rátalálj azokra az eszközökre, amelyek nektek fognak segíteni. Ő folyamatosan jelzi számodra, hogy még nem találtad meg. Te is ezt érzed, amikor feszült vagy. Tehát valójában nem az a helyzet, hogy idegesít gyermeked, hanem az idegesít, hogy eszköztelen vagy és nem tudod, jól kezelni a helyzeteket és az ezzel járó érzéseket, érzelmeket.

Ezért az ismereteidet kell bővítened, a személyiségedet fejlesztened, az érzelmi nevelési eszköztáradat bővítened, stb. .  Talán ijesztőnek tűnhet és azt gondolod, hogy ennyi mindennel nem tudsz foglalkozni a gyermeknevelés mellett.

Az biztos, hogy befektetett erőforrások nélkül, nincs változás és eredmény. Ez elhatározás kérdése, hogy mikor teszel magatokért. Egyszer el fog jönni az a pont, amikor már nem lehet tovább halogatni. Ha mindig “besöpörjük a szőnyeg alá a port”, az csak egyre gyűlik. A kevésből így lesz egyre több és a kis bajokból, így lesznek egyre nagyobb problémák.

Ahogyan te változol, úgy fog változni gyermeked viselkedése is

Az a jó hír, hogy van egy közös metszéspontja a fejlesztendő területeknek. Amennyiben ezzel kezdesz el komolyan foglalkozni, az minden területen kifejti pozitív eredményű hatását: az ismereteid bővítésében, a személyiségfejlődésedben és a gyermeknevelésben is. Ez pedig az érzelmekkel való sokkal tudatosabb foglalkozás, az érzelmi működésünkkel kapcsolatos felismerések által bekövetkező mélyebb szintű megértés.

Az érzelmek átszövik az egész életünk folyamát és mindenre hatással vannak, mégis nagyon keveset foglalkozunk velük és a gyermekeinknek is keveset tanítunk róluk. Ezen változtatni kell!

Tanulj és taníts az érzelmekről. Ettől fog változni a gyermekeddel való viszonyod, Így fogod elérni azt az eredményt, hogy a jövőben már nem idegesít gyermeked. Tanuljátok meg az érzelmeiteket felismerni és kifejezni egymásnak! Ez lesz az a szoros kapcsolat, amelyre építeni tudtok és a kötődésetek is erősebb lesz általa. Fejleszd az érzelmi intelligenciád és rengeteg változást fogsz megtapasztalni az életedben és a gyermekeddel való kapcsolatodban is. Ha rövidebb idő alatt szeretnél hatékonyan fejlődni, vegyél igénybe külső segítséget!

Mire figyelj, amikor gyerkőcödet tanítod?

Amikor gyermekedet az érzelmekre tanítod, vedd figyelembe életkori sajátosságait és személyiségjegyeit! Másként tudja befogadni egy ovis, mint egy kisiskolás. Minden gyermek egyedileg másként nyitható és motiválható, bizonyos dolgok befogadására.

Te ismered legjobban gyerkőcödet! Az ő személyiségéhez illeszkedően a hozzá vezető legjobb út megtalálásával tudod a leghatékonyabban az érzelmeket megismertetni vele.

A hozzám segítségért forduló szülőkkel való együttműködésünkből szerzett tapasztalatom az, – mint ahogy nincs két egyforma gyermek –  hogy nincs két egyforma szülő-gyermek kapcsolat sem. Más-más  dinamikák működnek, mert a szülők is különböző hozott minták alapján viselkednek.

Amikor ezek felismerésre és beazonosításra kerülnek, akkor tudunk  továbblépni. Új minták begyakorlásával és azok eredményességét megtapasztalva történik meg a változás gondolkodásukban és viselkedésükben. Ehhez adnak segítséget az érzelmek, amelyek mindig a legjobb útjelzők a fejlődéshez.

A közös munka során a gyermekre fókuszálunk a hozzá illeszkedő érzelmi megközelítésben és közben a szülőben történik  egy olyan gondolkodási és érzelmi tudatváltozás, amely meghozza a várt eredményt. Az érzelmi tudatosságot a szülőtől a gyermek is megtanulja és a kölcsönös empátia is magasabb fokra jut, amely elengedhetetlen az együttműködő és boldog szülő-gyermek kapcsolatukban.

A legnagyobb ajándék, amit adhatunk szülőként gyermekeinknek, hogy amit mi már megfejlődünk és megtanulunk, azt jó mintaként könnyedén át tudjuk adni nekik is, így ők már ezzel az előnnyel indulhatnak útra a nagy életbe!

Idegesít gyermeked? Fejleszd magad és tudni fogod kezelni!