A gyermek egész napját meghatározza, hogy milyen időpontban történik a reggeli érkezés az óvodába. Azok az  érzések és hatások, amelyek érik őt ekkor, nagyban befolyásolják a nap további részében. 

A szülők azt gondolhatják, teljesen mindegy, hogy a reggeli érkezés az óvodába, mikorra esik. Ez sajnos nem igaz. Az óvodapedagógusok, okkal kérik a későn jövő gyermekek szüleit, hogy próbáljanak meg időben beérni. A házirend fontos kereteket ad egy napnak, amelynek betartása adja a biztonságos ovis lét nyugalmát és megbízhatóságát. Törekedni kell, hogy még reggeli előtt, azonos időben érkezzünk az oviba. Az otthoni reggeli kelés, az ebéd utáni pihenés és az esti lefekvés,  – amennyiben ez mindig hasonló időpontban történik –  kiszámítható és egészséges a gyermeknek és a családi életnek is. Nincs probléma azoknál a családoknál, ahol egy jó rendszer van kialakítva, mert ezzel az esetek nagy százalékában elkerülhető a hiszti lefekvésnél, felkelésnél. A gyermek hozzászokik a rendszeresen ismétlődő, aktív és pihenő időszakokhoz, amelyben a mozgásnak, tanulásnak, játéknak és alvásnak is meg lesz a helye. Beáll egy napi rutin, amelyben a gyerkőc nyugodt, kiszámíthatóan biztonságban és jól érzi magát.

Miért nem mindegy, hogy mikor érkezik a gyermek az oviba?

Ennek megértéséhez érdemes betekintést nyerni egy ovis csoport életébe, hogyan alakul a napirend és hogyan működik a csoportdinamika. Kezdjük az érkezéssel, majd az ovis nap indulásával.

Egy jó naphoz, a reggel érzelmileg megfelelő elindítása szükséges. A megszokott időben kelés – amennyiben a lefekvés is így történt – az otthoni kis szertartásokkal, megalapozza a jó hangulatot. Amikor tudjuk, hogy mihez, mennyi idő szükséges és azt meg is adjuk hozzá, kiegyensúlyozottan érkezhetünk az oviba, kellemes érzelmekkel.

Az oviban is hasonlóan indul a nap. A megfelelő időben való érkezéskor a gyermek nyugodtan hangolódik az ovira. Az óvó néninek több ideje van fogadni egyenként a gyermeket.  A mi csoportunkban, mivel kiemelt fontosságú számunkra az érzelmi intelligencia fejlesztése, reggel a csoportszobába érkezésnél a gyerekek kirakják a jelüket egy érzéstáblára. Olyan érzés mellé, ahogyan érzik magukat. Ekkor van idő megbeszélni, hogy valaki miért érkezett szomorúan, örömmel vagy netán mérgesen. Kibeszéljük a problémákat, ha szükséges vigasztalunk öleléssel vagy más eszközökkel. Köszöntik egymást a barátok, leülnek együtt reggelizni vagy játszani illetve alkotni. Az alkotó sarokban a csevegés és egymásra hangolódás tovább folytatódik.

A közösségben kialakul egy jó hangulatú együttlét. Kis csoportokban vagy baráti párokban elmélyült játék, valamilyen tevékenység folyik. A megfelelően étkezett és magukat kijátszó, kibeszélgető gyermekek jól motiválhatóak egyéb kezdeményezésekre is, amelyekkel az óvodapedagógusok megkínálják őket. Megfelelő lelki állapotban lévő gyerkőcök kíváncsiságára építve, rengeteg “élménydús tudást” lehet játékos formában átadni nekik. A nap folyamán egymásra épülve és egymáshoz kapcsolódva történnek az események.

A gyerkőcök egyenként külön is, de mégis a csoport együtt él, lélegzik és létezik. Egy családot alkotunk és egy sajátságos burok vesz minket körül, ami csak a mi csoportunkra jellemző.  A napi történetünknek van eleje, közepe és vége.

A “csoportunk létének” van egy érzésvilága, hangulata. Külön létezünk benne, de mégis együtt. Érezzük egymást és egymás rezdüléseit! Áramlik a közösségi szellem, hasonló érzelmi rezgésszint, “együttlét” öröme. Ezen belül alkalmazkodunk egymáshoz, segítünk egymásnak és tanulunk egymástól!   A szabad játékban mindenki olyan tevékenységbe lép, amelyre éppen szüksége van vagy együtt csinálunk valamit, amelyben szintén egymáshoz kapcsolódunk.

Reggeli megérkezés az óvodába későn

A későn érkező gyermek (ha sietségben voltak, érzelmileg is instabilabb) nem olyan ütemben hangolódhat az ovira, mint a többiek. Belecsöppen valamibe, aminek kialakulásában nem vett részt. A többiek már átestek azokon a fázisokon, amihez ő még csak most kezdene hozzá. Már túl vannak a reggelin az egymásra hangolódós beszélgetéseken az óvó nénivel, gyerekekkel. Különböző kis játszó klikkek alakultak. Mindenki abban van elmerülve, ami számára a legtöbb örömet nyújtja vagy közösen csinálnak valamit, amihez már eljutottak testi-lelki szinten és közösségi örömforrás a számukra.

A későn jövő gyermek érzi ezt a láthatatlan közösségi burkot, a benne lévő kis elszigetelt csoportokat és ebbe kell valahogyan belesimulnia.

• Nem tudja, hogy mi történt, amíg ő nem volt ott. Milyen élményekkel jutott el a csoport, a tapintható érzésszintre. Nem beszélve a tudásszintről, amely eléréséhez, szintén a folyamatokban egymásra épülve, játékosan kerültek a gyerekek.
• A későn csatlakozó gyerkőcnek, át kell lépnie láthatatlan akadályokat, meg kell küzdenie dolgokért.
• Be kell kéredzkedni mások játékaiba, akiknek nem biztos, hogy jól esik, ha megzavarják őket. Ilyen visszautasításoktól szorongóvá válhat egy gyermek, azt gondolhatja vele van baj.
• Be kell csatlakozni valahogy a közös tevékenységekbe.
• Úgy érezheti, hogy kívülálló. Nehezebb helyzetben van, mintha közösen indult volna a reggel a többiekkel együtt.

Kicsit olyan ez, mint amikor egy felnőtt későn érkezik meg egy buliba, ahol a társaság már nélküle ismerkedett össze és rendkívül jó hangulatban vannak. Nehéz felvenni a fonalat. Feszenghetünk és nehéz bekapcsolódni a kialakult beszélgető klikkekbe. Kicsit peremhelyzetűnek érezhetjük magunkat.

Reggeli érkezés az óvodába időben

Segítsük gyermekünket abban, hogy örömteli reggeleket és ezáltal még élvezetesebb napokat tölthessen az oviban. Ideális időpont lehetne, a reggeli érkezés az óvodába 7 óra 30 perc körül. Így jut elég idő elmélyülten játszani, építeni a baráti kapcsolatokat és mély kötődéseket kialakítani. A korábbi érkezés nem okoz nehézségeket, a későn érkezés jelent kihívást egy gyerkőcnek.

Fontos, hogy a szülő reggelenként segítse gyermekét a szükséges idő biztosításával.

Érjenek be időben az óvodába! Így lesz lehetősége gyermekének arra fordítania az időt, amire neki a legnagyobb szüksége van és mindezt olyan módon, ahogyan érzelmileg a legbiztonságosabb és tempóban a legkényelmesebb számára.

Nyugodtan és lelkileg kiegyensúlyozottan indulhat a napja és érezheti szeretetteljes csoportjának közös szívdobbanását, amelybe ő is belesimulhat, mert időben érkezett az oviba!

The post Reggeli érkezés az óvodába – mikor optimális? appeared first on Csillagtündér.

Segítség a gyermek óvodai életéhez nemcsak az óvoda dolgozóitól várható el, hanem a szülőktől is! Mindannyiunk közös érdeke, hogy a gyermek jól érezze magát az óvodában és szeressen oda járni.

Óvodapedagógusként az óvodában dolgozó kollégáimmal, mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a gyermek a lehető legboldogabb időszakát élje az oviban. Kiépítjük a szeretetteljes bizalmi kapcsolatot a gyermekkel és minden szükségletét igyekszünk kielégíteni.

Vannak azonban, olyan folyamatosan visszatérő problémák, amelyekben nagy segítséget nyújthatnának a szülők! Ennek eredményeként a gyermekek könnyebben boldogulnának és az önértékelés, önbizalom terén is magasabb szintet érnének el.

Az óvó néniktől érkező és a szülői megbeszéléseken hallott segítségkéréseket, érdemes komolyan venni és megtenni ennek érdekében, amit csak lehetséges. Ezzel nemcsak a gyerekeknek, hanem mindannyiunknak, akik a gyermekekkel foglalkozunk, szebbé tehetjük a mindennapokat!

Mi jelenthet támogatást a gyermek óvodai életéhez?

Segítség a gyermek óvodai életéhez már az is, hogy reggel, nyugodtan érkezzenek az oviba! Nem mindegy, hogy milyen lelki állapotban kell elválni egymástól. Nem jó, ha kapkodva, késve, megoldatlan konfliktusokkal terhelten érkezik a gyerkőc. A negatív érzelmek és zaklatottság megnehezíti a reggeli elválást és a csoporttársakhoz való nyitott és rugalmas alkalmazkodást.

Bármiben kérnek is segítséget az óvó nénik, érdemes komolyan venni, mert az a gyermek érdekeit szolgálja.

Minden gyerkőc más egyéniség és máshol tart a fejlődésében. Az óvodapedagógusok egyénre szabottan jelzik, hogy mire van igény és mivel kell a szülőknek megtámogatni a gyerkőcét. Az ebben való együttműködés, óriási segítség a gyermek óvodai életéhez.

További hozzájárulás a gyerkőc óvodai életéhez, hogy könnyebben boldoguljon.

Minden önállóságot gyakorló szokás segítség a gyermek óvodai életéhez. Minél önállóbbak a gyerekek, annál könnyebben és magabiztosabban mozognak az óvodai önkiszolgáló tevékenységekben. Ez hihetetlen nagy önbizalmat és örömforrást jelent számukra. Folyamatos megerősítést és elismerést kapnak, amitől még jobban szárnyalnak. Ezek a jó érzések megerősítik őket abban, hogy bármire képesek, ezáltal motiváltabbak a közös tevékenységekben is.

Néhány javaslat, ami segítséget jelent a gyermek óvodai életéhez:

• A gyermek egyedül öltözzön, vetkőzzön, csak akkor segítsünk, ha szükséges. Az oviban is így tesszük, egyre ügyesebbek, hagyjuk őket önállósodni! Olyanok legyenek a ruhák, amit önállóan tudnak fel-le venni. (pl. ; tépőzáras cipő, kényelmes bebújós gumis mackónadrág, ne övesm gombolós!) Okozzunk nekik sikerélményt!
• A fogmosás helyes technikáját otthon is gyakorolják valamint a popsitörlést!
• Étkezés: Kanálfogás három ujjal. Lábukat ne tegyék fel a székre. Pohár a tányér előtt, szalvétahasználat. Ne engedjék a gyerekeket kézzel nyúlni a főtt ételbe.
• Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait.
• Szófogadás: Legyen tisztelete a felnőtteknek! Ha a szülő kér valamit, a gyerek fogadjon szót, várják el, pozitív megerősítéssel ösztönözzék.
• Merjenek a szülők nemet mondani a gyermeknek! Érezze a gyerek a biztonságot nyújtó szülői irányítást.
• Ne ő döntse el, mi legyen olyan helyzetben, amelyben még tapasztalatlan.  Szükségük van a rendszerre, a napirendre, a határokra, az észszerű szabályokra, amit következetesen betartatunk.
• Gyakorolják otthon is a halk beszédet és beszélgessetek a verekedés elhagyásáról, illetve a szófogadás fontosságáról. Dicsérjék őket, ha jól viselkednek, ezzel a jó mintát erősík. Konkrétan értékeljék őket, hogy tudják, miért kapnak dicséretet vagy büntetést, ezeket beszéljék meg!
• Finommotorika fejlesztése: Otthon is legyen kéznél gyurma, színes ceruzák, festék, stb., hogy bármikor alkothassanak.
• Nagyon fontos az élő mese otthon is (a rajzfilmek helyett, vagy legalább mellett).
• Fontos a sok beszélgetés a gyermekkel az élet dolgairól, eseményekről.

Fenti javaslatok megfogadása a szülő részéről, óriási segítség a gyermek óvodai életéhez!

The post Segítség a gyermek óvodai életéhez – a szülőktől! appeared first on Csillagtündér.

Az egészséges életmódra nevelés az óvoda alapfeladatai közé tartozik. Az óvodában dolgozó kollégáimmal együtt, elhivatottan és természetes módon gondoskodunk – a tárgyi feltételek megléte mellett – a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítéséről.

Célunk a családi szokásokra építve és azokat kiegészítve az egészséges életvitel igényének kialakítása a gyerekekben, az egészséges életmódra nevelés.

Egészséges életformára szoktatás területei

Az egészséges életmódra nevelés területei a mindennapos ismétlődő tevékenységeink során a következők: táplálkozás, pihenés, testápolás, öltözködés, mozgás, levegőzés, gondozási feladatok, baleset megelőzés, lelki egészség.

Egészséges életvitelre szoktatás gyakorlati megvalósulása

Óvodánkban – amelyben óvodapedagógusként dolgozom – a helyi sajátosságoknak megfelelően valósul meg az egészséges életformára nevelés.

• Az időjárásnak és az egyéni igényeknek megfelelően figyelünk az öltözködésre, testápolásra.
• A gyerekek minden nap fogyasztanak friss gyümölcsöt, zöldséget. Óvodánkban őszi és tavaszi egészségnapot tartunk, ahol az egészséges életmódra nevelés, játékos interaktív formában több érzékszervet bevonva valósul meg.
• A gyermekeket folyamatosan érzékenyítjük a természet és az élővilág szeretetére, ápolására, megbecsülésére, óvására, fenntarthatóságra, az egészséges életmódunk fontosságára.
• Kihasználjuk a sószobánk adta lehetőségeket.
• Egészséges táplálkozásra szoktatás mellett tudatosítjuk a gyerkőcökben a megfelelő folyadékfogyasztás fontosságát.
• Minden évben januárban kerül sor a téli teahétre, amikor egy héten át, minden nap más növényből készült teát fogyasztunk.
• A gyermekek érzelmi biztonságának megalapozásához és a kötődések kialakulásának elősegítéséhez , sok-sok játék segítségével teremtjük meg a lelkileg kiegyensúlyozott mindennapokat.
• Sokat tartózkodunk a szabad levegőn és rengeteg mozgásos játéklehetőséget biztosítunk a gyermekek számára bent és kint egyaránt.
• Biztosítjuk a megfelelő pihenés feltételeit.

Alábbiakban a lelki egészség fontosságára szeretném felhívni a figyelmet!

Egészséges életmódra szoktatás lelki egészség megóvásával.

Az egészséges életmódra nevelés területén, óvodai csoportunkban kiemelten foglalkozunk a lelki egészség megóvásával.

A mai fiatalok megnövekedett számban küzdenek mentálhigiénés problémákkal, ezért nagyon fontos a megelőzésre helyezni a hangsúlyt!

Csoportunkban az érzelmi biztonság megteremtése mellett megtanítjuk a gyermekeknek, hogyan tudják felismerni és kezelni az érzelmeket. Olyan érzelmi tudatosságot sajátítanak el, amelynek segítségével képesek kontrollálni az érzéseiket. Sokat gyakoroljuk azt a fajta kommunikációt, amely a konfliktusok megoldásánál kifejezésre juttatja az érzelmi állapotunkat. Továbbá azt is, hogy megfogalmazzuk, mire van szükségünk ahhoz, hogy visszaálljon a lelki egyensúlyunk.

Ezt a lelki egészséget karbantartó képességet az érzelmi intelligenciát fejlesztő “Csillagtündér mesésjáték módszer” segítségével sajátítják el a gyermekek, amely már a szülők számára is elérhető.

The post Egészséges életmódra nevelés – Lelki egészség megóvása appeared first on Csillagtündér.

Gyászoló gyermek az oviban több figyelmet és mindenképpen egyéni bánásmódot kap. Óvodai életünkben az egészséges életmódhoz tartozik a lelki egészség megóvása. Ehhez kapcsolódik az érzelmi nevelés, amelyben alapvető a felnőttek szeretetteljes és bizalmi kapcsolata a gyermekekkel. Olyan kötődés kialakítása, amelyben biztonságban, szeretetben és elfogadásban érzik magukat!

Ilyen légkörben éljük az óvodai mindennapokat és a gyermekek őszintén és bizalommal fordulnak a felnőttekhez a problémáikkal, hiszen tudják, hogy segítséget kapnak!

Óvodapedagógusként, alapvető és természetes folyamat számomra, a gyermekek lelki gondozása és az érzelmek feldolgozásában való folyamatos segítségnyújtás.

A szülőtől való elválás, a beilleszkedés, az óvodai élethez való alkalmazkodás, a játékok miatti konfliktusok, a megfelelni vágyás, a dackorszak, stb., sok érzelmi vihart kavarnak a gyerkőcökben, amelyek megoldásában és a lelki megnyugtatásban maximális támogatást nyújtunk. A gyászt megélő gyermekek pedig még inkább kiemelt és differenciált segítségadásban, egyéni bánásmódban részesülnek.

Gyászoló csemete viselkedése az oviban

Óvodapedagógusi életem során, többféle gyászoló gyermek viselkedését láttam.

Nemcsak az lehet gyászoló gyermek, akinek meghal egy általa szeretett személy vagy házi állat, hanem az is, akinek elválnak a szülei.

Hasonlóan nehéz feldolgozandó érzés, még akkor is, ha nem örökre kell elválni az egyik szülőtől.

• Gyakori, hogy ilyen esetekben visszahúzódóbb lett a gyermek és érzékenyebben reagált dolgokra mint egyébként.
• Előfordult, hogy ilyenkor gyakrabban váltott tevékenységet, nyugtalanabb vagy türelmetlenebb volt.
• Esetleg egy ideig, kicsit többet játszott egyedül.
• Voltak akik kirajzolták vagy szerepjátékban játszották ki magukból az eseményeket.
• Szerencsére az esetek többségében, a gyászoló gyermek elmesélte, hogy mi történt vele és kibeszélte magából a fájdalmát!

Gyászoló gyerkőc óvodai megsegítése

Általában a gyászoló gyermek szülei, azonnal tájékoztatnak bennünket arról, ha haláleset történt a családban vagy közvetlen környzetükben. Ilyenkor kiemelten figyeljük, hogy mikor, miben lehetünk a segítségére és természetesen sokkal toleránsabban kezeljük viselkedésének változásait, hiszen tudjuk, hogy ez teljesen indokolt!

A gyermek egyéni igényei és szükségletei szerint próbáljuk a legnagyobb empátiával és szeretettel átsegíteni a nehéz időszakon. Jól ismerjük a gyermek szeretetnyelvét, így tudjuk, hogy mire van leginkább szüksége, ebben a nehéz időszakban.

A szeretetnyelv szerinti lehetőségek: ölben levés, ölelés, simogatás, babusgatás, minőségi idő és beszélgetés, még több közös játék, fokozottan kitüntetett figyelem, dicséret és elismerő szavak.

Kihasználunk minden olyan tevékenységet, amely egyrészt segít feldolgozni az érzéseit, másrészt segít ezután visszaterelni a gyerkőcöt a hétköznapi életéhez. Sok játék és sikerélmény!

A csoporttársak is nagy segítséget jelentenek a közös beszélgetések kapcsán. Ők is megosztják hasonló tapasztalataikat, amitől a gyászoló gyermek, már nem érzi magát egyedül a problémájával.

Amire érdemes figyelni, gyászoló gyermek esetében.

Tapasztalatom szerint nagyon kell figyelni arra, amikor egy gyerkőc attól kezd el félni, hogy szüleit is elveszítheti. Ne engedjük, hogy ettől való félelmében kialakuljon egy folyamatos szorongás!

Sok beszélgetés a gyermekkel segíti őt a gyász ideje alatt. A beszélgetések során derülhetnek ki, hogy vannak-e félelmek a gyerekekben és azok pontosan mire irányulnak.

Volt olyan esetem, amikor a gyerkőc kifejezte számomra attól való félelmét, hogy meghalhatnak a szülei. Megnyugtattam, hogy ő már régen nagyon ügyes felnőtt ember lesz saját családdal, amikor ilyen történne, most nem kell ettől félni! A szülei sokáig vele lesznek és nagyon szeretik őt! Az ő életkorának megfelelően beszéltem erről. Nekem ez bevált! Természetesen kibeszéltük az érzelmeket is, hiszen ez is fontos!

Mindannyian – akik az óvodában éljük a mindennapjainkat a gyerkőcökkel – a legnagyobb gyermekszeretetünkkel, minden tudásunkkal és tehetségünkkel a gyászoló gyermek segítségére vagyunk és vigyázunk a lelki egészségére.

The post Gyászoló gyermek az oviban – Óvodai tapasztalat appeared first on Csillagtündér.

Sok szülő nem tudja, hogyan döntsön. Menjen a gyermek oviba vagy ne, amíg tart a járvány? Keverednek a szülői félelmek, a betegségtől illetve, hogy a gyermek kimarad valamiből Az sem mindegy, hogy milyen korú vagy személyiségű a gyerkőc. Kevés információ birtokában, nehéz a jó választ megtalálni. Gyűjtsünk össze minél több konkrétumot, hogy jó döntést lehessen hozni!

Most menjen a gyermek oviba vagy ne?

Minden szülő tudja, hogy most milyenek a saját körülményei és lehetőségei.

Érdemes mérlegelni, hogy például:

• Tud-e home office-ban dolgozni? Ha igen, a gyermeke olyan természetű-e, hogy el tudja magát foglalni?
• Van-e otthon olyan családtag, aki veszélyeztetett, mert idős vagy mert alapbetegsége van?
• Tud-e valaki más vigyázni a gyermekre, akiben megbíznak és nem veszélyeztetik az ő egészségét?
• Egyébként is otthon vannak kis tesóval és nem probléma otthon tartani.
• Meg tudnák oldani, hogy otthon tartsák, de inkább elengedik az óvodába és vállalják a rizikót.
• Nem éri meg, hogy kiessenek a munkából a betegség miatt, ezért  otthon tartják és felváltva dolgoznak.
• Nem tudják megoldani és muszáj, hogy menjen oviba.
• Az ovis csoportjuk már volt bezárva és az ott dolgozó felnőttek átestek a fertőzésen, így kisebb a kockázat.

Óvodai életről a járvány idején.

Még több információ a döntéshez, hogy menjen a gyermek oviba vagy ne. Egy kis betekintés, hogyan zajlik most az élet az óvodákban.

Az óvodákban dolgozók egész nap maszkot viselnek. A gyermektől – természetes módon – nem lehet távolságot tartani. Ők sem tudnak egymástól távolságot tartani.

• Nem lehet nem megfogni a gyerkőc kezét, amikor kinyújtja és nem megvigasztalni, ha arra van szüksége. Ez jelenthet ölelést, ölbe ültetést, simogatást.
• Egy asztalnál ülve, nem lehet azt mondani, hogy álljon másfél méter távolságra és úgy beszélgessen a felnőttel.
• Amikor beletüsszent vagy köhög egy gyermek a levegőbe, nem lehet a szobát azonnal kifertőtleníteni.
• Amikor nem tudja az orrát vagy WC-használat után a popsiját rendbe tenni, kötelessége az ott dolgozó felnőttnek, ugyanúgy segíteni.
• Nem lehet annyiszor kezet mosni, ahányszor a gyermekkel érintkezés történik vagy azzal, amit megfogott.
• Amikor étkezési idő van, nem lehet maszkkal letakart szájjal enni és inni.  Ami a szobai légtérben van, óhatatlanul a felnőttbe kerül. Függetlenül attól, hogy egész nap maszkon át beszél a gyerekekhez.

Egyéb szempontok:

Az oviban dolgozó felnőttek terheltebbek, mert sok beteg kolléga helyett is dolgozni kell. Több adminisztrációs munka van, mert a szülők felé, pótolni kell valahogyan a személyes kapcsolattartást. A gyermekek be- és kikísérgetéséhez többlet munkát vállal mindenki, amióta nem mehetnek be a szülők az óvodába. Hidegből a melegbe és melegből a hidegbe, egy plusz betegségforrás.

A megnövekedett és fokozott higiéniai és fertőtlenítési szabályok, rendkívül sok fárasztó és megterhelő munkát jelentenek az elvégzők számára, akik maximálisan megtesznek mindent ennek érdekében.

Rengeteg plusz adminisztráció is jár ezzel az időszakkal. Az állandóan változó helyzetek miatt, újabb és újabb változások és intézkedések, szervezések, variációk és megoldandó feladatok tornyosulnak.

A szülők részéről felmerülő igények, problémahelyzetek megoldása és segítségnyújtás is maximális odafigyelést igényel, ebben a kiszámíthatatlan és nehéz helyzetben. Rendkívül fontos az óvodában dolgozóknak, hogy a szülőknek is megadják a lehető legtöbb segítséget, amely a gyermek érdekét szolgálja.

Az óvodában dolgozó felnőttek számára, ebben az időszakban is a gyermek az első!

A gyermek az első, akinek az ünnepekre való érzelmi hangolódás és varázslat megteremtése illetve a harmonikus és biztonságos szeretetteljes légkör biztosítása, ugyanúgy megvalósul. Az a legfontosabb, hogy ő szeretve érezze magát, örüljön és boldog legyen! A gyermek testi- és lelki egészsége kiemelten fontos!

Talán könnyebb így dönteni, hogy menjen a gyermek oviba vagy ne?

Mindenkinek tudnia kell, hogy milyen lehetősége van, mekkora kockázatot vállal, mennyire felelősségteljes, figyel-e másokra is. Ő ismeri a gyermekét és a saját óvodájuk, csoportjuk helyzetét.

Mindannyiunk közös érdeke, hogy minden szülő betartsa a következőket:

Csak egészséges, tünetmentes gyermek járjon az óvodába. Így nem betegítik meg egymást, a felnőtteket és nem viszik haza a vírust sem. Ezek betartásával nem kell bezárni a csoportokat. Amint kiderül, hogy valamilyen tünete van egy gyermeknek, a lehető leghamarabb vigyék haza és csak egészségesen vigyék vissza újra. Ez mindenki érdeke!

Vigyázzunk magunkra, figyeljünk egymásra, segítsünk egymásnak, amivel és ahogyan tudunk!

Mindenkinek jó egészséget kívánok!

The post Menjen a gyermek oviba vagy ne? appeared first on Csillagtündér.