Dühkitörés kezelése, milyen módon lehetséges?

A harag kirobbanásából fakadó dühkitörés kezelése, nem könnyű feladat. Mindenkinek nehéz, ebben a helyzetben! Az érzelmektől nem tisztán látó, tudatilag beszűkülő szenvedő félnek és annak is, aki ezt kívülről látja és segíteni próbál. Hogyan tudunk mégis, tevékenyen részt venni és hatékonyan csillapítani az indulatos érzelmeket?  Elfogadó, empatikus, érzéseket visszacsatoló, megoldást kereső kommunikációval. Az alábbiakban leírt 3 lépés, segítséget nyújthat ennek megvalósításában a lelki egészség megőrzése érdekében.

Az indulatkitörés kezelése az érzések megfogalmazásával kezdődjön!

A dühkitörés kezelése kezdeténél törekedjünk arra, hogy ne hatalmasodjon el a harag érzése. Igyekezzünk minél előbb visszacsatolást adni, arra vonatkozóan, hogy megértjük és elfogadjuk, hogy ez az érzés előtört. Az együttérzésünket úgy tudjuk kifejezni, hogy megfogalmazzuk, amit érzékelünk és látunk, ítélkezés és bírálat mentesen!

Például: Látom, hogy nagyon fel vagy dúlva! Érzem, hogy nagyon ideges vagy! Megértelek, hogy feszültség van benned! Együtt tudok érezni veled, hogyha most rettentően dühös vagy! Megértettem, hogy rettenetesen haragszol! Jogos, hogy felbosszantott ez az eset! stb.

Ezekkel az érzéseket megfogalmazó és visszacsatoló mondatokkal, tudjuk éreztetni a szenvedő féllel, hogy megértjük és együttérzünk vele. Ez mindenképpen segítséget jelenthet a marcangoló rossz érzések lecsillapításában! Erre építkezve folytatódhat a “gyógyító beszélgetés” a dühkitörés kezelése.

A dühkitörés kezelése az okok feltárásával folytatódjon!

A dühkitörés kezelése szempontjából fontos, hogy fényt derítsünk a kiváltó okokra!

Kérdezzünk rá! Például: Miért vagy dühös? Mi bosszantott így fel? Mi az oka, hogy ilyen ingerült vagy? Mi zaklatott fel ennyire?

Ez a fajta érdeklődés is mutatja a szenvedő félnek, hogy őszintén szeretnénk segíteni! Érzi ezáltal, hogy számíthat ránk. Nincs egyedül a problémájával és valaki segíti az érzelmi elborultságból helyre billenteni. Együtt gondolkodhatnak, közösen.

Ha a szenvedő fél, nem tud rájönni maga, hogy mi idézte elő ezt az állapotot, segíthetünk ebben is. Megtippelhetjük, hogy talán ez vagy az az esemény váltotta ki a hisztit, indulatot, haragot? Ez is nagy segítség szokott lenni, különösen fiatalabb korosztálynál vagy kisgyermeknél. Amikor megtaláltuk a kiváltó okot, tovább léphetünk a megoldások keresése felé, amely a dühkitörés kezelése szempontjából a lezáró rész.

A harag kezelése, a megoldások keresésével fejeződhet be.

A dühkitörés kezelése, eredményesen lezárulhat a megoldási lehetőségek felkutatásával és megtalálásával. Ehhez azonban, ki kell deríteni, hogy mire van szüksége annak a felnőttnek vagy gyermeknek, akit éppen a harag érzése frusztrál! Milyen támogatásra, intézkedésre, beszélgetésre, eseményre, vagy dologra van szüksége az egyénnek, aki érzelmi viharából, nem tud egyedül kikerülni? Kérdezzük meg, mivel segíthetünk! Tegyünk javaslatokat és együtt térképezzük fel a megoldási lehetőségeket!

Amennyiben nem lehetséges a kívánt módon, akkor találhatunk egyéb alternatívákat, amely mégis segít elfogadni egy-egy helyzetet és visszaállítja a lelki békét. Ha valamit nem lehet, ahelyett találhatunk hasonlót, ami megnyugvást ad. Abban az esetben, ha mi vagyunk okai a konfliktushelyzetnek, nem mindegy, hogyan kommunikálunk.

A NEM szó helyett – amely bizonyos esetekben rendkívül felzaklató lehet – adhatunk olyan választ is, hogy LEHET, CSAK MÁSKÉPPEN.

Beszéljünk az érzésekről! Kérdezzünk rá, hogy a különböző megoldások felkínálása, milyen érzést okozna. Például: Megnyugtatna téged, ha ezt és ezt tennénk? Örülnél neki, ha ezt megszerveznénk? Elmúlna a haragod, ha holnap megpróbálnánk utána járni? Újra jól fogod magad érezni, ha ezt megveszem neked, amikor lesz rá pénzem? stb.

Természetesen a magunk érzéseiről is beszéljünk és csak olyan módon segítsünk, amellyel a mi lelki egészségünk sem károsodik. Ne úgy segítsünk, hogy közben magunkra vesszük át a másik ember terheit.

Fent leírt megoldási javaslatokban nagy segítség számunkra az érzelmi intelligencia és erre építve az együttműködő kommunikáció (EMK) használata.

Az EQ-hoz és az EMK-hoz szükséges képességek játékos fejlesztéséhez kínál egyedi lehetőséget a Csillagtündér módszer, amely már oviskorú gyermekeknél is eredményesen alkalmazható!